A versenyképesség növelése érdekében a kutatás-fejlesztés támogatása az Európai Unió lisszaboni stratégiájának továbbra is egyik kiemelt prioritása. Ennek hátterében az a felismerés áll, hogy az európai gazdaság hosszú távon is fenntartható növekedésének egyik sarokköve az innováció, illetőleg annak megfelelő és hatékony támogatása. Ezért a megújított lisszaboni stratégia egyik célkitűzése a négy alapszabadság mellett az „ötödik szabadság”, a tudás szabad áramlása és az egységes Európai Kutatási Térség létrehozása. Az Európai Kutatási Térségben a kutatók határok nélkül folytathatnak kutatásokat Európában, részesei lehetnek az európai kutatói hálózatnak és világszínvonalú kutatói infrastruktúrához férhetnek hozzá. Fontos, hogy a források optimális kihasználtsága érdekében a kutatások összehangoltan folyjanak európai, országos illetve regionális szinten. Annak érdekében, hogy az Unió nemzetközi szinten is versenyképes legyen, el kell érnie, hogy a bruttó nemzeti összterméke, azaz GDP-je 3%-ának megfelelő összeg jusson kutatásra és fejlesztésre. Ez különös tekintettel a fő gazdasági vetélytársakhoz, az Egyesült Államokhoz és Japánhoz történő felzárkózás érdekében szükséges. Európa által a kutatásra fordított eszközök aránya ugyanis még ma is jelentősen elmarad azokéitól, aminek a fő oka a magántőke nem megfelelő aránya a finanszírozásban.
Az Európai Közösség az 1980-as évektől fordít egyre jelentősebb összegeket kutatás-fejlesztésre, illetőleg annak magáncégek általi koordinált finanszírozásának ösztönzésére. Jelenleg a hetedik keretprogram megvalósítása folyik, mely a 2007-2013-as időszakra irányoz elő forrásokat. A hetedik keretprogram időkerete nem véletlenül esik pontosan egybe az Európai Unió 2007-2013-as pénzügyi kerettervével. A pénzügyi keretterv legnagyobb költségvetésű első fejezetének (Fenntartható növekedés) első alfejezete (1. a Versenyképesség a növekedés és foglakoztatás érdekében) emeli a kutatás-fejlesztést az Európai Unió hosszú távú prioritásai közé. Ennek köszönhetően a finanszírozható kutatási területek száma növekedett és a keretprogram mintegy 50 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, ami lényegesen nagyobb, mint a korábbi keretprogramok.

A hetedik keretprogram öt speciális programból áll. Az "Együttműködés" program a legnagyobb és legfontosabb elem. Ez konkrét kutatási projekteket támogat a következő kiemelt területek valamelyikén: egészségügy; élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia; információs és kommunikációs technológiák, nano-tudományok, nano-technologiák és új termelési eljárások; energia, környezetvédelem; közlekedés; társadalomtudományok és közgazdaságtudomány; űrkutatás, biztonság. A második fontos elem az "Ötletek" program, amely a tudomány és a technológia határterületein történő kutatási projekteket támogatja függetlenül tematikai prioritásoktól, elismerve ez által az alapkutatásnak a gazdasági-társadalmi fejlődésben betöltött jelentős szerepét. Az "Emberek" program célja, hogy a kutatók mobilitását, szakmai fejlődését, a kutatói karriereket támogassa mind az Európai Unión belül, mind pedig harmadik országokban. A "Kapacitások" program az európai tudáskapacitások optimalizálására irányul. Ennek megfelelően a tevékenységek érinthetik a kutatási infrastruktúrákat vagy a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatásokat. A nukleáris kutatás program részben a nukleáris magfúziós kutatásokra és a nemzetközi ITER projektre, részben pedig a nukleáris biztonságra, a nukleáris hulladék kezelésére és a sugárzásvédelemre koncentrál.
A hetedik keretprogram által finanszírozott projektekben kedvezményezettként részt vehetnek egyetemek, kutatóintézetek, vállalkozások, közintézmények, közigazgatási szervek valamint magánszemélyek.
A javaslatok értékelésére és a támogatások odaítélésére vonatkozó szabályokat az adott program, a kutatási terület illetőleg a pályázó státusza határozza meg. A támogatás fő szabály szerint társfinanszírozási rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezett által a projektre fordított költségek viselésében vállal részt az Európai Unió. A társfinanszírozás általában 50% de esetenként elérheti a 75, illetve kivételesen a 100%-ot is.
A hetedik keretprogram végrehajtását túlnyomó részben az Európai Bizottság végzi. Ez magában foglalja a pályázati kiírásokat, a javaslatok értékelését, a nyertes javaslatokat benyújtó konzorciumokkal történő tárgyalást, a támogatási megállapodások megkötését, a támogatások közvetlen kifizetését, illetőleg azok elköltése szabályszerűségének vizsgálatát. Mindebben a Bizottság segítségére van két, a kutatási programok támogatására létrehozott Ügynökség, az Európai Kutatási Tanács (ERCEA) és a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA).
Az Európai Bizottság az európai kutatás-fejlesztés támogatására létrehozott egy kizárólag e területtel foglalkozó honlapot (http://cordis.europa.eu/home_en.html). A CORDIS honlapon a hetedik keretprogrammal kapcsolatos minden, az Európai Unió által finanszírozott kutatási projektekhez szükséges információ megtálalható, ideértve a tagállami, így a magyar kapcsolattartók (national contact points) névsorát és elérhetőségeit is. A tagállami kapcsolattartói hálózat célja, hogy minden érdekelt közvetlenül, a saját anyanyelven kapjon tanácsot és felvilágosítást a kutatási projektekkel kapcsolatban.