JEGYZŐ TELEPÜLÉSMENEDZSER IS 2000/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Somogy Megye

JEGYZŐ TELEPÜLÉSMENEDZSER IS 2000/3

II. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kéki Zoltán jegyző



HAGYOMÁNYOS FELADATOK ÚJ MEGFOGALMAZÁSBAN
A jegyzőt nemcsak a jog, hanem a település lakói is az önkormányzat, a település egyik vezetőjének tekintik, aki nemcsak esküje szerint, hanem szerepénél, feladatainál fogva is ezer szállal kötődik az adott közösséghez. Ez a kötődés pedig – különösen a településmenedzselés terén – morálisan kötelez.

 

 
A JEGYZŐ TELEPÜLÉS-MENEDZSELÉSI FELADATAI
E témakörben alapdokumentumnak az adott település fejlesztési koncepciója tekinthető. Ebben kell meghatározni stratégiai távon a fejlesztési, rekonstrukciós célokat, a település fejlődését meghatározó és befolyásoló lényeges elképzeléseket. Különösen az intézményhálózat alakításával, fejlesztésével, infrastruktúrafejlesztéssel, utak építésével, korszerűsítésével, belterület-bőví-téssel, lakásépítéssel, ipar-, kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztéssel, a településkép alakításával stb. öszszefüggő elképzelések koncepcionális megfogalmazására kell összpontosítani. Erre a hosszú távon és fő kérdésekben eligazító anyagra építhetők rá az egyes ágazati koncepciók. A település nagysága és jellege határozza meg, hogy melyek azok az ágazati vagy funkcionális területek, amelyekkel kapcsolatos koncepcionális fejlesztési, működtetési kérdések megfogalmazása célszerű. Nagyobb településeken különösen a környezetvédelemről, az oktatásról, kultúráról, sportról, településüzemeltetésről, egészségügyi ellátásról, szociális ellátásról, ifjúságpolitikáról, vagyongazdálkodásról, a helyi gazdaságról, a vállalkozáspolitikáról, az adópolitikáról, az idegenforgalomról stb. indokolt megfogalmazni hosszabb távra a fejlesztéssel és működtetéssel kapcsolatos alapvető célrendszert és elképzeléseket. Ezeket a településmenedzselés szempontjából meghatározó jelentőségű alapdokumentumokat el le-het készíttetni külső szakértőkkel, de el lehet készíteni a Polgármesteri Hivatal szakembereivel is. Ha elfogadjuk azt, hogy senki nem ismerheti jobban az adott település problémáit, lehetőségeit, mint a települést irányítók, illetve annak munkaszervezetében dolgozók, akkor ebből következik az, hogy ezeket a település elé tűzött fejlesztési, rekonstrukciós, működtetési célokat tartalma
zó dokumentációkat leghitelesebben és szakmailag megalapozottan a Polgármesteri Hivatal szakemberei tudják elkészíteni. Természetesen ehhez ismerni kell az ott élők igényeit, a település fejlődési trendjét, az adott lehetőségeket, ami azt a követelményt is jelzi, hogy ezen stratégiai jelentőségű koncepciók megalkotását széles körű társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie. Ettől az alkotómunkától a hivatal vezetője, a jegyző nem függetlenítheti magát, nem lehet közömbös. Meghatározó szerepet kell vállalnia a munka öszszehangolásában, koordinálásában és a munkaanyagok érdemi megfogalmazásában.
A TELEPÜLÉSMENEDZSELÉS ESZKÖZEI
Jól meghatározható, hogy mik lehetnek a településmenedzselés eszközei, amelyek közül ki-ki a településfejlesztési és ágazati koncepciók alapján kiválaszthatja a legmegfelelőbbeket. Nyilvánvaló, hogy településtípusonként, sőt településenként más és más a megfelelő eszköz. Az infrastruktúra fejlesztése nélkül a település fejlődése nem képzelhető el, ahhoz megfelelő utak, intézmények és közművek szükségesek. Természetesen az egyes településmenedzselési eszközök önmagukban vajmi keveset érnek, így az adott célrendszerhez több eszköz helyes megválasztása szükséges. Az ipar, kereskedelem és szolgáltatásfejlesztéshez az infrastruktúrafejlesztésen túl – pl. közmű-csatla-kozási pontok kiépítése – nagyobb településeken megfelelő eszköz le-het az Ipari Park kialakítása. Ahhoz, hogy az Ipari Park iránti érdeklődést felkeltsük, megfelelő marketingeszközöket kell keresni. Ilyen eszköz le-het a befektetési lehetőségeket bemutató, gazdagon informális, többnyelvű prospektusok kibocsátása és terjesztése. A befektetőnek megfelelő munkaerőre van szüksége, ezért pontosan ismerni kell az adott település, sőt a vonzáskörzet települései munkaerőhelyzetét. Milyen nagyságrendű és összetételű a szabad munkaerő? Milyen lehetőségeket kínálnak a szakképző intézetek? Hogyan alakítható át a szakképzés rendszere? Hogyan biztosítható a munkaerő letelepedésének feltételrendszere (kedvezményes telekjuttatás, bérlőkijelölés stb.), ha nincs megfelelő számú és felkészültségű munkaerő? A foglalkoztatást bővítő beruházásokhoz megfelelő ingatlanpolitikai eszközrendszer is kapcsolható. Ilyen lehet az önkormányzat részéről történő kedvezményes ingatlanjuttatás vagy a hitelrendszerhez önkormányzati ingatlangaran-cia-alap hozzárendelése. A befektetőkért folytatott településközi versenyben adópolitikai eszközök is bevethetők. Kedvezmények kapcsolhatók a foglalkoztatásbővítő beruházásokhoz. Többéves mentesség társulhat az ipari vagy szolgáltatási célú fejlesztésekhez.
TELEPÜLÉSEK VERSENYE AZ ERŐFORRÁSOKége van. A településmenedzselés különböző eszközei azonban mit sem érnek akkor, ha ezekről a településfejlesztéssel vagy az adott marketingtevékenységgel megcélzott érdekeltek nem kapnak kellő információt. Márpedig, ha beruházót, ha partnereket vagy „új polgárokat” keresünk, akkor el kell tudni adni megfelelő PRmunkával a település kedvező feltételeit, törekvéseit, kedvezményrendszerét, ehhez pedig modern informatikai megoldások és egyéb promóciós anyagok szükségesek. Kihasználva A JEGYZŐ című lap kínálta lehetőséget, most én is el kívántam adni azt a gondolatot, hogy a településmenedzselésben a jegyzőnek meghatározó feladatköre és felelőssége van, amelyet tudatosan vállalnia is kell.

 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu