Szakmai körökben sokszor vetődik fel a kérdés, hogy vajon miért hagyják el sokan a jegyzői pályát, miért választanak maguknak más foglalkozást. Nehéz egyöntetű választ adni.
Bizonyos fokig könnyű helyzetben vagyok, hisz, mint a Vas Megyei Jegyzők Klubjának elnöke több olyan információval rendelkezem, amely nem közismert, vagy éppen nem beszélnek róla a pályát elhagyók sem. Baráti körben azonban többen elmondták véleményüket, és őszintén választ adtak kérdéseimre.
Mielőtt az okokat ismertetném, néhány adattal a jegyzőségek, önkormányzati hivatalok helyzetét kívánom bemutatni.

Vas megyében 1990/91-ben 100 települési valamint egy megyei önkormányzati hivatal alakult. Ez a szám 1997-re 124 önkormányzati hivatalra változott. A millennium évére – újabb szétválás, illetve körjegyzőségek alakulása miatt – a hivatalok szám 120-ra csökkent.
A jegyzői állások száma ennek megfelelően változott.
Az eltelt közel 10 év alatt 115 jegyző köztisztviselői munkaviszonya szűnt meg. Ebből egy haláleset, a többiben munkaviszony megszüntetés volt az ok. Ez 95,83 %-os létszámváltozást jelent. Ha figyelembe vesszük  azt, hogy 54 hivatalnál nem volt változás a megalakítása óta, akkor a többi hivatalhoz viszonyítva a változás már 174% feletti. Ha azt vizsgáljuk, hogy hány jegyző távozott véglegesen a pályáról, akkor 59 esetet regisztrálhatunk. Ez a távozók 51,3 %-a, míg a hivatalokhoz viszonyítva 49,16 %.
29 fő távozott a jegyzői karból úgy, hogy más helyen vállalt jegyzői, vagy városi hivatalban ügyintézői állást, illetve közülük 3 fő más megyében lett jegyző. A pályát véglegesen elhagyó 59 főből a jogi végzettségűek többsége ügyvédi, ügyészi pályára lépett, vállalatnál jogtanácsos vagy éppen vállalkozó lett. A főiskolai végzettségűeknél elsősorban a vállalkozásokba való átnyergelés, pénzintézeti munkakörök, deko szerveknél üres állások kerültek előtérbe.
Jelentős szerepet kapott a távozásban a jobb anyagi megbecsülés, a biztosabb egzisztencia, a nyugodtabb légkör lehetősége és reménye.
Többen egyértelműen a jobb anyagiak reményében hagyták el a jegyzői pályát. Ugyanis amíg jelenleg a megyében alkalmazott 28-39.000 Ft-os illetményalapokkal a jegyzői bruttó fizetés 105-146.000 Ft között változik a körjegyzői pótlékok nélkül, addig a gazdasági szférában ennek dupláját, vagy többszörösét is megkaphatják.
Vannak olyan vélemények is, hogy nem ilyennek képzelték el a jegyzői pályát, nem azt várták a közigazgatástól amit itt kaptak.
A kép tehát vegyes: anyagi okok mellett személyi kérdések, polgármesterekkel együttmunkálkodás lehetőség hiánya, de testületek szerepe is jelentkezik az okok között. Ritkán fordult elő, hogy a jegyzőnek munkája miatt kellett távoznia. A hivatalok alakítása terén végbemenő változások is egy-két esetben játszottak csak szerepet. Ezek is indokolják azt, hogy végre legyen külön szabályozása a jegyzői munkaterületnek, jobb és biztonságosabb, a szakmai munkát jobban elismerő törvényi szabályozás szülessen.

Keretbe:
Dr. Horváth Sándor
1950-ben született Szombathelyen, nős, két felnőtt gyermeke van.
1973-ban kezdett dolgozni a közigazgatásban, Tápiókereszten
1980-tól VB titkár, 1990-től körjegyző Rumban, Rábatöttösön és Zsennyén.
1982-ben végezte el az Államigazgatási Főiskolát
1999-ben doktorált a PJTE-n.
1994-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta.
1994-től a Vas Megyei Jegyzők Klubjának elnöke.