Egy nagy rendezvény záróbankettjén megszólítottak, az ország legkisebb városa képviselőjének titulálva. A magas rangú fővendég megkérdezte: Erre mit válaszolsz ?!.

 Azt feleltem: nagyon örülök, hogy ez így tudatosul, két okból is;
  egy; ennek is van reklámértéke
  kettő, normális helyen mindig a legkisebbet szeretik legjobban.
Az alábbiakban – a terjedelmi korlátok miatt csak nagyon elnagyoltan – azt szeretném bemutatni, hogy az ország legkisebb városában – amely a nemzetközi turisztika egyik hazai központja – mennyire meghatározóak a Polgármesteri Hivatal apparátusa számára az idegenforgalomból adódó feladatok.

Zalakaros Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a városüzemeltetési és a klasszikus igazgatási feladait sokszorosan felülmúlják az idegenforgalmat szervező és szolgáló feladatok. Ezeket a feladatokat az SZMSZ önként vállalt feladatként rögzítette. A tízmilliárd forintnál nagyobbra becsült vagyon, köztük a nemzetközi hírű gyógyfürdő kezelése, az évi 1 milliárd Ft feletti költségvetés bevételi és kiadási „leszervezése”, a 120-130 millió Ft saját adó kivetése, beszedése, az évi 4-500 millió Ft beruházás döntő részben az idegenforgalomhoz kapcsolható. A vásár- és piacigazgatás, a sokoldalú közterület-felügyelet, a sok száz egyéni és társasüdülő-ingatlan használatával kapcsolatos ügyek, közvetlenül vagy közvetve mind kötődik az idegenforgalomhoz. Az apparátus teljes természetességgel szervezi a város turisztikai vonzerejét szolgáló és javító rendezvényeit, és részt is vesz azokon.
Összességében elmondhatjuk, hogy a hivatal a turizmus első számú szolgája, ezt várja el az önkormányzat és a város polgársága.
A feladatok a 2000. évben az igazgatás megerősödését hozták. Kiemelt építésügyi, gyámügyi illetékességet kaptunk, és okmányirodával bővült a feladatkör, melyek a 2002. évtől újabb 8 környékbeli községre terjednek ki, ezáltal megteremtve a városkörnyék igazgatás-mint a jövő korszerű igazgatása-alapjait.
Az eddig részben önálló intézményként működő Idegenforgalmi és Közművelődési Iroda a város sportszervezői és városmarketing feladataival kiegészítve a 2002. évtől a Polgármesteri Hivatal osztályaként működik. Ez az átszervezés is azt célozza, hogy a turizmus szervezése, önkormányzati összefogottsága még eredményesebb legyen.
Rengeteg ténnyel, adattal lehetne alátámasztani azt, hogy a népességszám mennyire nem meghatározó egy adott Polgármesteri Hivatal feladataiban. Esetünkben ez az adat összevetési alapként sem szolgál. Ebben az olvasói körben a fenti számadatok önmagukért beszélnek. Két beszédes, a szakmának sokatmondó szám: 1995-ben a 8 alszámos rendszerben a főszámon iktatott ügy nem érte el a 2000 db-ot, míg. 2001. december 31-én a gépi iktatott szám meghaladta a 12000-ret.
Nagy viták után, és egy részletes átvilágítás eredményeként, létszámban is megerősödtünk. 21 érdemi ügyintéző 3 osztályba szervezve, és az Idegenforgalmi, Közművelődési és Sportiroda 5 fővel végzi a város érdekét szolgáló turizmus-szervezést valamint ellátja a klasszikus igazgatási feladatokat, készülve a  2002-es év nagy próbatételeire, a választásokra.
Jelenleg készül az egységes informatikai rendszer, melytől a lakosság és vendégeink ügyeinek még gyorsabb, pontosabb intézését várjuk, hisz az évi közel 800 ezer regisztrált vendég egy része találkozik a hivatallal is, és nem mindegy, milyen hírünket viszi.

Kiss Mihály
1948-ban Derecskén született. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett.
Tanácsakadémiát, Államigazgatási Főiskolát végezett, valamint posztgraduális képzés keretében terület- és településfejlesztő közgazda oklevelet szerezett.
Két kisebb kitérővel – amikor is népművelő volt – 1968. március 1-től a közigazgatásban dolgozik, 1971 márciusától VB-titkári, majd jegyzői munkakörben.
Zalakaros jegyzője az Önkormányzat megalakulása óta.
Legsikeresebb munkájának a várossá nyilvánításhoz készített pályázatot tartja.
Egy pedagógus – néptáncművész leányom és egy mezőgazdasági vállalkozó fia van. Felesége postatiszt. Szabadidejében szívesen hódol vadászati szenvedélyének.