A kerület egy több száz éves hagyományokkal rendelkező, mégis Budapest legfiatalabb települése, fejlesztését 15 éve vehette saját kezébe. Soroksár élhető, kisvárosias kerület, mely sok eredményt tudhat maga mögött, és mégis nagy feladatok várnak rá.

Soroksár hosszú történelmi múltra tekint vissza. Kora bronzkori kultúrák leletei, avarkori emlékek, honfoglaló törzsek csontvázai, Árpád-kori edénytöredékek jelzik e terület régóta lakott voltát.
Az első írásos emlékek 1067-ből származnak, egy adománylevél említi először a falut "Swrwk" néven, Anonymus "Surcusar"-nak hívja. 1390-ben találkozunk ismét a falu nevével, amikor a helyiség nevét viselő Soroksáry család kezén van. A török uralom alatt a terület lakatlanná vált, csak lassan népesült be újra. Igazi fejlődése Grassalkovich Antal, Mária Terézia kamarai tanácsosának idejére tehető, aki a gödöllői uradalom – melyhez Soroksár is tartozott – birtokosa volt. Belső telepesek hiányában idegen földről – elsősorban német honból – hozott be telepeseket, így próbálta a munkaerőt pótolni. 1759-ben a település vásártartási jogot kapott. Temploma 1758 és 1761 között épült, első iskoláját 1763-ban a földesúr alapította. 1831-ben hatalmas kolerajárvány ütött ki, 1848-ban és 1853-ban pedig tűzvész pusztított Soroksáron, mely megtizedelte a lakosságot. 1872-ben Soroksár nagyközségi rangot kapott. Ebben az évben megépült a Soroksár-Haraszti-Taksony Takarékpénztár Rt., melynek felújított épülete ma is áll (itt található a Polgármesteri Hivatal központi épülete). 1882-ben teherpályaudvart létesítettek Soroksáron. 1887-ben megindult a gőzmozdony vontatta első helyi érdekű vasút Budapest-Soroksár-Dunaharaszti között. A Millennium évében elkészült a városháza, (ez a mai Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épülete). Öt évvel később már a villanyfény is kigyulladt Soroksáron. 1909-ben megépül az új kétemeletes iskola. Még ugyanebben az évben jelenik meg a Soroksári Hírlap első száma (az Önkormányzat hivatalos lapja ma is ezt a nevet viseli).
Az első világháborúban 267 soroksári esett el a harcmezőkön, emléküket az egykori piactéren, a mai Hősök terén lévő 1927-ben felállított szoborcsoport őrzi. 1946 májusában 12 nap alatt 5000 soroksári svábot telepítettek ki Németországba kollektív bűnösség vádjával. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi az 50. évforduló alkalmával állíttatott tábla a vasútállomáson.

Soroksár a főváros része

1950. január 1-jén Pesterzsébet megyei jogú város és Soroksár nagyközség Budapest XX. kerületeként kezdte meg közös életét a fővárosban. A közös kerület vezetésének elképzelései, tervei Pesterzsébetnek kedveztek. A gazdasági fejlődés, az infrastrukturális ellátottság, a kereskedelmi mutatók növekedése csekély mértékű volt.
A két kerületrész "kényszerházassága" több mint negyven esztendőn keresztül tartott. Lelkes lokálpatrióták csatlakoztak a Polgári Szövetség Soroksárért Egyesület kezdeményezéséhez, felvállalva a Soroksár önállóságáért vívott harcot. 1992. szeptember 27-én sikeres népszavazást tartottak, ahol a soroksári polgárok szavazataikkal az önállóság mellett voksoltak.

Soroksár önálló kerület

Az 1994. december 11-én tartott helyhatósági választásokkal Budapest XXIII. kerületeként megalakult Soroksár első önálló önkormányzata. Több mint 4000 Ha területtel a főváros második legnagyobb kerülete, a 22000 körüli lélekszámával mégis a legkisebb népességszámú települése.  A XX. kerülettel történő leváláskor a kerület csatornázottsága és szilárd útburkolattal való ellátottsága nagy lemaradásokkal küzdött. Napjainkra azonban elmondható, hogy 70 %-os lefedettségű a szennyvíz, 20 %-os a csapadékvíz ellátottság, 75,4 % a szilárd burkolattal rendelkező utak száma, több kilométer új járda került megépítésre. Az önállóság kivívása óta közel 10 milliárd forintot fordított az Önkormányzat mélyépítési beruházásokra. A meglévő közterek szépültek, az uniós előírásoknak megfelelő játékokat kaptak, de emellett több új köz- és játszópark is épült. Öt általános iskolát működtet az Önkormányzat, melyek mindegyikét felújította, bővítette az elmúlt évek során. Az óvodák és a bölcsőde megszépülve várja, hogy a gyerekek minden igényt kielégítő körülmények között tölthessék napjaikat. A Táncsics Mihály Művelődési Ház kibővítve, felújítva várja a szórakozni és kikapcsolódni vágyókat. Az oktatási és kulturális tevékenységet folytató intézmények felújítására, bővítésére az Önkormányzat közül 3,6 milliárd forintot fordított az elmúlt másfél évtized alatt.
A kerület vezetése mindent elkövetett annak érdekében, hogy Soroksár gazdag kulturális hagyományainak és értékeinek helyet biztosítson. Létrehozta a Galéria ´13 Soroksár Kulturális és Szolgáltató Közhasznú Társaságot (ma nonprofit Kft.). A galéria épületében kerülnek megrendezésre a kortárs művészeti kiállítások, míg a Mezőgazdasági Múzeumtól átvett Helytörténeti Gyűjteményben a régmúlt emlékei. A Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény megalapításával és működtetésével az Önkormányzat lehetőséget nyújt arra, hogy a komolyzenei múlt hagyatékából merítve minél több kerületi gyerek lehessen részese a zenei képzésnek.
A kerületben élénk a civil szervezeti élet. Hagyományőrző, kulturális, tánc- és dalcsoportok mellett közösségeket alakítottak a nyugdíjasok, természetvédők, városvédők, és a sportot kedvelők is. Az önkormányzat minden évben pályázati úton több millió forinttal támogatja a működésüket. Szintén pályázati eljárás során részesülnek támogatásban a kerületben működő egyházak, valamint az Önkormányzat által alapított öt közalapítvány. Évi hatvan millió forint önkormányzati támogatásban részesül a Soroksári Torna Egyesület. Több száz gyermek és felnőtt hódolhat ennek köszönhetően különböző sportágaknak. Nagy terve a kerületnek egy sportcsarnok felépítése, melynek alapköve 2008-ban letételre került.
A szociális támogatási rendszer kötelező feladatain túl önként vállalt ellátásokat is biztosít az Önkormányzat az arra rászorulóknak, a közmunka programmal pedig az aktívkorú, de perifériára szorult munkanélküliek helyzetén próbál javítani. Az egészségügyi alapellátások mellett 2009-től szakellátások átvételét tervezi annak érdekében, hogy a kerület lakosai helyben tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat.
Az év során különböző kitüntetések kerülnek átadásra: Az Év Pedagógusa, Soroksár Gyermekeiért, Az Év Egészségügyi Dolgozója, az Év Szociális Dolgozója, Soroksár Díszpolgára,  valamint Soroksárért Érdemérem kitüntetések. Két nagyszabású rendezvény keretén belül a lakosok és a kerületbe látogatók ingyenesen vehetnek részt a Majális és a szeptemberben egy hétig tartó Soroksári Napok rendezvénysorozaton.
Az Önkormányzat évek óta több ingyenes tanfolyamot indít a lakosság részére. Ezek keretében németül, angolul tanulhatnak a soroksáriak, valamint számítástechnikai tanfolyamokon vehetnek részt térítésmentesen.
Négy testvérvárosunk van: a németországi Nürtingen, az erdélyi Székelyudvarhely, a bulgáriai Tvardica, valamint Törökbálint. A testvérvárosokkal a kapcsolatok elevenek.
A kerület egyre vonzóbb a beruházóknak. Az elmúlt években választotta többek között Soroksárt székhelyéül a Waberer´s Csoport, a BILK Logisztikai Központ kiépítésével itt kapott helyet Közép-kelet Európa legnagyobb vasúti konténer terminál raktárbázisa. Az Auchan áruházon kívül itt nyitotta meg kapuit a Decathlon, Kika, RS Bútor, Brico Store, Electro World és  Bay Way áruház is, mely komplexum Budapesten szinte egyedülálló. A kerület kedvező fekvése miatt  települt hozzánk a Rondo Hullámkartongyártó Kft., a Prangl Hungária Kft., a Delacher + Co Transport Kft., a Lurdy Kft., a Közgép Zrt, a Porsche M5, a Nagybani Piac és több kisebb cég is.

Soroksár jövőképe

Soroksár sokat fejlődött az elmúlt években. A kerület vezetése mindenkor igyekezett összhangba hozni a jövőbe mutató feladatok megoldását és a múlt értékeinek megőrzését. A peremkerületi sajátosságok hátrányokat és előnyöket egyaránt jelentenek. A főváros központosított tervei megvalósítása mellett nem tud elég energiát fordítani a külső kerületek fejlesztésére. A tömegközlekedés még nem teljesen megoldott nálunk. A kelet-nyugati irányú tömegközlekedés csak az Önkormányzat által működtetett helyi busszal bonyolítható. A kerületet szinte teljesen kettészeli a HÉV vonala, a Budapest-Kelebiai vasút, az 51-es főút, az M0, M5 utak tovább nehezítik a közlekedést.
A "peremkerületiség"-nek azonban előnyei is vannak. Soroksárt még nem fertőzte, meg a nagyvárosias turbulencia. Kertvárosias jellege emberléptékű életet biztosít az itt lakóknak. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág közelsége, a Molnár-sziget, a Botanikus kert olyan természeti kincsek, melyek még sok kiaknázatlan lehetőséget rejtenek. A jelenleg külterületi mezőgazdasági területek belterületbe vonásának pedig gyakorlatilag költségvetési korlátai vannak. A közművesítéssel járó feladatok még rengeteg munkát jelentenek az elkövetkezőkben, de remélhetőleg mielőbb mindenre sor kerülhet és Soroksár kedves hely lehet úgy az itt lakók, mind az ide látogatók számára.