Három hónapig tartó kemény vita után május 2-án szavazott az Országgyűlés a hulladékgazdálkodási törvényhez benyújtott módosító indítványokról. A törvényjavaslat elveiről, újdonságairól, a hozzá kapcsolódó feladatokról következik e néhány gondolat

A TÖRVÉNYJAVASLAT
A legfontosabb újdonsága maga a léte, hiszen hazánk történetében első ízben kerül sor arra, hogy önálló törvény szabályozza a hulladékügyet. E törvényjavaslat megvalósítja az EK hulladékgazdálkodási keretirányelvének – a Tanács 75/442/EGK irányelvének – hazai adaptációját. Környezetvédelmi alapelvei a következők: az elővigyázatosság, a megelőzés, gyártói felelősség, illetőleg megosztott felelősség, az elvárható felelős gondosság, az elérhető legjobb eljárás, a szennyező fizet, a közelség és regionalitás.
ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK
A törvényjavaslat – elfogadása esetén – felváltja az 1995. évi XLII. törvény hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit. A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává teszi a települési hulladék kezelésére, továbbá a közterületi szervezett, rendszeres tisztántartásának megszervezését, hulladékkezelési közszolgáltatás szervezését és fenntartását. Feladatok hárulnak a települési önkormányzatok képviselő-testületére, hiszen a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket részletesen szabályozniuk kell. A díjfizetési kötelezettséggel összefüggésben utalni kell arra is, hogy a törvényjavaslat a 6/1999. (IV. 21.) AB határozatban foglalt, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet is orvosolja. A fentieken túlmenően a települési hulladékok szelektív gyűjtéséről is a települési önkormányzatnak kell rendelkeznie. Új elem, hogy két esetben nevesít közmeghallgatási kötelezettséget a települési önkormányzatok számára a hulladékok ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítését, illetve a települési hulladékok szelektív gyűjtését elrendelő döntés meghozatala előtt.
FINANSZÍROZÁS
Nemcsak ennek a törvényjavaslatnak, hanem bármilyen törvénynek alapkérdése, hogy ki fizeti a révészt, azaz kinek kell állnia a törvényből fakadó következmények anyagi vonzatait. A korábban már említett „szennyező fizet” elv alapján a hulladék termelője, illetve mindenkori birtokosa köteles gondoskodni hulladékának gyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról, ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos költségeket is ő köteles megfizetni. Ugyanakkor a települési önkormányzatok számára a települési hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése többletköltségeket jelent, emiatt a törvényjavaslat elvi éllel rögzíti, hogy a települési önkormányzatokat feladathoz kötött támogatás illeti meg. A törvényjavaslat ezen kívül rögzíti azt is, hogy az állami támogatásról elsősorban a költségvetési törvényben kell gondoskodni. Az előzetes szakmai számítások szerint a települési hulladékkezelési közszolgáltatással összefüggésben kb. 800 Ft/fő/év összegű támogatás szükséges a települési önkormányzatok számára, a hulladékkezelési közszolgáltatási rendszer kialakítása érdekében. Természetesen ez az összeg még változhat, illetve differenciálódhat.
TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
A települési önkormányzatok együttműködési kötelezettségét rögzíti a törvényjavaslat, együttműködésük tartalmát és feltételeit a fe-lek együttműködési vagy társulási szerződésben állapítják meg. Az együttműködést serkenteni fogja a korábban említett támogatás hatékony felhasználása is, hiszen különösen a kistelepülések esetében kizárólag összefogással valósítható meg környezetvédelmi szempontból is elfogadható hulladékkezelési közszolgáltatás. Új települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag csak térségi célokra létesít-hető.A regionalizmus elvének megvalósítása egyébként is kulcsfontosságú az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunkból fakadó kötelezettségeink teljesítése, illetve a közösségi pénzügyi források elérése érdekében.
A JEGYZŐ ÚJ FELADATAI
Napjainkban szinte nem születik olyan törvény, amely a települési önkormányzat jegyzőjének feladatés hatáskörét ne bővítené. Így van ez a hulladékgazdálkodási törvényjavaslattal is, amely önmaga, illetve majd felhatalmazása alapján kormányrendelet is nevesít jegyzői feladat- és hatásköröket. A jegyzői feladatkörök egy része szorosan öszszefügg a települési önkormányzatot terhelő hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezésével (pl. közszolgáltató pályáztatása, szerződéskötés, önkormányzati rendeletek előkészítése). Másfelől viszont önálló hatósági hatásköröket is nevesít számára a törvényjavaslat, a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása kapcsán, illetve a gazdátlan, elhagyott hulladékok elszállítására és ártalmatlanítására kötelezés tekintetében.