A VÁROSI JEGYZÔ ÉS A RAKOTT SZEKÉR 2000/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Portré

A VÁROSI JEGYZÔ ÉS A RAKOTT SZEKÉR 2000/4

II. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr. Tasi Borbála jegyzô Pásztó



Nincs új a nap alatt

A közigazgatás elmúlt ötven esztendejére visszatekintve véleményem szerint megállapítható, hogy tizenöt-húsz évente az aktuális központi döntéshozók napirendjére került a reform, a közigazgatás korszerűsítésének szándéka és gyakorlati megvalósításának lehetôsége.

 

Csak néhány utalás: 1950-ben megalakultak a tanácsok, 1970-ben megszűntek a járási tanácsok, és létrejöttek a járási hivatalok (mint a megyei tanácsok járások területén működô szakigazgatási szervei), majd 1984-ben a járási hivatalok hatáskörét (hatósági jogkörét) nagyrészben a városkörnyéki igazgatás keretében a városi tanácsok szakigazgatási szervei vették át lényegében 1988-ig.

A rendszerváltozással 1990. szeptember 30-án hatályba lépett helyi önkormányzatokról szóló törvényt követô idôszakban is a városi jegyzô és vezetésével működô polgármesteri hivatal feladatellátása egyes szakterületeken megmaradt körzetük vonatkozásában, és azóta is jelen van (példának okáért: a különbözô általános választások és országos népszavazások lebonyolítása során, katonai mozgósítási feladatok tekintetében).
A területfejlesztési törvény alapján, valamint a kistérségi, városkörzeti együttműködés szükségességébôl eredô városi szerepet és teendôt csak megemlítem. Az elmúlt három év közigazgatási korszerűsítése és a várható további hatáskörök városi jegyzôkhöz telepítése a meghatározó ebben a folyamatban. S a folyamat vége még nem látható (vagy csak én nem látom).
Az eddigi hatáskör-telepítések közös jellemzôje, hogy a városi jegyzôk (jogelôdeik), illetve az általuk vezetett hivatalok (vagy irányított jogelôd szakigazgatási szervek) egyre-másra változó (bôvülô) hatáskörrel találkoznak, míg a feladvány megoldója konstans, ô a városi jegyzô (és az általa vezetett szakmai szervezet, a polgármesteri hivatal).

Vagy mégis?

A közigazgatás korszerűsítésének egyik központi eleme a hatáskörök körzetközponti jegyzôkhöz telepítése azzal az érveléssel, hogy a nagyobb szakértelmet, specializációt kívánó feladatok ellátására az egyes települések (községek) nem képesek, illetve a feltételek nem biztosíthatók. Más megközelítésben: a városi hivatalokban érvényesülhet leginkább a jogszerű, szakszerű, biztonságos, szolgáltató típusú, kulturált ügyintézés követelménye.

Eddig, 2000. január 1-ig a közigazgatási reformok kapcsán elhatározott hatáskörmozgások önkormányzati közigazgatási szervek között valósultak meg (általában községektôl városokhoz, esetenként megyei közigazgatási hivataltól városokhoz).
Az okmányirodák létrehozásával azonban érdemleges változás következett be.

Megjelent a hatáskör-rendezések keretében, hogy a városi körzetközpontokhoz rendôrségtôl, BM Központi Hivataltól (Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivataltól), Megyei TÁKISZ-tól, kamaráktól érkeznek feladatok.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülés, a feltételeknek történô megfelelés egyik kritériuma, alapelve, hogy a döntések meghozatala a legésszerűbb alacsony szintre kerüljön, és úgy tűnik erre a városi jegyzôk által vezetett polgármesteri hivatalok tehetôk alkalmassá.
Tehát a városi jegyzô az a közigazgatási szint, ahol ez a felismerés megvalósítható lenne, ha a feltételek is az elvárt teljesítmény mértékéhez igazítottak volnának.

Törvény és/vagy szerzôdés

A vonatkozó törvény szerint a feladatokhoz a feltételeket is társítani kell, eddig ezt még maradéktalanul soha nem teljesítették. A hatáskörök városi jegyzôkhöz telepítésének kétféle módjával találkozunk a gyakorlatban: egyrészt a megjelenô jogszabályokban „felfedezzük” magunkat újabb címzettként (például: 1997. évi LXXVIII. tv módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. alapján a kiemelt építésügyi hatósági jogkörök bôvítése, vagy a 188/1999. /XII.16./ Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezésérôl), másrészt „a felek szabad akaratának megfelelôen” létrejövô szerzôdés alapján. A hatáskörök városi jegyzôkhöz rendelésének anyagi oldalról történô legalizálására kitalált forma a megállapodás, kvázi a városi önkormányzatok vállalják (nem a törvény kötelezi ôket) a feladatellátást, amihez központi hozzájárulást kapnak. A képlet egyszerű. Melyik város bátorkodik önként nem szerzôdni… egy fecske…

Kétségkívül szakmailag hízelgô, elismerésnek is tekinthetô, hogy a városi körzetközpontok 1997-tôl gyámhivatali, kiemelt építéshatósági, okmányirodai stb. feladatok ellátására alkalmasnak minôsültek. Megfeszített munkával, önkormányzati pénzeszközök bevonásával, a helyi ügyfélforgalomban megjelenô pozitív és negatív jelenségek felvállalásával és kezelésével sikerült is ennek megalapozottságát visszaigazolni.
A rakott szekér elôre haladt, csoda vagy nem csoda. A köz szolgálata, a kötelezettségtudat és a felelôsségérzet magas foka lendítette át az ügyet a komoly akadályokon.

Nyilvánvaló azonban (szerintem), hogy egyetlen szervezet (városi hivatal) sem képes folyamatosan jelentkezô és fennálló bizonytalanságok megoldására berendezkedni, és ezzel együtt tartósan, optimálisan, központi és helyi önkormányzati követelményeknek, s ezen túlmenôen a polgárok elvárásainak is megfelelni.

Egy életkép

A körzetközponti jegyzôk és hivataluk teherbírása azonban véges, hiszen az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a többletfeladat-ellátás feltételeit az önkormányzatok nem tudják (nem bírják) elvárható színvonalon biztosítani. Kicsi a hely az ügyintézôknek, a technikának, az ügyfelek lassan nem férnek be a hivatal épületébe (ahol eddig ez nem következett be, 2001-tôl a közlekedési igazgatás átvételével bizonyosan megtörténik).
A Pásztói Városháza (feltételezem máshol is) egyébként törvényben biztosított használati jog alapján vagy más szükségszerűség miatt „benépesült”. (ÁNTSZ, Önkormányzati Tűzoltóság, Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Kerületi Fôállatorvos, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Intézményi Pénzügyi Ellátó Szervezet).
Egy ügyintézôre 9 m2 jut (pl. okmányirodai ajánlás 16 m2).
Az ügyiratforgalom az eltelt idôszakban az elmúlt év hasonló idôszakához képest közel duplájára emelkedett. Ugyancsak hasonló mértékben növekedett az ügyfélforgalom.
A városháza épületében működô szervezeteket hatósági ügyben felkeresô ügyfelek várakozására rendelkezésre állóhely 75 m2, igen szűkös (az épületen belül). Sajnos a Nógrád megyében lévô városokon nem segít az a központi törekvés sem, hogy további okmányirodák kialakítását tervezik az országban, mert nálunk a jövôben is hat okmányirodával számolnak.

Epilógus

Mi a megoldás?
A rakott szekér fel- (ki-) borulásának megelôzése. A hatáskör-telepítések során maradéktalanul, rendeltetésszerűen be kell tartani a vonatkozó törvényes rendelkezéseket a feltételek biztosítását illetôen, s nem a koldus (önkormányzat) tarisznyájára (költségvetésére) támaszkodni.
Ha a körzetközponti igazgatás kiemelt szakmai, közszolgálati jelentôségét nem vitatjuk, úgy nincs más választás, mint ezzel minden szempontból összhangban álló szervezet, működés, elismerés garantálása a városi önkormányzatok, hivatalaik és köztisztviselôi részére a polgárok megelégedését szolgáló ügyintézés érdekében.


 

DR. TASI BORBÁLA

1955-ben született Budapesten.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1983-ban végzett. A jogi szakvizsgát 1986-ban tette le.
A közigazgatásban (község, járás, város) 1973-tôl dolgozik. Igazgatási gyakornok, ügyintézô (szociális, általános igazgatási és gyámhatósági szakterületen)
1984-tôl titkársági osztályvezetô, majd hatósági osztályvezetô és 1987-tôl vb-titkár volt.
A Pásztó Városi Önkormányzat Képviselô-testülete 1991. január 28-án jegyzôvé nevezte ki, amely munkakört jelenleg is ellátja.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu