A BM Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok közreműködésével a 2004. évi hasonló vizsgálatból kiindulva és annak eredményeit felhasználva 2005 novemberében is kérdőíves felmérést készített a helyi önkormányzatok európai uniós projekt- és pályázat-előkészítő tapasztalatairól.

A felmérés célja az volt, hogy képet lehessen alkotni a helyi önkormányzatok eddigi uniós pályázati tapasztalatairól, fel lehessen tárni a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) egyes operatív programjainak pályázati kiírásai vonatkozásában felmerülő nehézségeket és a helyi önkormányzatokat konkrétan érintő problémákat.
Az összegzés során a Főosztály arra törekedett, hogy minél több települési önkormányzat véleményét, tapasztalatát megismerje. Erre való tekintettel kétféle kérdőívet állított össze: egy a pályázatot benyújtó, egy pedig az uniós forrásokra nem pályázók számára készült.
Az Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya által összeállított kérdőív a közigazgatási hivatalok segítségével valamennyi helyi önkormányzathoz eljutott. A visszaküldött kérdőívek nem biztosítják egy reprezentatív kutatás lehetőségét, az eredmények, következtetések tájékoztató jellegűek. A megkérdezett helyi önkormányzatok 40 %-a, összesen 1264 települési és megyei önkormányzat válaszolt a feltett kérdésekre.
Ez a jelentés a visszaérkezett kérdőívek feldolgozásának eredményeit összegzi.

Pályázati hajlandóság
A válaszoló 1264 önkormányzat 27,5%-a, azaz 348 település nyújtott be a 2005. évben a kérdőíven szereplő programok valamelyikére pályázatot. 72,5% (916) nem élt ezzel a lehetőséggel. A 2004. évi adatokhoz viszonyítva harmadára esett vissza a települési önkormányzatok pályázási hajlandósága. A válaszadó pályázók között legaktívabbak a megyei jogú városok: a megyei jogú városok 100 %-a (8 önkormányzat), a városok 60%-a (85), a községek 23%-a (255) pályázott. A megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg (67 pályázó), Bács-Kiskun (28), Baranya (25), Pest (24), Tolna (21) és Győr-Moson-Sopron (20) önkormányzatai voltak a legaktívabbak.
 

A pályázatok megoszlása
Az egyes operatív programok kiírásait figyelembe véve megállapítható, hogy a 2005. évben a települési önkormányzatok számára az AVOP és a ROP pályázati felhívásai voltak a legnépszerűbbek. Az AVOP LEADER+, az AVOP 3.4 A falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése, valamint az AVOP 3.2 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése című intézkedések a községek között voltak népszerűek. A ROP kiírásai közül a 2.2 Városi területek rehabilitációja, valamint a 3.2.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása című intézkedésekre adtak be a városok nagyobb számban pályázatot.

A prioritások és fejlesztési célok

A kérdésre válaszadó önkormányzatok döntő többségének csak részben fedték saját fejlesztési céljait a pályázati kiírások prioritásai (53%), illetve igazítaniuk kellett a saját elképzeléseiket a pályázatokhoz (20%). Jelentős azoknak az aránya is, akiknek céljait egyáltalán nem fedték az uniós pályázatok prioritásai (15%). Mindössze a válaszadók 12 %-a jelezte, hogy saját fejlesztési elképzelései teljes egészében megegyeztek a kiírásokkal. A 2005. évben uniós forrásokra pályázó önkormányzatok 28 %-a jelezte, hogy semmilyen igazításra nem volt szüksége. A nem pályázók 93 %-a jelzett kifogást a prioritások és célok összhangjában.

 A pályázati lehetőségekről szerzett információk forrásai

A pályázati kiírásokról, lehetőségekről az információt széles körből merítik a választ adó önkormányzatok. A legtöbben az Internetről (különböző honlapokról) (34%) és a tájékoztató kiadványokból (20%) értesülnek. A válaszadók közül 487 önkormányzat jelölte meg, hogy a BM Önkormányzati EU Információs Központtól jutott első kézből a pályázati információhoz. A beérkezett kérdőívek alapján a pályázati információ-szolgáltatásban a legkisebb a televízió és rádió szerepe. Településtípusok szerint nincsenek jelentős különbségek az információk forrásaiban.

Egyéb információs forrásként az alábbiakat nevezték meg a helyi önkormányzatok: pályázatfigyelő cégek, szakmai fórumok, konferenciák, térségmenedzserek, kistérségi megbízottak.

A pályázati anyag összeállítói

A válaszadók többségének pályázatát az önkormányzat munkatársai és pályázatíró cégek együtt készítették el (40%, 127 eset). Az önkormányzatok 39%-a saját köztisztviselőit bízta meg a pályázatírással (122 eset), és 21%-uk foglalkoztatott pályázatíró céget (65). A pályázatíró cégek által elkészített munkák 31%-át (20 pályázat), a munkatársak által összeállított pályázatok 34 %-át (42) utasították el az Irányító Hatóságok. A pályázatíró cég bevonásával és az önkormányzat munkatársainak közreműködésével készült munkák 41%-a (52) nem felelt meg a kiírás követelményeinek.

Tájékoztatás a pályázatokkal kapcsolatban

A pályázatokkal kapcsolatos konkrét információkat a válaszadó önkormányzatok többsége több helyről szerezte be. Leggyakrabban pályázati útmutatókból, közreműködő szervezetektől és az Önkormányzati EU Információs Központtól tájékozódtak.

 A kitöltéssel kapcsolatos problémák

A kérdőívet kitöltő önkormányzatok 71%-ának (215 önkormányzatnak) nem okozott problémát a pályázati adatlapok kitöltése. 29%-uk (86 önkormányzat) jelzett valamilyen gondot a kitöltéssel kapcsolatban. A leggyakrabban felmerülő problémák a következők voltak:
• bonyolult adatlap és kitöltési módszer;
• folyamatosan változó, módosuló kiírások;
• változó iránymutatások a tájékoztató szervektől;
• pontatlan megfogalmazások a pályázati kiírásban és az adatlapokban;
• többértelmű, nehezen értelmezhető kérdések az adatlapokban;
• sokszor fölöslegesen megkövetelt adatok, a gazdasági társaságokra értelmezett, ezért költségvetési szervek részére nehezen alkalmazható táblázatok, mutatók kitöltése.

A szükséges saját erő forrásai

A pályázathoz szükséges önrészt a válaszadók három forrásból biztosítják: a saját erő (31%) mellett banki kölcsönből (23%), illetve a BM Önerő Alap támogatásából teremtik elő. Az Önerő Alap támogatását a válaszadó önkormányzatok 46 %-a vette igénybe. A saját erő biztosításánál valamennyi településtípus esetén a saját forrásnak, illetve a BM Önerő Alapnak van a legnagyobb szerepe.

Biztosítékadási kötelezettség teljesítése

Általánosságban megállapítható, hogy az önkormányzatok számára gondot okozott a biztosítékadási kötelezettség teljesítése. A válaszadók problémaként megemlítették, hogy kevés volt a felajánlható forgalomképes önkormányzati ingatlan, valamint az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei nem teszik lehetővé a biztosítékadást. Ugyanakkor a válaszadók jelezték azt is, hogy a jogszabály-módosításnak köszönhetően a 2005. évi pályázati kiírások már nem követeltek az önkormányzatoktól biztosítékot.

Problémák

Több pályázat esetén a követelményrendszer különbségeinek problémái kérdésre a pályázó önkormányzatok közül 217 válaszolt. Közülük 88%-nak (190 önkormányzatnak) nem okozott gondot a pályázati adatlapok kitöltésénél, hogy az egyes operatív programok pályázati követelményrendszerében különbségek vannak. Jelentősen, 19%-kal nőtt a tavalyi évhez képest azon önkormányzatok száma, amelyeknek nem okozott gondot az adatlapok kitöltése. 12%-uk (27 település) értékelte úgy, hogy több pályázat benyújtása esetén a különbségek gondot okoznak.
Összesen 289 pályázó önkormányzat válaszolt arra a kérdésre, hogy okozott-e számára gondot a dokumentációban megkövetelt hatósági engedélyek beszerzése. 62%-uknak (178 önkormányzat) ez nem okozott gondot. 38%-uk (111 önkormányzat) azt jelezte, hogy problémát jelentett. A legtöbb önkormányzatnál problémát jelentett, hogy a pályázati határidők – esetenként – nincsenek összhangban a megkövetelt hatósági engedélyek beszerzéséhez szükséges idővel. Számos önkormányzat nehezményezte a lassú és körülményes ügyintézést, és megemlítette a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos időbeli problémákat is. Többen kifogásolták, hogy nem minden esetben volt egyértelmű, hogy melyik hatóság illetékes az ügyben, illetve az illetékes hatóságoknál sem ment zökkenőmentesen az engedélyek kiadása.

A pályáztató értesítési gyakorlata

A pályázatot benyújtó önkormányzatok 93%-a kapott értesítést pályázata befogadásáról az illetékes szervektől. Mindössze a válaszadók 7%-a jelezte, hogy nem értesítették. A 2004. évhez képest felére esett vissza azoknak a száma, akik nem kaptak értesítést az illetékes hatóságtól pályázatuk befogadásáról.
180 önkormányzat nyilatkozott a megkérdezettek közül arról, hogy kapott-e értesítést pályázata elutasításáról. A válaszadók 67%-a válaszolt a kérdésre igennel (114 önkormányzat). Nem értesítették az illetékesek az önkormányzatok 33 %-át (66), ami szintén jelentősen kevesebb a tavalyinál. 67%-ban forráshiány, 20%-ban formai hiányosságok, 13%-ban pedig tartalmi hiányosságok miatt utasították el őket. Döntően a forráshiány az oka valamennyi operatív program esetében a pályázatok elutasításának.

Támogatási szerződés megkötése

A 2004. és 2005. év során benyújtott és támogatásra javasolt pályázatok támogatási szerződéseire vonatkozó kérdésre 296 önkormányzat válaszolt. 58%-uk (173) már megkötötte a támogatási szerződést. Az esetek 43%-ában nem történt szerződéskötés (123). A megkötött szerződések 21%-át (68 eset) módosítani kellett, elsősorban az ütemezésben történő változások miatt. Legtöbb szerződéskötés az AVOP és a ROP pályázatok esetében történt.
 
A pályázattal összefüggő közbeszerzési eljárások

A válaszadó 246 önkormányzat 52%-a, 127 helyhatóság még nem zárta le a pályázattal kapcsolatos közbeszerzési eljárás(oka)t. 116 esetben már lezárultak a kapcsolódó közbeszerzések.
Kifizetések, előleg folyósítása
A támogatási szerződéssel rendelkező önkormányzatok 38%-a jelezte, hogy megkezdődött a támogatási összeg kifizetése (66 önkormányzat). A válaszadók (243 önkormányzat) csaknem fele élt az előleg igénybevételének lehetőségével (44%, 107 önkormányzat).
A mérföldkövenkénti ütemezés tartása

A már megkezdett projektek esetében 194 válaszadó 64 %-a (119) tudta tartani a mérföldkövenkénti ütemezést. 36 %-uk (75 önkormányzat) számára viszont ez gondot okozott. A csúszás okaként pénzügyi nehézségeket, illetve a határidők betarthatóságának problémáját emelték ki.
A pályázati tapasztalatok megosztása más önkormányzatokkal

A válaszadó 276 önkormányzat 83%-a, 230 önkormányzat szívesen megosztaná, illetve megosztja a pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatait más önkormányzatokkal. 17%-uk (46 önkormányzat) véli úgy, hogy ezt nem szívesen tenné meg.
Egyéb észrevételek

A kérdőívet kitöltő önkormányzatok pályázati eljárással kapcsolatos egyéb észrevételei jól körülhatárolhatóan négy témakör köré csoportosíthatók:
• számos esetben bírálták a lassú, bürokratikus ügyintézést, a pályázatok hosszú elbírálási idejét;
• sok kritika érte a pályázatot kiíró szervezetek munkatársainak szakmai kompetenciáját, felkészültségét, az egymással ellentétes tájékoztatást; valamint azt, hogy a pályázókkal szembeni követelmények szigorúbbak, mint a közreműködő szervezetekével szembeniek,
• megemlítették, hogy a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő fejlesztési forrásokkal és személyi háttérrel az uniós pályázatok előkészítéséhez és kivitelezéséhez,
• számos kis település jelezte (pl. Hetes község), hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek számukra elérhetetlenek a megpályázható minimális összeg nagysága miatt. Mindezt tetézi az utófinanszírozás, amely a szűkös költségvetésből gazdálkodó önkormányzatokat szinte megoldhatatlan helyzet elé állítja,
• több önkormányzat jelezte, hogy a kifizetések lassúsága miatt hiteleket kell felvennie, hogy a beruházást megvalósító vállalkozók számláit ki tudja fizetni.
A nem pályázó önkormányzatok indokai a távolmaradásra

A Központ a felmérés során törekedett arra, hogy megismerje azon települési önkormányzatok véleményét is, amelyek valamilyen okból nem vettek részt 2005-ben a Strukturális Alapok támogatásaira irányuló pályázaton. A nem pályázó önkormányzatok 37%-a (512 település) indokolta távolmaradását az önerő hiányával. 27%-uk (373 önkormányzat) nem talált fejlesztési elképzeléseinek megfelelő pályázati kiírást. 16%-uk (214) azért nem tudott pályázni, mert időközben felfüggesztették a prioritást. 10% egyéb okkal indokolta passzivitását, amelyek közül első helyen a 2004. évben beadott pályázat szerepel.
 
A 2005. évben nem pályázó önkormányzatok közül 666 tervezi, hogy 2006-ban nyújt be uniós támogatásra igényt.
A 2007-2013 közötti tervezési időszak fejlesztési elképzelései
A 2007-2013 közötti tervezési időszakra vonatkozó fejlesztési elképzelések között hangsúlyozottan szerepel a turizmus fejlesztése, az oktatásfejlesztés, valamint a közlekedési beruházások megvalósítása (19-19%). Fontos szerepet töltenek be a tervezett környezetvédelmi beruházások (17 %) és az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (13%).
 

A 2005-ben nem pályázó önkormányzatok 85%-a jelezte, hogy vannak konkrét fejlesztési elképzelései, melyek közül első helyen a környezetvédelmi beruházások (szennyvíztisztító hálózat építése, fejlesztése) szerepelnek, de hangsúlyosak a falu- és városfejlesztésre, intézmény-felújításra, útépítésre vonatkozó célok is.
Összegzés
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdetett operatív programok kiírásaira beadott önkormányzati pályázatok közül 2005. november 20-ig 627 projektet ítéltek támogatandónak az illetékes hatóságok. A megítélt támogatás összértéke 110 094 592 400 Ft. (Részletes adatok a 3. sz. mellékletben)
A megkérdezett magyar önkormányzatok nagy számban nyújtották be pályázataikat a 2005-ös évben is. Jelentősen csökkent azonban a pályázási hajlandóság a 2004. évhez képest, főként annak köszönhetően, hogy az önkormányzatok számára fontos, fejlesztési elképzeléseikkel leginkább harmonizáló pályázati ablakokat a hatalmas érdeklődésre való tekintettel az Irányító Hatóságoknak fel kellett függeszteniük. A felmérés tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok akár a pályázati prioritásokban megfogalmazott, akár a saját fejlesztési céljaik megvalósítása érdekében készek pályázatokat készíteni, projekteket megvalósítani.
A helyi önkormányzatok a pályázatokat kiíró szervezetektől továbbra is hatékonyabb, rugalmasabb és főleg gyorsabb ügyintézést várnak el. (A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályai rendelkeznek arról, hogy az Irányító Hatóságok kötelesek információt szolgáltatni az egyes operatív programokkal és azok keretében kiírt pályázatokkal kapcsolatban.)
Több adatszolgáltató nyilatkozott elismerően a pályázati rendszer egyszerűsítését szolgáló jogszabály-módosításokról, azonban – főként a pályázatokhoz kötelezően csatolandó mellékletek, engedélyek tekintetében – további intézkedéseket tart szükségesnek.
A helyi önkormányzatok által javasolt intézkedések

1. Az önkormányzati érdekek hatékony képviselete a 2007-2013 közötti időszak pályázati célkitűzéseinek, prioritásainak megfogalmazásában, a célok, tervek hatékonyabb összehangolása érdekében.
2. Az egyes Operatív Programok Irányító Hatóságaival szemben megfogalmazott – az ügyintézés időtartamára, a kifizetések sebességére vonatkoztatott – kritikák és elvárások megoldására teendő intézkedési javaslatok megfogalmazása céljából a kérdőív eredményének megismertetése az érintett hatóságokkal.
3. A pályázati rendszer további egyszerűsítésére és hatékonyabbá, életszerűbbé tételére vonatkozó javaslatok megfogalmazása.