Sokan vagyunk és mégis kevesen Körjegyzőség és társulások 2009/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

Sokan vagyunk és mégis kevesen Körjegyzőség és társulások 2009/4

XI. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Szép Zsuzsanna címzetes főjegyző Rédics



A Rédicsi Körjegyzőség összesen 12 település ügyeit intézi, – Baglad, Belsősárd, Bödeháza, Gáborjánháza, Gosztola, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Resznek, Rédics, Szijártóháza és Zalaszombatfa – így az ország legtöbb települését tömörítő igazgatási társulás.

 


Az 1000 fős székhely település mellett egy település lakosságszáma 333 fő, egy településé 113 fő és a további kilenc település lakosság száma nem éri el a 100 főt.  Területileg a központi községtől három irányba elhelyezkedő kis mikro térségek együttes népesség száma csak 1927 fő, 1990. január 1-én még 2419 fő volt.
A körjegyzőség, mint társulás
A rendszerváltás évében kerültem a körjegyzőséghez tartozó települések addig is közös hivatalába, a Rédicsi Községi Közös Tanács vb. titkáraként. Az önkormányzati választásokat követően egyik első és meghatározó eldöntendő feladata a testületeknek az volt, hogy önálló vagy közös önkormányzati hivatalt hoznak-e létre. A társulás, vagyis egy körjegyzőség létrehozása mellett döntöttek. A legfőbb indok már akkor is az volt, hogy ilyen kis lakosságszámú településeken a hivatal működtetése csak így lehet költséghatékony, és az apparátus szakmaisága is így garantálható. A társulás legkényesebb pontja pedig a bizalom volt, biztosítható-e egy közös hivatalban a székhelytelepülés mellett a kistelepülések önállósága és függetlensége.
Szinte átmenet nélkül rendelkezésre állt az apparátus az új feladatok ellátására, másrészt a közlekedési infrastruktúra is a székhelyközségre adott volt. Az önkormányzatok figyelmüket elsősorban a településfejlesztésre és a szociális problémákra tudták fordítani.
A közel 20 éves szövetség kiállta az idők próbáját amellett is, hogy komoly viták bontakoztak ki a vagyon megosztása kérdése körül illetve a későbbiekben a körjegyzőség éves költségvetése megállapításakor a községek közötti hozzájárulás arányait illetően.
A hivatal működése
Speciális a 15 fős hivatali szervezet felépítése is, hiszen a nagy településszámra és a viszonylag alacsony népességszámra tekintettel nálunk a hatósági munkával szemben nagyobb arányt képvisel az önkormányzati feladatokkal – gazdálkodással és testület működésével – kapcsolatos teendő. Az ügyfélforgalmunk viszonylag alacsony. Ebben – az alacsony népességszám mellet – azonban az is közrejátszik, hogy a kistelepülések polgármesterei a településük valamennyi lakóját személyesen ismerik, így problémáikkal először közvetlenül a polgármesterhez fordulnak. Az ügyfelekkel való kapcsolattartásnak a csatlakozó településeken fontos láncszemei a falugondnokok. Jelenleg a 11 községben 3 falugondnok dolgozik, akik naponta az ebédszállítás és egyéb szociális feladataik kapcsán minden faluban megfordulnak így a hivatal és a lakosság között tudják az információkat továbbítani.
A hivatal személyi feltételei ugyan szűkösek – 12 ügyintéző látja el a 12 település adminisztrációját, valamint a két önálló intézmény gazdálkodását – de megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkeznek.  Az apparátusban összesen 8 fő főiskolás és 2 fő felsőfokú képesítéssel rendelkező dolgozó van alkalmazásban. A gazdálkodáshoz és pénzügyi területhez kapcsolódóan olyan munkamegosztást alakítottunk ki, hogy a kollégák tudtak egy-egy területre specializálódni. A 2008. január 1-én hivatalunknál bevezetett költségvetési integrált rendszer alkalmazása hozzájárult ahhoz, hogy az önkormányzatok gazdálkodási folyamatait zárttá és nyomon követhetővé tudtuk tenni. Az egyre bővülő önkormányzati – adminisztrációs – feladatok (közadattár, közcélú foglalkoztatás, újabb helyi adók bevezetése) – miatt napirenden van a létszámbővítés kérdése. Néhány konkrét adat: 2008. évben 154 testületi ülést tartottak a képviselő-testületek. Az önkormányzatok és intézmények gazdálkodását – bevételeket és kiadásokat – 124 db számlán bonyolítjuk.
További társulások
A közös együttgondolkodás eredményeképpen még számos egyéb feladat megoldására is közösen vállalkoztak településeink. Így az igazgatási feladatokon túl közös fenntartásban működtetjük az általános iskolát és óvodát, társultak a települések a házi orvosi, a védőnői, a fogorvosi feladatok ellátására is. Mikro térségenként az elsők között alakultak meg a falugondnoki társulások. Részt vettünk a területfejlesztési, és részt veszünk elsők között a többcélú kistérségi többcélú társulásban is. Legutóbb a közcélú munkások foglalkoztatására hoztunk létre társulási tanácsot. A működtetés mellett társultunk fejlesztések közös megvalósítására és rendezvények szervezésére is. Minden alkalommal kihasználjuk a társulások ösztönző támogatását, így számos esetben közösen nyújtjuk be a pályázatokat.
A társulások működési területe eltérő, oktatási, fogorvosi, közfoglalkoztatási feladatok ellátására mind a 12 település megkötötte a megállapodást. A házi orvosi és védőnői feladatok ellátására a 12 településből 9 tartozik egy társuláshoz, míg a további 3 település másik kettő körzethez tartozik. Közös beruházások, programok esetében általában csak az érintett települések kötnek egymással megállapodást.
Ma, amikor egyre nehezebb gazdasági körülmények között kell az önkormányzatoknak működni, – különösen kis települések esetén – nem nélkülözhető a közös és racionális gondolkodás és megoldás.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu