„A siker általában belépőjegy egy sor újabb döntéshez” – állította Henry Kissinger, amerikai politikus, külügyminiszter. Nem alaptalanul. Az elmúlt években az a siker határozta meg a munkánkat, amit akkor könyvelhettünk el, amikor megkaptuk a jogot, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lehetünk. Érdemes felidéznünk, hogy miképp is történt mindez.

Öt évvel ezelőtt Magyarországról tizenegy város jelentkezett arra, hogy elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet. Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém irányítói úgy vélték, hogy meg tudnak felelni annak a kritériumrendszernek, melyet az Európai Unió állított fel a jelentkezők kiválasztására.
Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) és az Európai Parlament a feltételeket ekképp fogalmazta meg: „Az Európa Kulturális Fővárosa címre aspiráló városoknak pályázatukban ki kell emelniük, hogy milyen helyet foglalnak el Európa kulturális és művészeti palettáján, be kell mutatniuk saját kultúrájukat és kulturális örökségüket, s víziójukat tekintve ismertetniük kell elképzeléseiket arra vonatkozóan, hogy az európai és globális folyamatokban milyen szerepet kívánnak játszani.
Alapvető elvárás a pályázókkal szemben, hogy jelentős építészeti kultúrával, sokrétű és innovatív kulturális élettel rendelkezzenek, s a városban a multikulturális együttélés magas foka valósuljon meg.
Ami a pályázatban szereplő programokat illeti, az eseménysorozatnak túl kell mutatni az úgynevezett hagyományos fesztiválok keretein. Ez nemcsak azt jelenti, hogy jóval tágabb időszakra, egy egész évre kell programokat biztosítania, hanem azt is, hogy mindeközben a kultúra valamennyi szegmensét meg kell jeleníteni, úgymint előadóművészet, képzőművészet, irodalom, vallás, sport, oktatás, gasztronómia stb. Alapvető követelmény a minél szélesebb körű közönség bevonása az újszerű eszközök (ld. multimédia, audiovizuális eszközök) és a többnyelvű megközelítés alkalmazása révén. A művészi minőségnek, a sokoldalúságnak és az innovativitásnak már a programsorozat koncepciójának megtervezésekor kiemelt szerepet kell kapnia, mint ahogyan az elképzelésnek igazolnia kell a különféle művészeti ágak és a kutatás-fejlesztés együttműködését, a közterek használatát, s a befektetői tőke bevonásának képességét is.
Az európai integráció számos területén megjelenő alapelv, a regionalitás elve a Kulturális Fővárosok rendezvénysorozat esetében is megkerülhetetlen. Az esemény programjainak hozzá kell járulnia a gazdasági, szociális és infrastrukturális különbségek csökkentéséhez.”
A követendő célokat az 1419/1999 sz. EK határozat, 1. és 3. cikk fogalmazta meg, ami: „Az európai kultúrák gazdagságának, sokféleségének és közös jegyeinek hangsúlyozása, valamint egymás jobb megismerésének ösztönzése.
Nevezetesen:
• azon közös európai művészeti mozgalmak és stílusok előtérbe helyezése, amelyek létrejöttében a város kiemelkedő szerepet játszott vagy jelentős mértékben hozzájárult;
• segítségnyújtás azon események megrendezéséhez, amelyekbe a tagállamok más városainak a kultúra területén tevékenykedő személyiségei is bevonhatók, és amelyek tartós kulturális együttműködésre vezethetnek, illetve az Európai Unión belüli ilyen jellegű mozgalmak támogatása;
• az alkotómunka támogatása és fejlesztése;
• a lakosság minél nagyobb hányadának mozgósítása és minél szélesebb körű részvételének biztosítása;
• az Unió állampolgárai fogadásának és a különféle eseményekre vonatkozó információk – a multimédia minden formájának felhasználásával történő – lehető legszélesebb körű terjesztésének támogatása;
• az európai kultúrák és a világ más kultúrái közötti párbeszéd ösztönzése;
• a városban rejlő történelmi örökség, az építészeti alkotások megismertetése és a városi életminőség javítása.”
Pécs a Határtalan város címet viselő programmal megnyerte a kétfordulós pályázati eljárást. A döntésről szóló jegyzőkönyv 2025-ben lesz nyilvános. A titkosítás szükségességét soka vitatják, de változtatni nem tudunk rajta. Talán tizenöt év múlva már a kedélyek is lecsillapodnak, s higgadtan tudjuk szemlélni egykori viszonyainkat. Addig számos legenda kap majd szárnyra, de a lényegen nem változtat, 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa a magyar városok közül.
A pécsi munkát a pályázat bírálóbizottsága a legkoncepciózusabbnak nevezte, melyben a legerősebb az európai üzenet: „Egy nemzetközi régió, a Balkán és Nyugat-Európa közti határvidék kulturális teljesítményeit és tapasztalatait állította koncepciójának középpontjába” Ahogyan a pályázatban olvasható: „Péccsel egy évre fővárossá válna Európa egyik legismeretlenebb határvidéke.”
2010. január 10-én már a megnyitóünnepségben gyönyörködhettünk. Ha a sikerek döntések meghozatalát vonják maguk után, továbbra is rengeteg döntést kell még meghoznunk. Az évadkezdet ugyanis nagy siker volt.