Egy 1800 lelket számláló kistelepülésen élek és dolgozom, Salgótarján és Szécsény között, Nógrádmegyerben. Az önkormányzati rendelet elôkészítésével kapcsolatos problémákat és nehézségeket szeretném megosztani az olvasókkal.

Szükség van-e a rendeletre?

Az önkormányzati rendelet elôkészítése során tisztázandó, hogy az adott életviszony önkormányzati rendelettel szabályozható-e? Meg kell vizsgálni, hogy helyi érdekű közügy-e az önkormányzat által szabályozni kívánt életviszony, és az milyen módon illeszthetô a központi szabályozás rendszerébe. Meg kell vizsgálni azt is, hogy nem szabályozta-e a kérdést már valamilyen jogszabály.
Szükséges-e önkormányzati rendeletet alkotni, elegendô lenne-e a határozati forma is? Miért nem elegendô például egy belsô szabályzat vagy tisztségviselôi rendelkezés? Milyen idôtávra szükséges a szabályozás, van-e egyértelműen elhatárolható címzetti kör?… és még számtalan kérdés vár tisztázásra a rendelet megalkotása elôtt.
Az önkormányzati rendeletek egy másik csoportját adják a kötelezôen megalkotandó helyi rendeletek. A jogszabályok maguk adnak felhatalmazást a helyi norma elkészítésére, a rendelkezések között egyre többször megjelölve az elkészítésre rendelkezésre álló idôtartamot.
Az utóbbi idôben ezt az idôszakot több hónapban állapítják meg, amely kedvezô változásnak tekinthetô. Az idôhiány ugyanis nem lehet akadálya a munkának.

Ki véleményez?

Eljutottunk a rendeletalkotás szükségességéhez. Kistelepülésen a rendeletek elôkészítése döntôen a jegyzô és a hivatal dolgozóira hárul. A helyi jogalkotás viszont olyan bonyolult, nehéz, speciális szakmai felkészültséget igénylô terület, amelynek csak nagy nehézségek árán tudnak eleget tenni a helyi jogalkotók. A polgármesteri hivatal kevés létszámmal működik, a napi feladatokkal egyébként is leterheltek az ügyintézôk. Problémát okoz megfelelô végzettségű, képesítésű szakemberek alkalmazása. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem népszerű a köztisztviselôi foglalkozás.)
Jogos viszont az az igény, hogy a településen törvényes, világos és az állampolgárok számára is érthetô önkormányzati rendeletek legyenek.
Lehetôség van ugyan elôkészítô bizottság létrehozására, ez azonban a gyakorlatban nem működik. A jegyzô és a tárgy szerint illetékes ügyintézô által elkészített tervezetet megtárgyalja a testület ágazati bizottsága. A véleményezés szintén nem alkalmazható, mert sem érdek-képviseleti szervek, sem pedig civil szervezetek nem működnek.
Az olyan rendeleti témában, ahol a helyi lakosság széles rétegét érintô szabályozás készül, mint például a rendezési terv, az állattartás szabályai, különbözô fizetési kötelezettséget megállapító rendelkezések, a lakossági jelzések és vélemények megalapozhatnák a rendeleti elôírásokat. Lényeges a lakossági fórum szervezése. Jól bevált gyakorlat volt például a falugyűlés. Az Ötv-ben nevesített közmeghallgatás a gyakorlatban nem vált be, a lakosság részérôl ugyanis csupán egy-két érdeklôdô, általában évente ugyanazok jelennek meg, saját problémájuk, panaszaik elôadására. Az elôkészítés során meg kellene ismerni azoknak a véleményét, akikre a szabályozás ténylegesen vonatkozik.
Nem funkcionálnak a rendeletek elôkészítésénél a jogalkalmazók, társadalmi szervezetek bevonását jelentô szakmai viták sem. Pedig a jól szervezett és elôkészített ilyen jellegű rendezvények segítséget adhatnának a jegyzônek.
Jól működik viszont térségünkben a Belsô Nógrád Jegyzôklub Szécsény székhellyel. Hasonló lakosságszámú és összetételű települések jegyzôi alkotják a klubot, így egymásnak segítséget, javaslatokat tudunk nyújtani. Jól hasznosíthatók az itt elhangzottak elsôsorban a kötelezôen megalkotandó rendeleteknél.
Több esetben történik külsô szakértô bevonásával a javaslatok kidolgozása, például a rendezési tervek, a környezetvédelmi, köztisztasági elôírások elkészítésénél.

Sablonok és minták

Az önkormányzatoknak az utóbbi idôben tömegével kellett rendeletet alkotniuk. Megfigyelhetô, hogy rendeletminták kerültek „piacra”, amelyek egyfajta sablont adtak a helyi jogalkotás számára. Ugyanakkor viszont segítséget is jelentenek, hiszen megkönnyítik a szövegezést, kiindulópontot adnak a rendelet felépítéséhez. Nem kell szó szerint átvenni ezeket a mintákat, hanem a helyi sajátosságokra, viszonyokra lehet alkalmazni, hiszen az adott jogi elôírások ezeket tükrözik a rendeletekben.
Az önkormányzati rendelet alapvetô rendeltetése, hogy alkalmas jogi eszköze legyen az önkormányzat feladatainak megoldásához, céljai eléréséhez. Olyan magatartást írjon elô, vagy tiltson meg, amelyekkel ezek a célok megvalósíthatók.
Befejezésül érdekességként említenék néhány rendeletalkotási témakört a történelmi múltból „megfontolás” céljából: utcai zenélésrôl, kukoricaszár betakarításáról, községi évkönyv bejegyzésének rendjérôl, kerékpárok megôrzésérôl, kapuzárás rendjérôl, szúnyogirtás rendjérôl.