Sopron városáról rengeteg pozitívum jut az emberek eszébe. 1921-ben népszavazáson fejeztük ki hűségünket Magyarországhoz, a Páneurópai Piknik 1989-ben pedig rövid időre szabad utat engedtünk a keletnémet menekülteknek. A műemlékek védelméért Európa díjat kaptunk, 2009-ben pedig első helyezést értünk el a Virágos Magyarország versenyen. Keveseknek jut eszébe ugyanakkor az a jelentős infrastrukturális fejlesztés, melynek köszönhetően gyakorlatilag 100%-os a csatornázottság a városban.

A 21. században egyre nagyobb szerepet kap az infrastruktúra. Már nem elég pusztán a hangzatos szlogen, a költözés előtt álló családoknak, vállalkozásoknak konkrétumok kellenek. Az egyik legfontosabb szempont a csatornázottság. Ez az igény „hívta életre” a projektet.
A Sopron Régió Csatornázási és Szennyvíztisztítási Program története 1997-ben kezdődött, amikor az akkori KHVM támogatásával elkészült a szennyvíztisztító telep fejlesztésének első megvalósíthatósági tanulmánya. Több évig tartó részletes elemző és tervező munkát követően elkészültek a szennyvíztisztító telep és a csatornahálózat fejlesztéseinek tervei, majd az ISPA pályázati dokumentáció. Először a Magyar Kormány támogatását kellett megszerezni, majd 2001 őszén Brüsszelben az EU is kedvezően döntött a beruházásról.
A csatornahálózatok kivitelezése 2004-ben, a szennyvíztisztító telep kivitelezés 2005-ben kezdődött meg. Talán különösebb magyarázatot nem igényel a feladatok összetettségének ismertetése. Talán mondani sem kell, hogy milyen nagy feladatra vállalkozik egy város akkor, amikor egy ilyen volumenű programot indít útjára.
Különös és furcsa kettősség kísérte végig a beruházást, hiszen azokon a külvárosi területeken, ahol korábban nem volt kiépített csatornahálózat, valósággal az ajtóban várták a kivitelezőt, segítették minden mozdulatát, hol süteménnyel, hol hűsítővel kínálták. Ők pontosan tudták, hogy milyen minőségi változást hoz majd a csatornahálózat kiépítése. Nem volt ekkora a „lelkesedés” azokon a területeken, ahol a már meglévő hálózatot korszerűsítette, vagy egy csapadékvízelvezető-rendszer kiépítésével fejlesztette a kivitelező. A munkálatok ugyanis sok esetben útlezárással és parkolási korlátozással jártak, ami bizony az ingatlantulajdonosok megszokott napi életritmusát közvetlenül is érintette.
Minél előrébb haladt a beruházás, annál közelebb kerültek a munkaterületek a belvároshoz és a főbb közlekedési útvonalakhoz. Nem kis fejtörést okozott a résztvevőknek, hogy miként lehet a leghatékonyabban gerincvezetéket fektetni a történelmi belváros egyetlen „főútja”, a Várkerület alatt. Nem voltak biztatóak a talajmechanikai adatok sem, ezért többen megkérdőjelezték a nyílt árkos csatornafektetés megvalósíthatóságát.
A Várkerület csatornázását végül az úgynevezett Microtuneling technológia segítségével oldották meg a szakemberek. Ennek előnye, hogy nem jár nyílt árkos bontással, a csövek két akna (indító, fogadó) közötti földalatti elhelyezése egy fúrópajzs segítségével történik. A technológia szinte megegyezik a metróépítéseknél alkalmazottal. Miután a fúrópajzs oldalán elhelyezett díszítő festék cápafogakat ábrázolt, adta magát a fantázianév: Acélcápa. A fúrópajzs minden indítását és érkezését élénk sajtóérdeklődés követte, még a műszaki területen laikus soproniak is „ismeretlen ismerősként” említették a városunkban korábban még nem alkalmazott technológiát.
Lenyűgöző végeredménnyel zárult a szennyvíztisztító korszerűsítése is. A Sopron Régió Csatornázási és Szennyvíztisztítási Program által érintett területen négy szennyvíztisztító telep – a soproni, a sopronkőhidai, a fertőrákosi és a nagycenki – működött a projekt kezdetekor. Az említett szennyvíztisztító telepek részben elavult technológiával, a megnövekedett terhelés következtében sokszor nem megfelelő tisztítási határértékkel, a nem stabilizált iszap miatt az erősen bűzlő szaghatás mellett fertőzésveszéllyel dolgoztak. Az új Soproni Szennyvíztisztító Telep megépítésének célja ezen problémák kezelése és megszüntetése, valamint a régióban megnövekedett igényeknek megfelelő kapacitásbővítés volt.
A korszerűsített Soproni Szennyvíztisztító Telep ellátja Sopron, Sopronkőhida, Ágfalva, Fertőrákos, Harka és Kópháza szennyvíztisztítását. A beruházás megvalósulásával a sopronkőhidai és a fertőrákosi telep megszűnt, a sopronkőhidai telepet teljesen elbontották, a fertőrákosi telepet átalakították és szennyvíz-előkezelőt létesítettek belőle. Így a Fertő tóba nem kerül még tisztított szennyvíz sem. A két telep szennyvizét a soproni hálózatba vezetik és a soproni telepen tisztítják. Harka és Kópháza szennyvizét a nagycenki helyett szintén a soproni telep kezeli. A nagycenki telep terhelése így csökkent, ezzel tisztító hatásfoka nőtt.
Az ISPA program mind környezetvédelmi-, mind infrastrukturális szempontból jelentős Sopron és környéke számára, és bár a turisták nem a szennyvíztisztító telep miatt érkeznek a leghűségesebb városba, az itt élők tudják, hogy erre is büszkék lehetünk.