SZÉCHENYI-TERV 2000/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

SZÉCHENYI-TERV 2000/3

II. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Adminisztrátor



TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM
HELYZETKÉP: SIKERÁGAZAT JELENTŐS TARTALÉKOKKAL

 


A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata, amely egyúttal jelentős fejlődési tartalékokkal is rendelkezik. Jól mutatja ezt, hogy a turizmusból származó devizabevételek 1989 és 1999 között megháromszorozódtak. Szakértői becslések szerint ma már a bruttó nemzeti termék 9%-a a turizmusból származik, és az ágazat közel 300 ezer fő számára nyújt munkát és megélhetést.
SZERKEZETI ÁTALAKULÁS
A turizmus sikereit még inkább kiemeli az a tény, hogy az ágazatban az elmúlt évtizedben jelentős szerkezeti változások játszódtak le. Egyrészt a külföldi vendégek száma a rendszerváltást követően drasztikusan visszaesett, olyannyira, hogy még 1999-ben sem érte el a 1989-es értéket. Másrészt viszont a hazánkba érkező vendégkör alapvetően átalakult, arányait tekintve fokozatosan a tehetősebb látogató rétegek kerültek az előtérbe, aminek következtében az átlagos fajlagos (napi) költés jelentősen emelkedett. Magyarán: kevesebb turista érkezik, mint korábban, de magasabb költéshányaddal. Harmadrészt ugyancsak a turizmusból származó bevételek növekedéséhez vezetett az a tény, hogy az utóbbi években az ágazatra jellemző „feketegazdaság” fokozatosan kiszürkült, azaz egyre nagyobb hányada vált a hivatalos statisztika és az adóbevételek számára is megragadhatóvá.
AZ ELMARADÁS TERÜLETEI
A kedvező tendenciák, az ágazat egyre növekvő gazdasági súlya ellenére azonban a magyar idegenforgalmat a nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képesség, az infrastrukturális háttér elmaradottsága, az adottságok, a turisztikai vonzerők kihasználatlansága, valamint a külföldi turizmus túlsúlyának – makrogazdaságilag determinált – kényszerpályája jellemzi.
NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN ALACSONY JÖVEDELEM-TERMELŐ KÉPESSÉG
Magyarország a látogatók számát tekintve a világ turizmusának egyik kiemelt célpontja. Az utóbbi években évente mintegy 18 millióan keresik fel Magyarországot, és ezzel hazánk a Föld legkedveltebb célállomásai között a 11. helyen áll. Ugyanakkor Magyarország a turisztikai bevételek nagysága szerint – a 38. helyen – már csak a világ turizmusának középmezőnyében foglal helyet. Jellemző adat, hogy amíg a szomszédos Ausztriában, ahova közel azonos számú látogató érkezik, mint hozzánk, egy látogatóra 750 US $, nálunk viszont csak 150 US $ bevétel jut.
A TURISZTIKAI INFRA-STRUKTÚRA ELMARADOTTSÁGA
A magyarországi turizmus nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képességének az egyik legfontosabb oka az infrastrukturális háttér hiányosságaiban keresendő. Mindenekelőtt a magas bevételt biztosító, minőségi szálláshelyek alacsony férőhelyszáma, valamint a ma-gas fajlagos bevetélt hozó programkínálat szűkössége akadályozza a bevételek növelését.
A TURISZTIKAI VONZERŐK ALACSONY KIHASZNÁLTSÁGA
A nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képesség másik oka az adottságok, a turisztikai vonzerők nem kellő kihasználtságában rejlik. Noha szakértői számítások szerint az országban mintegy hatezer turisztikai vonzerő található, ám ezeknek csupán egyharmada szerepel valamilyen szervezett turisztikai kínálatban.
A KÜLFÖLDI TURIZMUS TÚLSÚLYA
Közismert, hogy az idegenforgalom fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanakkor Magyarország – részben a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt
– döntően a jóval magasabb átlagosköltésű külföldi vendégekre specializálódik. Ez a specializálódás sajátos csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. Ezzel szemben az olyan idegenforgalmi gyakorlat, amely szinte kizárólag a külföldi vendégekre épít, sem a nyereség, sem az intézményrendszer kihasználtsága szempontjából nem lehet tartósan sikeres.
A TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAI
A turizmus olyan speciális gazdasági ágazat, amelynek fejlesztése egyszerre több gazdaságstratégiai cél elérését is – mindenekelőtt a fizetési mérleg javítását, a munkahelyteremtést és a területfejlesztést – elősegíti. E tényezők mellett a turizmus fejlesztésének a közvetlen céljai:
• A külföldi turizmus hatékonyságának a növelése,
. • A belföldi turizmus erősítése, valamint
. • A szolgáltatási színvonal javítása.

A TURISZTIKAI MARKETING-TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE
A turisztikai marketingtevékenység fejlesztése egyaránt kiterjed a külképviseletek tevékenységének az erősítésére, valamint belföldön a turisztikai információs irodahálózat bővítésére és korszerűsítésére.
A BELFÖLDI TURIZMUS ELŐMOZDÍTÁSA
A kedvezményes szállás- és programkínálat, az üdülési csekkrendszer szélesebb körben való elterjesztése, valamint az ifjúsági turizmus kiemelt kezelése lehetővé teszi a főszezonra csúcsosodó kínálat „széthúzását”, utószezonban pedig a kihasználatlanság mérséklését.
AZ ATTRAKTÍV TURISZTIKAI KÍNÁLAT FEJLESZTÉSE
A magasabb fajlagos költésű látogatók arányának növelése érdekében speciálisan Magyarországra jellemző turisztikai kínálatot kell kialakítani. A minőségi turizmus irányába történő eltolódás már napjainkban is megfigyelhető, ám a lehetőségek javarészt még kihasználatlanok. Mindenekelőtt a kulturális, a gyógy-, a termálés a rekreációs, az üzleti (kongreszszusi és incentív), a falusi turizmus (pl. öko-, lovas-, és agroturizmus), valamint az üdülés és az aktív turizmus (vízi, sportturizmus) kínálatának a fejlesztésében mutatkoznak jelentős lehetőségek. Közülük kiemelt prioritást élvez a kongresszusi központok létesítése, valamint a gyógy- és termálvizek turisztikai hasznosítása.
A Széchenyi-terv megtalálható a Gazdasági Minisztérium honlapján. www.gm.hu 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu