2007. évben határai megváltoztak: településszáma jelenleg 65, lakosságszáma 95.741 fő. A társulás településszerkezete jellemzően aprófalvas, a 2008. január 1-jei népességadatok figyelembe vételével 65 település közül 55 község 1000 fő alatti és közülük 40 település (települések 61%-a) 500 fő alatti lélekszámú.

A társulás megállapodásában szereplő jelenleg 13, közösen ellátandó feladat közül a kezdetektől kiemelkedett a foglalkoztatás, melyet a térséget alkotó települések mindegyike társult formában kíván megvalósítani.
A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2005. június 30-án alakult az ország legnagyobb statisztikai alapú kistérségeként 79 település összefogásával. 2006. évben elnyerte a „Legjobb Uniós Kistérség” díjat.
Közmunkaprogramok 2005-2009 években
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által az elmúlt években meghirdetett közmunka programok a Zalaegerszegi kistérség aprófalvas településein jelentkező speciális munkaerő-piaci jelenségekre reagáltak. A zalaegerszegi kistérségben a többcélú társulás által elnyert 7 közmunkaprogram összesen 27 hónapon át, több, mint 600 fő foglalkoztatására nyújtott lehetőséget, összesen mintegy 180 millió Ft-os pályázati forrásból.
Kistérségi Közfoglalkoztatási terv
A kistérségi szinten szervezett közmunkaprogramok tapasztalatainak köszönhetően 2008. év végén a települések részéről felmerült a kistérségi szintű közfoglalkoztatás és munkaszervezés igénye. A Társulás munkaszervezete a Tanács 2009 februári ülésére elkészítette azt a kistérségi közfoglalkoztatási terv mintát, amely ma is az FSZH módszertani ajánlásában szerepel.
A kistérségi szint azért vált fontossá, mert – a közmunkaprogramok bonyolításával megegyezően – egy időben és helyen csoportosan lehet a munkavállalókat a munkavégzés megkezdése előtt orvosi vizsgálatra, munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásra küldeni, valamint a munkaruhát és védőeszközt átvenni, tehát arról a településeknek nem kell munkavállalónként gondoskodni. Egyes munkanemek esetén egyszerre, egyidőben a kistérség minden közfoglalkoztatottját pedig az adott feladatra lehet irányítani, például: parlagfűmentesítés, vis maior helyzetek, stb.
A kistérségi közfoglalkoztatási terv a Helyzetelemzés, Stratégia részeken túl tartalmazza a Közfoglalkoztatás ellátási területének meghatározását, munkanemenkénti, településenkénti, havi bontásban történő feladat-meghatározását a feladatellátáshoz kapcsolódó létszámadatokkal, ezen kívül kitér a Kistérségi szerepvállalásra a közfoglalkoztatásban és mellékletként 54 település közfoglalkoztatási tervét foglalja magába.
A társulás által elfogadott közfoglalkoztatási tervben az egyes településekre vonatkozó létszám- és feladatterveket a települések képviselőtestületei még egyenként is elfogadták, amelyek aztán a kistérségi szintű terv részévé váltak. Így biztosítható volt, hogy a település önállóan is rendelkezett az önkormányzati közfoglalkoztatási tervvel, hiszen a jogszabály nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy kistérségi szint esetén erre nincs szükség.
Kistérségi szerepvállalás a közfoglalkoztatásban
A Szt 36 és 37/A § szerint a közfoglalkoztatás és a támogatás címzettje az önkormányzat lehet, ezért kistérségünkben elválik egymástól a munkáltatói és a foglalkoztatói feladatkör.
Az önkormányzatok feladata:
• Közfoglalkoztatási tervben meghatározott feladatokra munkavállaló alkalmazása, munkaszerződés aláírása, munkáltatói jogok gyakorlása;
• Önkormányzati közfoglalkoztatási támogatás igénylése és elszámolása a MÁK felé.
A kistérségi társulás feladata:
• Közfoglalkoztatás-szervezők igénylése pályázat útján 2009. április 1-től
• Közfoglalkoztatási terv (kistérségi és települési) egységes szerkezetű elkészítése, véleményeztetése, elfogadtatása, szükség szerint módosítása
• Munkavégzés megkezdéséhez szükséges oktatások lefolytatása közösen (munka-, tűz- és balesetvédelem) társulási forrásból
• Munkaruha és védőeszközök közös beszerzése kedvezőbb árakkal önkormányzati forrásból
• Munkavédelmi szakember folyamatos tanácsadásának biztosítása a program ideje alatt
• Tárgyi eszközök beszerzésére társulási pályázat benyújtása (CÉDE)
• Munkaerőigény-bejelentések ügyintézése, nyilvántartások kitöltése
• Operatív segítségnyújtás napi adminisztrációs feladatokban az önkormányzatoknak
• Szakmai beszámolók, statisztikák készítése
• Kapcsolattartás a Munkaügyi Kirendeltséggel
• Kistérség által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény családsegítői az együttműködésre kötelezettekkel kapcsolatot tartanak
Kistérségi dokumentumtár és adatgyűjtő rendszer
Az 54 település tervének készítésénél munkaszervezetünk egy alapos, a szociális törvény rendelkezéseinek megfelelő adatgyűjtést végzett, egy korszerű, elektronikus rendszer (HTH) segítségével. Lényege, hogy a Szt-ben szereplő 1-3. sz. mellékletek adatait elektronikusan, egy egyénileg elkészített kérdéssoron keresztül az illetékes önkormányzatok jegyzőitől bekértük. Ezt követően a HTH rendszer településsorosan, és az 54 településre összesítve is szolgáltatott adatot a megadott formátumban, ezzel megkönnyítve az önkormányzatonkénti mellékletek kitöltését és azok összesítését. A napi szintű dokumentumküldés és adatkérés is 2009. február 1. óta ezen a rendszeren keresztül történik bármely feladat esetén.
Kistérségünkben 2009. április 20-tól június 30-ig összesen 238 fő állt munkába (Zalaegerszeg Megyei Jogú Város adatai nélkül) az „Út a munkához” programnak köszönhetően.