A pénzügyi-gazdasági válság több szempontból is sújtja a vállalkozásokat. Nehezebb hitelhez jutniuk, csökken a megrendelésük, munkavállalókat kényszerülnek elbocsátani.

Kérdés az, hogy az önkormányzatok csupán külső, csendes szemlélői ennek a folyamatnak, avagy van mozgásterük és eszközrendszerük beavatkozni, enyhítve a bajokon. Meggyőződésem, hogy az önkormányzatok nem maradhatnak tétlenül, és ha korlátosak is a lehetőségek, de van mód a beavatkozásra. Mondom ezt akkor is, ha tudom, hogy mikrogazdasági eszközök nem alkalmasak a makrogazdaság állapotából eredő kór gyógykezelésére. A betegség enyhítésére azonban igen.
Természetesen a teendők és a lehetőségek településtípusonként – sőt településenként – eltérőek.

„Mentőövet a bajbajutottaknak”

A helyi adók – kitüntetetten az iparűzési adó – legtöbb település számára fontos bevételi forrás. Ha jó állapotban van a helyi gazdaság, úgy nőnek a bevételek, ha baj van, az megmutatkozik a helyi adóbevételekben is.
Most nagy a baj. A helyi adóztatás terén lehetnek olyan megoldások, amelyek enyhítenek ezen. Persze az önkormányzat költségvetési helyzete behatárolja a lehetőségeket. De segítség lehet már az is, ha vállalkozókat terhelő helyi adókat – építményadó, telekadó – nem emeli az önkormányzat.
A kisvállalkozók sokaságának adóalapja nem éri el a 2,5 millió forintot. Részükre mentesség, vagy adókedvezmény biztosítható. Ha a költségvetés jó állapotban van, akár az iparűzési adó mértéke is csökkenthető.
Mindezeken túl egyedi esetekben is beavatkozhat az önkormányzati adóhatóság méltányossági eljárás keretében. Az adókivetést követően bekövetkezett kedvezőtlen körülmények kivédése, munkavállalók elbocsátásának megakadályozása olyan indok lehet, ami az adóbefizetés elhalasztásának engedélyezését jogszerűen megalapozhatja.

„Több megrendelés, jobb feltételekkel”

Az önkormányzati megrendelések mennyisége direkt módon kihat a helyi ipar – különösen építőipar -, de a kereskedelem lehetőségeire, helyzetére is.
Ha egy önkormányzat gyorsítja, előre hozza beruházási, felújítási munkáit, úgy a helyi gazdaság több megrendeléshez juthat. Persze e téren is meghatározó költségvetésünk állapota.
Az viszont nem kerül pénzünkbe, ha informális lehetőségeinkkel élve arra törekszünk, hogy – jogszabályi kereteket nem áthágva – lehetőség szerint helyi vállalkozásokat bízunk meg beruházási, felújítási feladatokkal, s ha ez nem lehetséges alvállalkozóként történő bevonásukat szorgalmazzuk. Ez mind a munkaerő megtartás, mind a helyi adóbevételek növelése szempontjából jelentőséggel bír.
Élhetünk a pályázati kiírásokban is olyan megoldásokkal, amelyek könnyítenek a vállalkozások helyzetén. Ilyen lehet például, ha több részletfizetési lehetőséget biztosítunk vagy a fizetési határidőt lerövidítjük. De átmenetileg enyhíthetünk a garanciarendszerünk szigorán is, így például bankgarancia helyett – amelynek jelentősen nőttek a banki terhei – a zárolt számlán elkülönített óvadékot kérjük.
„Hogyan segíthetünk még”
Könnyen belátható, hogy a foglalkoztatás bővítése, illetve a munkahelyek megtartása közgazdasági szempontból is jeles érdeke önkormányzatainknak. Ennek ösztönzésére a de minimis támogatás előírásait betartva lehetséges egy alapszerű keret létrehozása rendelettel.
A befektetés ösztönzése nem csupán a közművek kiépítésével, vagy ipari parkok működtetésével lehetséges. Rendeletben szabályozott keretek között lehetőség van a kedvezményes telekjuttatásra és a víz- és csatorna rákötések utáni közmű-hozzájárulás elengedésére.
Vannak önkormányzatok, akik a gazdaság szereplői számára fontos, meghatározó szakemberek letelepedését segítik kedvezményes építési telek- vagy lakásvásárlással, esetleg bérlakás biztosítással.
Célszerű lehet helyi rendeletben megfogalmazni mindazokat az eszközöket, amelyek a helyi vállalkozások segítését, támogatását szolgálják. Ezek lehetnek költségvetést terhelő megoldások – például ösztöndíj program – de többségük pénzügyi forrást nem igényel (pl. pályázat figyelés, hivatali ügyvitel segítése, stb.).
Természetesen az eszköztár az itt leírtaknál jóval gazdagabb. Lehet persze kérdezni: ez a mi dolgunk? A választ számomra a tények adják meg: ahol erős a helyi gazdaság, ott gazdag az önkormányzat is.