Magyar közigazgatási szaktudás uniós berkekben 2010/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Európai Unió

Magyar közigazgatási szaktudás uniós berkekben 2010/1

XII. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Adminisztrátor



Paradoxnak tűnhet az olvasó számára cikkem címe. Mit is jelent a nemzeti szakértői speciális foglalkoztatási jogviszony? Miért előnyös e „kettős” jogállású köztisztviselők foglalkoztatása az uniós intézményekben? E kérdésekre igyekszik választ adni a szerző, aki maga is nemzeti szakértő: az Európai Bizottság Jog, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságán a nagyléptékű információs rendszerek – úgymint a Schengeni Információs Rendszer és a Vízuminformációs Rendszer – jogi aspektusával foglalkozik.

 


A kiküldött nemzeti szakértők szerepe az Európai Unió intézményeiben találóan összegezhető egy szóban: hiánypótló. Alkalmaztatásukkal válik lehetővé, hogy az uniós szervek adott szakterületen szerzett magas szintű tudást és közigazgatási szakmai tapasztalatot használhassanak fel, különösen azokon a területeken, amelyeken speciális szakértelem nem áll rendelkezésre az általános személyzeti felvételi eljárás révén.
Foglalkoztatásuk részletes szabályait uniós intézményenként rögzítik. Így például a legnagyobb foglalkoztató, az Európai Bizottság esetében a Bizottság szolgálataihoz kirendelt nemzeti szakértőkre és szakmai továbbképzésen részt vevő nemzeti szakértőkre vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló C (2008) 6866 bizottsági határozat alkalmazandó. Hazánkban az összes küldő közigazgatási szervre és a nemzeti szakértőkre egységesen az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről szóló 209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet szabályai az irányadók.
Kiemelten fontos az európai politikákhoz kapcsolódó szakmai tapasztalatok és ismeretek cseréjének elősegítése azáltal, hogy az uniós szervekhez ideiglenes jelleggel szakértőket küldenek ki a tagállamok közigazgatásából. Annak érdekében, hogy magánérdekek ne veszélyeztessék az uniós intézmények függetlenségét, a nemzeti szakértőknek – szabály szerint – központi, regionális vagy helyi közigazgatási szervektől vagy kormányközi szervezetektől kell érkezniük. A szakértők a kirendelés időtartama alatt is a tagállami foglalkoztató alkalmazásában maradnak.
A kiküldött nemzeti szakértő működésének sarokköve, hogy az Európai Közösségek érdekeit képviselve végzi feladatát. Hazai szabályozásunk is rögzíti mindezt, amikor az említett kormányrendelet kimondja, hogy a küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladat ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.
Egyedi lehetőség, hogy az Európai Bizottságnál dolgozó nemzeti szakértő az intézmény belső életének aktív részeseként sajátítja el a Bizottság munkamódszereit, valamint belső döntés-előkészítő eljárásait. E munkája során kétségkívül alakítójává is válik a szakterületéhez tartozó közösségi vagy uniós szakpolitikának. Mindezt hazai szakmai tapasztalataira alapozhatja.
Speciális rendelkezés alapján a nemzeti szakértő – „kettős” jogállásánál fogva – egymaga nem képviselheti a Bizottságot, de természetesen a Bizottság tisztségviselőivel együtt eljárva hozzászólhat a Bizottság nevében tanácsi munkacsoportok ülésén és napirendi pontokat tárgyalhat tagállami delegációkkal a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlása során az ún. komitológiai bizottságokban.
Külön figyelmet érdemel a többkultúrájú és többnyelvű környezet, amelyben a nemzeti szakértő dolgozik. Ez egyedi helyzetet és lehetőséget teremt kreatív, ugyanakkor csapatba jól illeszkedő szakembereknek. Kétségkívül az angol az érintkezés általános nyelve, különösen tagállamokkal, de emellett a francia mint ügyviteli nyelv is használatos. E sorok szerzője abban a szerencsés helyzetben van, hogy német nyelvtudását is használhatja napi munkája során néhány kollégával együttműködve, de ez korántsem tekinthető általánosnak.
Miben rejlik még e különös jogállás előnye? Tapasztalatok szerint a tagállami küldöttek a formális és informális egyeztetések során – mondhatni – nyíltabban fogalmazzák meg álláspontjukat olyan kolléga előtt, aki maga is a szakterület tagállami művelőjeként ismert a szakértők között, s akinek álláspontját hangsúllyal veszik figyelembe a döntés-előkészítés során. Emellett a nemzeti szakértő szükségképpen mélyebben ismeri szakterületén a tagállami intézményi struktúrákat, s ebből adódóan a gyakori belső egyeztetési, döntéshozatali nehézségeket is. A megszerzett tapasztalatok felhasználásának lehetőségeként pedig közeleg a 2011 első félévében esedékes, soros magyar EU-elnökség is.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu