2009. június 28. napjától az uniós normáknak megfelelően hazánkban is másodgenerációs biometrikus útlevél került bevezetésre, ez az új okmány jelentősen hozzájárul a külföldre történő utazás biztonságának növeléséhez.

Az országban az első körben – 2000. január 1. napján – megalakult Gyöngyös Városi Polgármesteri Hivatal Okmányiroda decentralizáltan a városra és huszonnégy községre kiterjedő illetékességgel, illetve a vonzáskörzetéhez tartozó nyolcvanezer állampolgár ügyeire vonatkozóan látja el a jogszabályban meghatározott feladatait, valamint emellett az ország területére kiterjedő illetékességgel végzi több okmánytípus ügyintézését. A helyi önkormányzat is – hasonlóan más helyhatóságokhoz – a már meglévő épületében alakította ki a körzetközpontot, azonban a nagyszámú ügyfélkör és az egyre bővülő feladat miatt a működés harmadik évében egy különálló, nagy alapterületű, akadálymentesített, klimatizált épületben biztosította az iroda megfelelő, polgárbarát működését, amelynek során az állampolgárok minőségi kiszolgálása érdekében érvényesülnek a hivatalban bevezetett minőségbiztosítási rendszer követelményei is. Az ügyfélfogadás a polgárok igényeit figyelembe véve differenciáltan történik: előjegyzéssel, hívószámmal, illetve az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer igénybevételével. Az Okmányiroda feladat-és hatásköre az évek során több lépcsőben került meghatározásra, így jelenleg többek között ellátja a személyazonosító igazolvány, a vállalkozói igazolvány, a gépjárműügyintézés mellett az útlevéllel kapcsolatos feladatokat is.
A legaktuálisabb hatósági feladatként a mindenkit érinthető úti okmány ügyintézést emelném ki. Az alkotmányunknak megfelelő – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban lévő – a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása 2009. június 28-án lépett hatályba. Így az uniós normáknak megfelelőn Magyarországon is új, másodgenerációs biometrikus útlevél került bevezetésre. Ugyanis „a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról” szóló 2252/2004/EK rendelet, valamint a magyar jogi szabályozás értelmében hazánkban ettől az időponttól már ujjlenyomatot is tartalmazó úti okmányt kell kiállítani. A digitalizált ujjnyomatos e-útlevéllel – amelyen az előző okmányhoz képest külsőváltozás nem látható – várhatólag az utazás biztonsága is megnövekszik. Röviden érdemes ismertetni a nemzetközi előzményeket: Az Amerikai Egyesült Államok 2001. szeptember 11-e után előírta az úti okmányok vagy vízum digitális fényképpel, vagy egy biometrikus azonosítóval történő ellátását, majd ezt követően az Európai Tanács a rendkívüli ülésén kijelentette, hogy a terrorizmus elleni küzdelem az Európai Unió elsődleges célja. 2003. évben középpontba került az okmányok biometrikus azonosítóval történő ellátásának gondolata, mivel az Amerikai Egyesült Államok bejelentette, hogy 2004. január 1-jétől az országba vízummal érkező külföldiektől ujjlenyomatot vesznek, fényképet késztenek róluk, illetve az útlevél adataikat elektronikus nyilvántartásban rögzítik. Az Európai Tanács a 2003. évi thesszaloniki ülésén megerősítette, hogy az unióban egységes megközelítésre van szükség a harmadik országok állampolgárainak okmányaihoz, az uniós polgárok útleveleihez és az információs rendszerhez szükséges biometrikus azonosítók és adatok vonatkozásában: így az uniós útlevelekbe először az arcképpel, később az ujjnyomattal kapcsolatos biometrikus azonosító adatokat kell illeszteni. Az előbbiektől függetlenül, 2008. március 17-én Washingtonban az Amerikai Egyesült Államok Bevándorlásügyi Hivatala és a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztériuma között aláírásra került az USA Visa Waiver Programjával kapcsolatos Egyetértési Nyilatkozat, amelynek alapján 2008. november 17-től a magyar állampolgárok üzleti vagy magáncélból 90 napnál nem hosszabb időtartamra vízum nélkül utazhatnak az USA-ba, amennyiben rendelkeznek e-útlevéllel.
A jogszabályváltozásnak köszönhetően most már a biztonság szempontjából is bővült az útlevél egy új biometrikus elemmel, ugyanis az elektronikus adathordozón szereplő ujjlenyomat megbízható személyazonosítást jelent, mivel 100%-osan alkalmas az ember beazonosítására és semmiféle plusz, személyesadatot sértő információt nem tartalmaz. Az Okmányiroda egyébként már három év óta elektronikus adathordozóval ellátott útlevelet állít ki, amely a rádiófrekvenciás chipnek köszönhetően a vizuálisan látható adatokat elektronikus formában is tartalmazza. A burgundi vörös fedelű okmány borítója és lapjai is műanyagból készülnek, és azokba a korábbiakhoz képest több biztonsági elemet építettek be. Az új eljárás során nemcsak az ügyfeleknek, hanem az ügyintézőknek is újdonság volt az ujjlenyomat felvételezése. Ennek sorrendje főszabály szerint: a két kéz egy-egy ujjáról, esetleg két kézről, de nem azonos ujjakról vagy egy kéz két ujjáról (12. életév alatti gyermektől nem lehet ujjlenyomatot felvenni). Ujjlenyomat adására alkalmatlanságot jelent: ha egyáltalán nincs ujj, ha csak kisujj van, ha csak kisujj van és egy másik ujj, ha az ujjakról nem vételezhető fel értékelhető ujjlenyomat. A jogszabályi liberalizációnak köszönhetően szűkült a külföldre utazást korlátozó rendelkezések köre, ennek alapján csak előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, illetve szabadságvesztés esetén nem engedélyezhető a külföldre utazás (így például most már köztartozás esetében nem tiltott az okmány kiállítása). Fontosabb jogszabályi változásokként kell megemlíteni az alábbi rendelkezéseket: az útlevelet kérelmező állampolgár köteles az ujjlenyomat adat szolgáltatására; a községi jegyzőnél most már nem lehet benyújtani a magánútlevél kiadására irányuló kérelmet; ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal nem lehet úti okmányt készíteni; a tizenkettedik életéven felüli gyermeknek a hatóság előtti személyes megjelenése kötelező; a kérelmezőnek nem kell csatolni az előző – érvénytelen – úti okmányát. Lényeges szabályozás, hogy az ujjlenyomatról adatbázis nem készül, ugyanis az okmánymegszemélyesítését követően törlődik az adat, valamint az ujjlenyomat utólag nem tölthető fel a már korábban kiadott okmányok chipjére, mivel a hatósági igazolványban lévő adathordozó a megszemélyesítés befejeztével lezárul, így az sérülés nélkül többé már nem nyitható fel. Az ujjlenyomatot is tartalmazó útlevél magyarországi bevezetése egyébként nem eredményezett változást az Egyesült Államokba történő utazásban, mert ugyanazon feltételekkel lehet utazni az ujjlenyomatos okmánnyal, mint az azt még nem tartalmazó útlevéllel.
Az úti okmány utazási garanciája mellett ki kell emelni azt is, hogy hazánk európai uniós csatlakozásának napjától – az okmány illetékének szempontjából – anyagilag kedvezőbb személyazonosító igazolvánnyal utazni, mint útlevéllel, ezt sokan bölcsen ki is használják már több mint öt év óta. Így többek között a huszonhét tagországú Európai Unió államaiba – Ausztriától Svédországig –, illetve nemzetközi szerződés alapján például Andorrába, Horvátországba, Svájcba is utazhatunk vele. Ez azért is hangsúlyozandó, mert a hatóság tapasztalatai szerint sajnos még a mai napig többen nincsenek birtokában annak az információnak, hogy uniós állampolgárokként a közösségi jog szerint élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, azaz a személyigazolvánnyal történő utazást. Egyébként a tapasztalatok szerint az új e-útlevél minden nehézség nélkül került bevezetésre, ehhez nagymértékben hozzájárulhatott az is, hogy a körzetközpont vonzáskörzetéhez tartozó állampolgárok a média és hirdetmények útján több alkalommal kaptak tájékoztatást a jogszabályváltozásról. Hitvallásunk, hogy az Okmányirodának mindenekelőtt az állampolgárok érdekeit figyelembe véve kell a hatósági ügyeket intézni, illetve az esetlegesen keletkező kéréseket gyorsan, rugalmasan kezelni, mert a közigazgatás az ügyfelek érdekében működik.