Kunhegyesen született 1948-ban. A Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán szerzett jogi doktorátust. Elsô munkahelye a Szolnok Megyei Tanács Titkársága, majd jogi csoportvezetô. Késôbb megyei politikai apparátusban a megye tanácsi és más állami szerveinek szakmai feladataival foglalkozott. Az 1985-tôl az akkori Megyei Tanács VB-titkára.
A rendszerváltás után 1991 márciusában hat pályázóból a 48 tagú új megyei közgyűlés 46 titkos szavazattal nevezte ki fôjegyzônek.
Felesége jelenleg banktisztviselô. Lánya másoddiplomáját szerzi Budapesten, az ELTE szociálpolitikai szakán, fia elsôéves joghallgató Szegeden.

– Milyen helyzetet teremtett az 1990-ben hatályba lépett önkormányzati törvény a megyei fôjegyzôk számára?
– A törvény elsôsorban intézményfenntartó, körzeti szolgáltatást nyújtó megye képét rajzolta meg. Irányítási jogosítványokat kizárólag saját intézményei felett biztosított, a hatósági feladatok lényegében megszűntek. Ennek megfelelôen alakult a fôjegyzôk hatásköre is.
Késôbb beindult az önkormányzati középszint hatásköreinek szakmai felülvizsgálata. E folyamatot erôsítette az 1994. évi választójogi reform, a korábbi elektori választás helyett a pártlistás választás bevezetése. Ezt követôen a megyei önkormányzatok és a fôjegyzôk fontos új hatásköröket kaptak többek között a közoktatás és a területfejlesztés területén. Ma kialakultnak tekinthetô a hivatali szervezeti struktúra, szakmailag nagy tapasztalattal rendelkezô apparátussal látjuk el feladatainkat, fluktuációról gyakorlatilag nem beszélhetünk.
– Hogyan látja az önkormányzati testületekhez és a tisztségviselôkhöz való viszonyát?
– Az önkormányzati típusú fôjegyzôi feladatok sorában kiemelt jelentôségűnek tartom a közgyűlés, a bizottságok és a tisztségviselôk tevékenységéhez kapcsolódó hivatali munka vezetését, a hatékony testületi, képviselôi tevékenység jogi, technikai és adminisztratív feltételeinek biztosítását.

– Mióta vesz részt a választási feladatok végrehajtásában, hogyan értékeli e szakmai területen elvégzett munkát?
– 1985 után valamennyi országgyűlési képviselôi és helyi önkormányzati választás, népszavazás lebonyolításának megyei vezetôje voltam. A fôjegyzôk állami, igazgatási feladatai között az egyik legnagyobb szakmai kihívásnak tartom a választások törvényes és eredményes végrehajtását. Ebben a munkában a fôjegyzôk legfontosabb partnerei a helyi választási irodák vezetôi, a jegyzôk. A választási munka sikeréhez ezen kívül nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott, jó együttműködés a választási bizottság tagjaival, a jelölô szervezetek, pártok képviselôivel és a sajtóval.
– Mi jellemzi a megyei önkormányzat intézményfenntartói tevékenységét?
– Önkormányzatunk jelenleg 23 humán közszolgáltatást végzô intézményt működtet, ezek ágazati eloszlása kiegyensúlyozott. Intézményi struktúránk az 1991-92-es években alakult ki, további intézményátadásra a városok részérôl az elmúlt években nem került sor. Törekszünk az ágazati elôírások, valamint hosszú távon a minimumfeltételek teljes körű érvényesítésére, illetve olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek lehetôvé teszik intézményeink európai mércével mért korszerű működését. A költségvetési forráshiányból adódó hátrányunkat intenzív pályázati tevékenységgel próbáljuk ellensúlyozni.
– A megyei önkormányzat gazdálkodásában, pénzügyi helyzetének alakulásában Jelentkeznek-e gondok, és milyen megoldások születtek?
– A megyei önkormányzat költségvetésének fôösszege ez évben megközelíti a kilencmilliárd, vagyona a hatmilliárd forintot. A hivatali munkában kiemelten fontos a költségvetés tervezése és végrehajtása, valamint a vagyongazdálkodás folyamatainak koordinálása.
A költségvetés 50 százalékát a megyei kórház kiadásai jelentik, ahol az elmúlt években többször volt a pénzügyi egyensúllyal probléma. 1994-ben és 1996-ban az OEP által folyósított visszterhes támogatás átmeneti megoldást jelentett a finanszírozási gondok feloldásában. 1997-ben a szállítói és egyéb tartozások nagyságrendje elérte az ötszázmillió forintot, amely szükségessé tette önkormányzati biztos kirendelését. Ezt követôen a kórház pénzügyi helyzete konszolidálódott, amelyet a megyei közgyűlés kétszer nyolcvanmillió forint átmeneti hitel felvételével segített. A stabil pénzügyi helyzet 1999-ben is fennmaradt a kórház vezetôinek és dolgozóinak, valamint a közgyűlés és a hivatal közös erôfeszítésével.
A kórház mellett 26 intézmény – gyermekvédelmi, szociális, oktatási, közművelôdési – működtetését is szükséges biztosítani, ahol folyamatosan gondot jelent a szakmai törvények pénzügyi feltételeinek megteremtése, a felújítások és karbantartások szükség szerinti biztosítása, mivel az állami normatívák nem nyújtanak elegendô fedezetet. A likviditási problémák ellensúlyozására 1996 végén bevezettük a házikincstári finanszírozási rendszert, amelynek feltételeit 1999-ben lényegesen tovább szigorítottuk. Az erôfeszítések eredményeképpen az 1999-es évet húszmillió forint összegű hitellel zártuk a tervezett 90 millió forintos összeggel szemben. A 2000. év tervezett hiánya 140 millió forintos nagyságrendű, amelynek csökkentésére a költségvetési rendeletünk intézkedéssorozatot tartalmaz.
– Jász-Nagykun-Szolnok megyében a önkormányzati társulások különbözô formái igen korán létrejöttek. Mi volt ebben a megyei önkormányzat szerepe és a működés tapasztalatai?
– A megyei önkormányzat kezdeményezésére 1992-tôl öt ilyen szakmai társulás működik, amelyekben jelenleg is a megye 77 településébôl 54 vesz részt. A társulások által végzett tevékenység elsôsorban a kisebb települések számára nyújt segítséget. A társulások működésének anyagi támogatásában a közelmúltig meghatározó volt a megyei önkormányzat szerepvállalása. A jövôben szándékaink szerint elsôsorban a helyi önkormányzati finanszírozást kell erôsíteni. Emellett természetesen megyénkben is létrejöttek a kistérségi területfejlesztési társulások és településszövetségek. Jelenleg tíz ilyen tevékenykedik, amelyeknek a megyei önkormányzat is tagja, és működésüket anyagilag és szakmailag is segíti.
– Milyen aktualitással bírnak most az Ön megyéjében a területfejlesztési teendôk, amelyek fokozatosan alakultak át önként vállalt feladatból kötelezô tevékenységgé?
– A megyei önkormányzat megalakulásától fogva kiemelt feladatának tekintette a területfejlesztési tevékenységet. Ez ideig minden önkormányzati ciklusban elkészült a megye területfejlesztési koncepciója, turisztikai programja, közlekedésfejlesztési koncepciója és egyéb aktuális infrastruktúra-fejlesztési programok. A megyei önkormányzat erôteljes szerepet vállalt és vállal a műszaki infrastruktúra-fejlesztési programok kialakításában.
Az elkövetkezendô évek legfontosabb teendôje a megyei területrendezési terv kidolgozása és a megyei területi információs rendszer kialakítása, amelyhez a korábban megvalósított KÖTÉR projekt kellô alapot nyújt.
– A fôjegyzô a megyei védelmi igazgatásban a Megyei Védelmi Bizottság elnök-helyetteseként vesz részt. E szakterületen milyen fô feladatai vannak?
– Szakmailag irányítja a Megyei Védelmi Bizottság szakterületei (honvédelmi, rendvédelmi, közigazgatási, lakosságvédelmi, egészségvédelmi stb.) védelmi igazgatási feladatokra történô felkészülését. A lakosság védelme területén – árvíz, belvíz elleni védekezés, rendkívüli téli idôjárás, környezetszennyezés következményei elhárításában, felszámolásában – érvényesíti a védelmi igazgatás szakmaiságát, jogi megalapozottságát. Sajnos megyénkben az elmúlt másfél évben a felsorolt természeti csapások szinte mindegyike elôfordult, amelynek az elhárítása, a bekövetkezett károk felszámolása folyamatos erôfeszítést igényelt és igényel ma is.