Mágocs a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megye északi peremén, a Tolna-Baranyai dombvidéken, azon belül pedig a Völgység területén, a Mecsek északi előterében helyezkedik el. Területe 4253 ha, amelyből 237 ha belterület. A kistérség központjától Sásdtól 18 km-re, Dombóvártól 13 km-re, míg a Dél-Dunántúl három megyeszékhelyétől – Pécstől, Szekszárdtól és Kaposvártól – mindössze 45-50 km-es távolságban fekszik. Mágocs a Sásdi kistérség második legnépesebb települése, lakosságszáma 2552 fő.

Mágocs jelentős múltra visszatekintő település, legrégebbi leletei az i.e. 4. évezredből származnak. A településről szóló első írásos emlék 1251-re datálható, ekkor bencés apátság működött e helyen. Fejlődése az 1700-as években kezdődött meg a nagyszámú német lakosság betelepítésével. Mágocs 1815-ben mezővárosi rangot kapott és a Hegyháti járás székhelye lett a közigazgatás 1850. évi átszervezéséig.
Mint mikrotérségi központ 1982-ben kapott nagyközségi címet. A település városi jelleget öltött, miután a nagyközség infrastruktúrája a földgáz 1997-ben történt bevezetésével teljessé vált. A már meglévő csatornázás és crossbar telefonrendszer mellett ez volt az utóbbi évek legfontosabb beruházása. Belterületi útjai szinte teljes mértékben aszfaltozottak.
A városban közel ezer lakás van, amelyek között megtalálhatók még a régi falusi elemek is, ugyanakkor jellemzően új, modern épületek alkotják a többséget. Ebben valószínűleg közrejátszik az 1940-es tűzvész is, amely után a leégett házakat újjáépítették.
A környék gazdasági szerepét jelzi a közel 200 vállalkozás, amelyek között külföldi érdekeltségűek és jelentős hozzáadott értékű termékeket előállító gazdasági társaságok is vannak.
A településen működő civil szervezetek is meghatározó szerepet töltenek be a város életében. Két kisebbségi önkormányzat /német, cigány/ is működik a településen.
Mágocs a mikrotérség gazdasági, oktatási, egészségügyi és közigazgatási központja. Ezen vonzást gyakorló funkciók közül talán az egészségügy emelhető ki, amely jelentősen meghaladja a középfokú szintet. A gyermekorvosi, illetve felnőtt háziorvosi, fogászati ellátáson kívül a településen ugyanis fizikoterápiás intézet, labor, illetve reumatológiai szakrendelés, gyógyszertári valamint védőnői ellátás is van. Ezen létesítmények egy helyen csoportosulnak, amelyeknek mintegy magját a kifejezetten modern és kifogástalan technikai felszereltségű fizikoterápiás intézet alkotja. Az idősek alap- és szakosított ellátását a Gondozási Központ biztosítja.
Központi szerepkörét jelentősen mutatja az is, hogy Nagyhajmás és Mekényes településekkel közös körjegyzőséget tart fenn, az alapfokú oktatás és zeneoktatás is a környék 11 önkormányzatával közösen létrehozott társulás formájában működik. Az intézményekben német nemzetiségi nevelés és oktatás is folyik. 2008 szeptemberétől középfokú oktatással bővült szolgáltatásunk. A hivatal a körjegyzőségi feladatokon túl 10 község vonatkozásában, társulási formában ellátja az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is, mely települések közül öt a Sásdi, öt a Komlói Kistérséghez tartozik.
Összességében elmondható, hogy Mágocs térségi szerepe több szempontból is kiterjedt és meghatározó. Jelentősége főleg közvetlen környezetére, a mikrotérségre illetve a kistérségre terjed ki.
A térség kifejezetten városhiányos jellegére, illetve a bemutatott adottságaira alapozva első alkalommal kezdeményezte Mágocs önkormányzata a település városi rangra emelését.
A benyújtott pályázati anyag alapján a Köztársasági Elnök a 76/2009/VI.30./KE határozatával Mágocs települést 2009. július 1. napjával várossá nyilvánította, mely egyben Baranya megye 14. városa. A városavató ünnepséget 2009. szeptember 12-én tartottuk. A városavató beszédet mondta és a városkulcsot átadta Varju László a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára. A színvonalas ünnepséget a Hegyháti ÁMK Mágocsi Általános és Zeneiskolájának pedagógusai szervezték és az iskola tanulói adták. A városavató ünnepségen beszédet mondott Hőnig Mária polgármester, Dr. Hargitai János a Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke, Dr. Trócsányi András a Pécsi Tudomány Egyetem Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék adjunktusa.
A városi cím elnyerése kihívás mind az önkormányzat részére, mind annak intézményei, így a hivatal részére is. Szeretnénk e címmel járó követelményeknek megfelelően eleget tenni, az apparátus iskolai végzettségét és képesítését tekintve erre alkalmas, több dolgozó diplomával és 20-30 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az apparátus átlagéletkora 40 felett van, ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetünk a fiatal pályakezdő diplomások foglalkoztatására.
A jelenlegi épület belső átalakításával új ügyfélszolgálati irodát kívánunk kialakítani, ahol az ügyfeleket a kor követelményeinek megfelelő színvonalon tudnánk kiszolgálni.