A döntés

A Kormány 1999-ben javaslatot terjesztett elő az Országgyűlésnek a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. módosítására. A javaslat kiemelkedően fontos eleme volt a regionális szint állandó és kötelező elemként történő beépítése a területfejlesztés rendszerébe, valamint a törvényességi felügyelet megteremtése.  Az Országgyűlés a területfejlesztési törvényt az 1999. évi XCII. tv-el módosította.

A módosítás egyúttal a területfejlesztési intézményrendszer alsó elemei – a területfejlesztési önkormányzati társulások – működési feltételeinek javítására is lehetőséget biztosított. A társulások mozgásterét a résztvevő önkormányzatok teherbíró képessége alapvetően bekorlátozta, részben ennek következtében igen eltérő teljesítménnyel működnek. Ez a helyzet nyilvánvalóan nem állt összhangban a területfejlesztés rendszere követelményeivel és az önkormányzatok együttműködési hajlandóságát erősítő törekvésekkel.
Az Országgyűlés mindezt figyelembe véve a törvény módosítása során felhatalmazást adott a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódó költségvetési hozzájárulás mértékét és felhasználásának módját. A támogatás forrásának biztosítására a 2000. évre szóló költségvetési törvényben, a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében került sor. Az e célra felhasználható összeg 500 MFt-ot tett ki. A tiszai árvíz kapcsán végrehajtott elvonás természetesen  valamelyest (mintegy 10 millió Ft-al) csökkentette a keretet.

A szabályozás

A Kormány a felhatalmazás alapján alkotta meg a 61/2000 (V.3.) Korm. rendeletet. Ebben – a költségvetési keret fejezeti elhelyezésének logikáját követve – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert bízta meg a rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásával, a közigazgatási hivatalokat pedig kötelezte a közreműködésre.
A gyakorlatban realizálható támogatás – az egyértelmű szakmai kapacitás hiányra tekintettel – leginkább e kapacitás pótlásával, illetve bővítésével lehetséges. Ez pedig a kistérségi megbízottak révén valósulhat meg.
A célnak megfelelően biztosítja a szabályozás
• egyrészt a szakmai kapacitás megteremtéséhez szükséges fedezetet,
• másrészt a munkavégzés feltételeihez való hozzájárulást,
• harmadrészt a rendszer indításához és működéséhez szükséges, általánosan felmerülő igények megoldását.
 A források elosztásával kapcsolatban elvi lehetőségként felvetődött a források teljes körű, a társulásokig terjedő decentralizálása. A társulások rendszere azonban rendkívül egyenetlen területi eloszlást mutat, jogi személyiségük pedig részben nem rendezett Így e megoldás feltételei nem álltak fenn.
 A területfejlesztési társulások területi sűrűsége meglehetősen változó. A normatív elosztáshoz viszont olyan egység szükséges, amely e körülménytől független, de mégis kötődik a területfejlesztés rendszeréhez. Erre – bár csupán járulékos eleme a területi beosztásnak – a statisztikai körzet használható fel. Így azután a megbízottak tevékenysége a statisztikai körzetben működő valamennyi társuláshoz kötődik, akár egy, akár több társulásról van szó.
 A decentralizáció jogi feltételeinek – már jelzett – hiányában a megbízási szerződéseket a költségvetési “fejezetgazda” Miniszterelnöki Hivatal kötötte meg.
 A támogatás természetesen nem irányul – nem is irányulhat – a már alkalmazott szakmai kapacitást megtestesítő szakemberek cseréjére. A Kormány a társulások személyi választásait nem befolyásolhatja. Az egyes társulások döntésének függvénye, hogy a statisztikai körzetenként rendelkezésre álló kapacitást a jelenlegi mellett, az helyett, illetve a ténylegesen hiányzó kapacitás pótlására használják-e.

A kistérségi megbízottak

A kistérségi megbízottak megbízást vállalnak, ennek megfelelően megbízási szerződést kötnek. Tehát nem köztisztviselők, nem közalkalmazottak, nem a Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyban állnak. Ebből következően kiválasztásukra nincs jogi értelemben kötelező módszer.
A társulások, a megyei területfejlesztési tanácsok munkaszervezetei az utóbbi időben célirányosan képzett szakemberek mellett – a legkülönbözőbb jogviszony keretében – számos “külső” szakmai területről bekerült szakembert foglalkoztatnak. Ennek megfelelően a már működő szakmai kapacitás is meglehetősen heterogén összetételű és kiválasztású.
Ezt ismerve is célszerűnek látszott azonban, hogy a kiválasztás egy általános, átfogó “merítés” alapján történjen meg. A kiválasztás módja – szükségszerűen – az adott intézményrendszerhez igazodhatott. A megbízottak személyére felkérés alapján – a megyei területfejlesztési tanácsok és a társulások elnökeivel konzultálva –a regionális fejlesztési tanácsok elnökei tettek javaslatot.
A megbízás költségvetési hátterét a költségvetési törvény – értelemszerűen – a költségvetési évre biztosítja, a jelenlegi megbízási szerződések így ez év végéig szólnak. (A következő évi fedezetet a költségvetési törvény javaslata tartalmazza.) A következő évre új szerződéseket kell kötni. Remélhetőleg a megbízottak minél nagyobb része lesz a következő évben is szerződéses partner.
A szerződés a megbízottak tevékenységének általános kereteit rögzíti. A részletek kialakítása a megbízott és a társulások feladata. A megbízottak alapvető feladata a statisztikai körzetben működő társulások tevékenységének segítése.  A konkrét teendők meghatározása és teljesítése feltételezi a társulás és elnöke, valamint a megbízott rendszeres és szoros munkakapcsolatát. Célszerű megállapodniuk a tevékenység napi kereteiben, a technikai feltételekben, a megbízottnak a társulás testületéhez kapcsolódó tevékenységében.
Az együttműködésből következően a szerződés teljesítésének megítélése is támaszkodik a társulás elnökének véleményére. A megyei közigazgatási hivatalok vezetői kapták azt a feladatot, hogy minden hónap végén gyűjtsék össze és összegezzék a társulási elnökök rövid értékelését a megbízottak tevékenységéről és a véleményeket, valamint az összegzést továbbítsák a megbízóhoz.
A területfejlesztés minden szintjén sokszereplős tevékenység, amely sokoldalú tájékozottságot követel meg. Ezért elengedhetetlen, hogy a kistérségi megbízottak szoros kapcsolatot tartsanak fenn a megbízóval, a regionális fejlesztési tanácsok elnökeivel, munkaszervezeteivel, a megyei területfejlesztés szerveivel. Feltétlenül kapcsolatban kell állniuk az önkormányzatokkal és a vállalkozók rétegével, a területfejlesztésben szerepet játszó valamennyi szervezettel, képviselőikkel, civil szerveződésekkel is.
 
A társulások pályázatai

A megbízottak tevékenységükért díjazásban részesülnek. A megbízási díj nem csupán munkájuk ellenértéke, hanem a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtésének egyik forrása is. Ugyanakkor a társulások zöme is képes minimálisan elfogadható feltételeket biztosítani a megbízottak tevékenységéhez. Ebbe a helyiség és a hírközlési technika, esetleg az informatikai eszközök használata is bele értendő.
Mivel a társulások támogatása a cél, nem kizárólagos terhük a feltételek biztosítása sem. A Kormány rendelete a feltételek megteremtéséhez is lehetővé teszi támogatás nyújtását. Alapvetően erre szolgált a szeptember folyamán lebonyolított pályázat. A pályázatok nem csupán új munkahely teremtésére, hanem meglévő kapacitás bővítésére is irányultak. A társulások zöme élt is a lehetőséggel, az e célra fordítható keret zöme így már lekötésre került.
Pályázat útján azonban csak jogi személyiséggel rendelkező társulások részesülhettek támogatásban. E feltétel meghatározása a társulások jogi státuszának rendezését kívánta előmozdítani, a tapasztalatok alapján sikerrel. A pályázatot több társulás együttesen is benyújthatta, ez azonban alig fordult elő. A pályázat útján nyerhető összeg kistérségi bontásban – statisztikai körzetenként – átlagosan közel 600 ezer Ft támogatást tesz lehetővé.

A képzés, továbbképzés, tájékoztatás

A megbízottak feladataikat helyben látják el, megfelelő munkavégzésükhöz azonban sok, nem helyben keletkező információra is szükségük van. Ezek egy része a napi tevékenységhez kapcsolódik, más részük a szakmai ismeretek bővítését, a területfejlesztés kistérségeken túli adatainak, összefüggéseinek ismeretét jelenti. Ehhez szükség van a megbízottak képzési, továbbképzési rendszerének kialakítására. A tevékenységükhöz szükséges információkhoz, adatokhoz való hozzáférés egy informatikai rendszer kiépítését is igényelni fogja. A pályázatokon elnyert támogatások ennek megteremtését is elősegítik. A megbízottak tevékenységének egységesebb színvonalát, általánosan megfelelő tájékoztatását, az adatokhoz való hasonló hozzáférési lehetőségeket egységesen lehet biztosítani.  Ezért az e feladatokkal összefüggő szervezési teendőket – a regionális szervezetek közreműködésével – a Miniszterelnöki Hivatal elvégzi. A rendelkezésre álló forrás egy – harmadik – összege adja ennek fedezetét.

A rendszer továbbfejlesztésének lehetősége

A tapasztalatok alapján mód nyílik majd annak – ez év végi – áttekintésére, hogy mi válik be a kistérségi megbízottak rendszerében és mi szorul felülvizsgálatra, módosításra. Ez az áttekintés egy induló rendszer esetében elkerülhetetlen. Ennek során célszerű lesz összegyűjteni a közvetlenül érintettek – a megbízottak – véleményén túl a társulások, megyei és regionális területfejlesztési szervek, valamint az új intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködő közigazgatási hivatalok véleményét.