ÖNHIKI 2005 /6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Költségvetés

ÖNHIKI 2005 /6

VII. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Kása Zoltán dr.



Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok kiegészítő támogatását igénylő önkormányzatok Bács-Kiskun megyében

 

A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásra az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok pályázhatnak. A támogatás igénybevételéhez a mindenkori költségvetési törvény 6. számú melléklet 1. pontja, valamint a Pénzügyminisztérium módszertani útmutatója adja a keretszabályozást. A miniszter évente két alkalommal dönt a támogatásról.
Bács-Kiskun megye 35 települése nyert támogatást az I. fordulóban, azon önkormányzatok, akik elégtelen működési bevételeik miatt a kötelező feladatok alacsony szintű ellátására képesek a végrehajtott takarékossági intézkedések ellenére.
A központi költségvetés – 16 mellékletből álló igénybejelentés alapján – a  törvény által elismerhető működési kiadások és elvárható bevételek különbözeteként kimutatott forráshiányt finanszírozza a pályázati feltételeknek megfelelő önkormányzatok esetében. A korrekciókkal számított támogatás összege nem lehet több, mint az önkormányzat eredeti költségvetési rendeletében elfogadott működési célú hitel összege. A pályázó települések között volt olyan, aki a költségvetési rendeletében eredeti előirányzatként nem tervezett hitelt, de a bevételek és kiadások ÖNHIKI-s táblarendszer szerinti összevetését követően mégis forráshiányt mutatott ki. Egy esetben fordult elő, hogy a forráshiányos önkormányzat a belépő hitelkorlát miatt kapott kevesebb kiegészítő támogatást (nagyobb forráshiányt mutatott ki, mint amennyit az eredeti költségvetésében tervezett). Mindkét esetben központi forrást veszített a település.
A forráshiány összegének megállapításakor az útmutatóban rögzített szabályozórendszer figyelmen kívül hagyja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatokat (OEP kör), kimondja, hogy a felhalmozási bevételeknek fedeznie kell a kiadásokat, mert aki a tárgyévi felhalmozási célú bevételein túl tervezi a kiadásait nem igényelhet támogatást. Felhalmozási forráshiányt nem finanszíroz a költségvetés. A szociális ágazat juttatásai körében a támogatási jogcímek 90%-ban tartalmaznak központi forrást, ez az ágazat tehát nem generál forráshiányos állapotot. Az önkormányzat kötelező feladat ellátási köréből nem marad más, mint az oktatás-nevelés, az igazgatási hatáskörök, a hatósági feladatok működési feltételinek biztosítása. Lényegében ezen kötelező feladatok finanszírozásához járul hozzá a támogatás.
A megye ÖNHIKI-s önkormányzatai a saját források maximális feltárása, a kiadások lehetséges csökkentése, a létszámleépítések végrehajtása, a helyi adók kivetése, a nem kötelező feladatok megszüntetése mellett sem képesek az optimális működtetés biztosítására. Az önkormányzatok körjegyzőségeket hoztak létre, intézményfenntartó- és többcélú kistérségi társulásokat működtetnek, mégis „drága” az oktatási ágazat intézményrendszerének a fenntartása, mert a működtetésre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a szükséges mértékű pénzeszköz törtrészét fedezi állami forrás. Az ágazat alulfinanszírozott.
Az intézményhálózat kapacitáskihasználtságra vonatkozó szigorú szabályokat nem teljesítő önkormányzatok nem nyújthatnak be pályázatot. Sok kistelepülés van a kihasználtság alsó határán, vagy a költségvetési éven belül valamelyik tanévben már nem tud megfelelni annak. Így vagy vállalja külön intézkedéssel, hogy az év végi elszámolás idejére biztosítja az előírt kihasználtságot, vagy csak csökkentett összegű támogatásra jogosult, miközben az iskolát, óvodást továbbra is működtetnie kell. Tárgyévben nyílt meg annak a lehetősége, hogy az 500 fő feletti lakosságszámú önkormányzatok, akik a kapacitás-kihasználtsági feltételeknek nem felelnek meg, kérhetik a közigazgatási hivatal felmentését, amennyiben azért marad a  létszámhatárok alatt, mert földrajzi fekvése, közlekedése társuláshoz való csatlakozását nem teszi lehetővé.
2005-ben az ÖNHIKI-ben az elismerhető kiadások között a köztisztviselők és az egyéb bérrendszerbe tartozó foglalkoztatottak személyi juttatása csak a előző évi tényleges kiadás szintjén volt elismerhető, az illetményalap növekedése és az egy havi különjuttatás összege nem.
A dologi kiadások meghatározásánál évek óta csak az infláció hatásának mérséklésére van lehetőség a 3%-os növekmény figyelembe vételével.
A nyertes önkormányzatok működési kiadási szintjének az országos átlaghoz való viszonya alapján megállapítható, hogy 11 önkormányzat fajlagos kiadása 110% felett van, 3 önkormányzaté 90% alatti, 20 önkormányzat a korrekciót nem igénylő 90-110% közötti sávban. A megye forráshiányos önkormányzati közül 4 település tartja fenn intézményhálózatát az országos átlagot lényegesen meghaladó kiadási szinten. Ők 142-174% között számolnak el működési kiadást. A kiadások között mutatkozó eltérések nem az oktatás színvonalának különbségét jelzik, hanem a lakosság megtartása miatt kényszerülnek az önkormányzatok a magas költségeket vállalni.
A II. ütemű támogatás igénybevételének feltételei jobban körülhatárolhatók, hiszen az ismételten pályázók csak számítási, vagy könyvelési hiba esetén jelezhetik igényüket.
Az igénybejelentés az Áht. 64. § (5) bekezdése szerinti évközi normatív hozzájárulás és jövedelemkülönbség-mérséklési támogatás lemondását és pótigénylését tartalmazza. A lemondás összege növeli a számított forráshiányt, a pótigénylés csökkenti.
Az iparűzési adóból származó bevétel nagysága nehezen számítható, bizonytalan bevételi forrás és az iparűzési adó vállalkozói önrevíziója miatt visszafizetést teljesítő önkormányzatoknak az iparűzési–adóerőképesség csökkenésével kell számolniuk. Ők azok, akik jövedelemkülönbség mérséklése címén támogatást igényelhetnek, amennyiben részletesen kidolgozzák a bevétel csökkenést.
Bács-Kiskun megyében évről évre nő a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatását igénybevevő települések száma. A támogatást az adott évi költségvetéséről szóló törvény 6. számú mellékletének 3. pontja szabályozza és odaítéléséről a belügyminiszter dönt.
Az igényelhető támogatás összege – a rendkívüli és előre nem tervezhető esetek kivételével – nem haladhatja meg az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú éven belüli hitelek összegének ÖNHIKI támogatással csökkentett összegét.
2005. évben ilyen jogcímen 18 önkormányzat számára került jóváhagyásra támogatás 36.900 eFt összegben. A támogatás igénylése folyamatos, jelenleg 4 önkormányzat vár kedvező elbírálásra.
Az önkormányzatok jelentős része hasonló problémákkal küzd:

• Az önkormányzat és intézményei folyamatos működéséhez, a likviditási problémák áthidalásához folyószámlahitel szükséges.
• Az illetmények kifizetése rendszeresen munkabérhitelből történik.
• Lejárt, kifizetetlen szállítói tartozások, fizetési felszólítások.
• Jubileumi jutalmak, nyugdíjba vonulók felmentési idejére járó összeg kifizetése komoly terhet jelent az önkormányzat költségvetése számára.
• A közoktatási feladatok alulfinanszírozottak, a működtetéshez kapott normatív állami hozzájárulást jelentős mértékben kell kiegészíteni az önkormányzatoknak.
A támogatást igénybevevő önkormányzatok a megye településeinek negyedét teszik ki. Egy önkormányzat tartósan fizetésképtelen helyzetbe került, az adósságrendezése alatt működési célra kért és kapott támogatást a Pénzügyminisztériumtól.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu