A Jegyző és Közigazgatás kérdéseire Dr. Kardos József Gyenesdiás címzetes főjegyzője válaszolt.

A szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karának elvégzése után 1978 februárjában kerültem Veszprém megyei ösztöndíjasként a Keszthely Városi Tanács VB igazgatási osztályra. Az első időszakban gyámügyi feladatokat láttam el 5 éven keresztül, amely mellé még a szabálysértési ügyintézést is megkaptam. Az államigazgatás átszervezését követően városkörnyéki feladatokat is elláttam a hatósági ügyintézésben. Kisajátítási és szabálysértési ügyintéző is voltam a gyámügyi feladatok ellátása után egészen 1988-ig. Több mint egy évig az igazgatási osztályvezetői feladatokat is elláttam a hatósági ügyintézés mellett.
Az önkormányzati rendszer megalakulását követően Gyenesdiás Nagyközség Jegyzője címét pályáztam meg, tekintettel arra is, hogy Keszthelyről elköltöztem és Gyenesdiáson telepedett le családunk.
A jegyzői feladatok kezdetben nehézséget jelentettek, hiszen nem VB titkári pozícióból lettem jegyző, hanem hatósági ügyintézőként. Külön feladatként jelentkezett, hogy Gyenesdiás és Vonyarcvashegy addig közös tanácsi szervezetben végezte az államigazgatási feladatokat, így a szétválás vagyonmegosztást, valamint a polgármesteri hivatal szervezetének felépítését, a munka megszervezését is jelentette. Szerencsére a szervezeti struktúra polgármesteri hivatal lett, nem körjegyzőség, így csak Gyenesdiási településének közigazgatási feladatát kell ellátni.
A község lakossága 1990-ben 2100 fő volt, jelenleg 3700 fő állandó lakosság ügyes-bajos dolgait kell a hivatalnak ellátni. Ezenkívül a nyári időszakban – tekintettel, hogy Balaton-parti településről van szó – az üdülőkkel együtt a lakosságszám akár a 10.000 főt is eléri.
Az eltelt, közel húsz éves időszakban kialakult az optimális szervezeti felépítés a polgármesteri hivatalon belül, 3 három fős igazgatási hatósági feladatokat ellátó csoport, 4 fő építésügyi – községgazdálkodási feladatokat ellátó műszaki csoport, a pénzügyi csoport szintén 4 főből áll, az adócsoport pedig 3 fővel végzi az adózással kapcsolatos feladatokat.
Elsődleges feladat a 12 főből álló képviselő-testületi anyagok előkészítése, a testületek által hozott rendeletek és határozatok végrehajtása, illetve azok ellenőrzése. A kialakult köztisztviselői kar megfelelően látja el munkáját, tudatosult a kollégákban, hogy a hivatal van a településért, megítélésem szerint a hivatal ügyfélbarát, szolgáltató közigazgatást végez.
Külön örömöt jelentett számomra, hogy a képviselő-testület felterjesztése alapján munkám elismeréseként 2008-ban a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke címzetes főjegyzői címet adományozott, amely nemcsak az én munkám, hanem a polgármesteri hivatal dolgozóinak munkájának elismerését is jelentette. Ugyanebben az évben kaptam meg a Magyar Közigazgatási Kartól a Magyar Közigazgatásért Díjat.
A jegyzői feladatok elvégzésében segítségemre volt, hogy végigkísérte pályafutásomat a sport – ezen belül az atlétika – szeretete, először mint igazolt válogatott szintű sportoló, később edzőként tevékenykedek mind a mai napig, kiegészítve az irodai munkámat. Elnöke és egyben edzője is vagyok egy diáksport egyesületnek. Tanítványaim több országos bajnokságot nyertek.

A rendszerváltás előtti közigazgatásban lát-e olyan elemeket, amelyek ma is pozitív példaként szolgálhatnak?
Elsősorban a közigazgatásban dolgozók lojalitását említeném. Megítélésem szerint a köztisztviselők nagy része minden időszakban pártsemlegesen látta és látja el feladatát. Kiváló példa erre a mindenkori választások, amelyek korrekt lebonyolításában jelentős szerepet játszottak.
Hasznos jogintézménynek tartottam a járási hivatalokat, amelyek megfelelő szűrőt jelentettek a települések és a megye között.
A rendszerváltás előtti közigazgatásnak melyek azok az elemei, amelyek jó, hogy megszűntek?
A pártállamban gyakoriak voltak a különböző jelentések. Magasabb vezetői állás betöltése szinte lehetetlen volt párttagság nélkül.
A megyei közigazgatási hivatalok rendszeres szervezeti átalakításának milyen pozitív és negatív hatásai voltak (vannak) a területi közigazgatás tevékenységére?
Változatlanul szükségesnek tartom a megyerendszer fenntartását a közigazgatásban. Véleményem szerint a szakmai hatósági felügyelet gyakorlása jobban ellátható kisebb egységekben. Jobb a helyismeret, a megyén belül mint egy több megyét ellátó régióban. A nagy távolságok a felmerülő költségek körülményessé teszik az ügyintézést.
Az Áe. és a Ket. jogintézményeit összehasonlítva javult-e az ügyintézés színvonala a közigazgatásban?
Az Áe. és a Ket. nagyon sok mindenben hasonlít egymáshoz. 1957. óta meglévő államigazgatási eljárásról szóló törvény jól megállta a helyét. Évtizedeken keresztül szabályozta megfelelő módon a közigazgatást.
Véleményem szerint a Ket. átvette az Áe-ből azokat az elemeket, amelyeket jelen társadalmi viszonyok között is lehet alkalmazni. Ezeket az elemeket hozzá igazította a kor követelményeihez.
Mindenképpen javult az ügyintézés színvonala, gyorsabb és szolgáltató jellegű lett.
A megyei vagyonátadó bizottságoknak mely kérdések okozták a legnagyobb problémákat, vannak-e máig ható negatív következmények?
A Vagyonátadó Bizottság munkája annyiban érintette Gyenesdiás települést, hogy meg kellett szüntetni a Vonyarcvasheggyel fennálló tanácsi közösséget. Hosszú éveken keresztül fennálló vitát végül a Legfelsőbb Bíróság ítélete zárta le, véleményem szerint mindkét fél számára megnyugtató módon.
A köztisztviselők oktatási, továbbképzési rendszere képes-e megfelelő információt adni a korábban egyetemet, főiskolát végzettek számára a jelenlegi munkájukhoz?
Az utóbbi időben a köztisztviselők oktatási rendszere számomra egy kicsit hiányosnak tűnik. Véleményem szerint túlságosan is elméleti-tudományos síkra helyeződik. Hiányolom a gyakorlati képzés, a jogeset feldolgozásokat, és az olyan előadókat, akik ténylegesen a közigazgatásban dolgoztak és dolgoznak, ismerik annak minden csínját-bínját.
Ajánlja-e a mai fiataloknak, hogy köztisztviselők legyenek?
Mindenképpen ajánlom a mai fiataloknak a köztisztviselői pályát, annak minden nehézségével és szépségével. Szerintem a köztisztviselői életpálya átlátható és biztonságos. Lehetővé teszi a hosszabb távú tervezést.
Leginkább azokat a beosztásokat ajánlanám, amelyben a köztisztviselő közvetlenül találkozik az állampolgárokkal, ahol érezhetik, hogy egy jó szakmai felkészültséggel ügyfélbaráti hozzáállással meg tudják oldani a legnehezebb feladatokat is, és örömet okoz nekik, hogy segíteni tudnak a hozzájuk fordulókon.