Az MTA SZTAKI elektronikus közigazgatási részlegében, a Közterületi Térfigyelő Tanácsadó Testületben egy projekt indult a térfelügyeleti rendszerek minősítésére, kategorizálására. A munka első fázisában megfogalmazott fogalmak alkalmasak lehetnek a már működő és fejlesztésre tervezett rendszerek besorolására.

A lakossági és gazdasági társulások tulajdonában levő, közterületről videó jeleket küldő térfelügyeleti rendszerek integrálása a bűnmegelőzési, bűnüldözési célú központi rendszerekbe

A lakossági és gazdasági társulások (bankok, közüzemi szolgáltatók, stb.) tulajdonában levő, általában a magántulajdon biztonságát szolgáló térfelügyeleti rendszerek kiegészíthetők olyan kamerákkal, amelyek a közterületről is jeleket vesznek (ld. 5. ábra [34. o.]). A magán beruházások mértéke sokszorosan meghaladja az állami beruházások mértékét, ezért mind költségvetési (hatékonyság), mind eredményességi (közigazgatás) okok miatt indokolt ezeket a videojeleket integrálni a bűnmegelőzési, bűnüldözési célú központi rendszerekbe (ld. 5., 7., 11. ábra [34. 34., 34. o.]). Természetesen ezekben az esetekben ugyanazokat a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni, mint az állami, önkormányzati beruházások estén.

A közterületi térfelügyeleti rendszerek videojeleit felhasználó állami szervezetek

A rendőrség (és rajta keresztül az igazságszolgáltatás más szervei), továbbá a nemzetbiztonsági szervek legitim módon használhatják fel a videojeleket. Lényegesen bővíteni szükséges a törvényes felhasználók körét, mivel az önkormányzati szervek tevékenységében, főleg a hatósági eljárásokban részben bizonyítékként, részben a logisztikai tevékenységükhöz jelentős támogatást ad. A közterület-felügyeletről szóló törvényjavaslat már tartalmaz ilyen elemeket, azonban a kör bővítése indokolt, pl. a polgárőrök és hatósági ügyintézők vonatkozásában. (ld. 2. ábra [28. o.])
A videojelek automatikus rögzítése, figyelemmel kísérése és az azonnali rendőri intézkedések
Az önkormányzati finanszírozású rendszerek terjedésének komoly korlátja az, hogy a központi rendszerben jelenleg csak „szabadidős” rendőrt lehet foglalkoztatnia az önkormányzatnak. (Ez egyébként a rendőrség burkolt „keresztfinanszírozását” is jelenti.) Ugyanakkor a rendőrség nagyon gyakran elzárkózik attól, hogy a szabadidős rendőr az észlelt képek alapján azonnali rendőri intézkedést kezdeményezzen a rendőrség illetékes szervénél. Az elzárkózás indoka általában az, hogy a rendőrségnek nincs megfelelő intézkedési kapacitása az alulfinanszírozottság miatt. Holott a szabadidős rendőrnek a központi rendszerben végzett tevékenysége a munkaidejének 99 %-ban nem is rendőri jellegű. Azt bármely megfelelő oktatásban részesült közalkalmazott vagy polgárőr el tudja végezni. (ld. 2. ábra [28. o.])
A probléma feloldásának egyik módszere, hogy meg kell engedni más hatósági személyeknek is a képernyő nézését, továbbá technikailag alkalmassá kell tenni az azonnali intézkedést igénylő videojelek azonnali továbbítását intézkedési joggal felruházott rendőri szervezethez.(műszaki kompatibilitás és logisztikai képesség). (ld. 5-10. ábra [34-34. o.] 11. ábra [34. o.])
A rendőrség számára törvényileg és a belső jogi szabályozásban egyértelmű az azonnali intézkedések fogalma, azonban ezt nem követi a belső logisztika (szervezeti és tevékenységi intézkedések), így elmarad az eredményesség és a hatékonyság.

A központi rendszerek térbeli elhelyezkedése

A központi rendszer (ld. 4. ábra [34. o]) feladata a beérkező videojelek fogadása, rögzítése, feldolgozása, értékelése. Az adott település földrajzi szerkezetéhez, a települések egymástól való távolságához, továbbá a közigazgatás szerkezetéhez, az intézkedésre jogosult szervek földrajzi elhelyezkedéséhez viszonyítva szükséges kialakítani a különböző jogosultságokkal rendelkező központi rendszereket (ld. 6-10. ábra [34-34. o.]). Ennek megfelelően a magáncélú (ld. 5. ábra [34. o.), továbbá a közösségi, társadalmi célú a települési, kistérségi, megyei és országos központi rendszereket (ld. 6-11. ábra [34.-34. o.]) kategóriákba kell sorolni az elvégzendő feladat és hatáskör szempontjából. A közigazgatás régi problémája, az „önkéntes” feladatvállalás, amely átláthatatlanná teszi a közigazgatás szerkezetét, mind a lakosság, mind a hatósági jogalkalmazók előtt, sőt lehetővé teszi a helyi politikai érdekek behatolását a racionális feladatellátásba. Ennek megfelelően a központi rendszerek térbeli elhelyezkedését jogszabályban kell rögzíteni.

A központi rendszerek infrastrukturális hierarchiája

A köz- és magánterületen elhelyezett kamerák videojelei adatátvitellel un. központi rendszerbe érkeznek (ld. 4. ábra [34. o]). A központi rendszerek funkciójuk, minősítésük és kategóriájuk szerint hálózatot alkotnak. A legegyszerűbb (helyi) központi rendszer a videojeleket – az automatizált kezelői utasítás szerint – rögzíti és törvényben meghatározott ideig tárolja, majd törli, vagy külön kezelői utasításra on-line továbbítja a hierarchia következő szintű központi rendszerébe. Egy településen több ilyen központi rendszer is működhet. A települési szintű, az önkormányzat közterület-felügyeleti szerve által kezelt központi rendszerbe a helyi központi rendszerekből azok a videojelek érkeznek, amelyeket a helyi kezelő on-line ide irányított azonnali intézkedés megtételének a rendőrségre való továbbítása, vagy a helyi rendszerből értékelés, elemzés (bizonyítékként való felhasználás céljából) küldtek meg. A „kistérségi” szervezésű, rendőrség (ügyelet) által kezelt központi rendszer kezelőjének feladata az azonnali intézkedés szükségességéről való döntés. A fővárosi és megyei rendőrkapitányságokon működő központi rendszerek alapvető különbsége abban van, hogy a fővárosi rendszer folyamatos működésű, míg a megyei rendszerek és az ORFK központi rendszere, csak az azonnali intézkedés, vagy bizonyítékfogadás esetén igényelnek kezelői felügyeletet.

2009/5
A jelenleg – tömegesen – hatósági engedély nélkül (törvénytelenül) létesített és működő magánterületi-térfelügyeleti és önkormányzati célú, esetenként rendőrségi rendszerek törvényesítése és bevonása a törvényesen működő magánterületi-térfelügyeleti és közterületi-térfelügyeleti rendszerekbe (fehérítés elve); Hatékony költségvetési pénzfelhasználás elve; Kompatibilis műszaki rendszer elve; Interoperábilis adatbázisok elve; Műszaki fejlesztés összhangja a társadalmi befogadóképességgel.