Járványügyi szempontból a nyár veszélyforrásai közé tartoznak a kullancsok által terjesztett fertőző betegségek is. Hazánkban elsősorban az 1-4 mm nagyságú, sárgásbarna színű közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elő.

A kullancsok erdőkben, mezőkön, legelőkön, bokros, füves helyeken, lakott területen parkokban, játszótereken, kiskertekben találhatók meg. A ruhában megkapaszkodó kullancs továbbmászik és leggyakrabban fénytől védett helyen (térd- könyökhajlaton, felkar belső felületén, hason stb.) a bőrbe fúrja magát. A csípése – a szúrcsatornába fecskendezett nyál érzéstelenítő hatása miatt – fájdalmatlan, így észrevétlen marad. A fertőzött kullancs nyálmirigyéből a megbetegedést előidéző kórokozók csak a beszúrást követő 4-6 óra múlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe.
A kullancsok megfertőzhetik a legelő állatokat, így azok nyers tejének fogyasztása során is kórokozók juthatnak az ember szervezetébe.
Nem minden esetben jelentkeznek klinikai tünetek, sok esetben észrevétlen marad a fertőzés. A kullancsok többféle kórokozót terjeszthetnek.
A Lyme-kór lappangási ideje 2-32 nap, legjellegzetesebb klinikai tünete a specifikus bőrelváltozás, az un. erythema migrans, vándorló bőrpír: a fertőzött kullancs csípése helyén néhány napos lappangási idő után jelentkező vörös folt, ami továbbterjed, közepén halványulva gyűrűt formál. Fontos, hogy a korai tünetek észlelésekor orvoshoz forduljunk, ugyanis antibiotikummal a Lyme-kór gyógyítható.
A kullancsencephalitis (kullancs terjesztette agyvelőgyulladás) lappangási ideje 4-21 nap, a megbetegedés legtöbb esetben két fázisban zajlik le. Első fázisban az influenzához hasonlóan láz, izomfájdalom, levertség jelentkezik, majd néhány napos tünetmentes időszak után – az esetek egy részénél – a második fázisban magas láz, fejfájás, szédülés, hányás, idegrendszeri tünetek alakulnak ki. A fertőzés átvészelése életre szóló védettséget nyújt.
Hazánkban a kullancs veszélyes helyek nagysága nő, legfertőzöttebb területek: Zala, Vas, Baranya, Somogy, valamint Pest és Nógrád megye.
A kullancsencephalitis előfordulási gyakorisága Zala megyében a legmagasabb, jelentősen meghaladja az országos értéket. A kullancsok aktivitása a tavaszi felmelegedéssel kezdődik, a legtöbb megbetegedés tavasszal és nyáron fordul elő, de szeptemberben és novemberben is regisztráltunk fertőzést. A megbetegedések általában szórványosan, egymástól függetlenül fordulnak elő.

A megbetegedés gyakoriságát tükröző grafikonról látható, hogy 2007-ben Zala megyében magas volt az előfordulás. 2007 év augusztus végén néhány nap leforgása alatt több beteg került kórházba idegrendszeri tünetekkel, és felmerült a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás gyanúja. A járványügyi vizsgálat során kiderült, hogy a betegeket kullancs nem csípte meg, viszont valamennyien ugyanarról a telepről (Lakhegy) származó nyers kecsketejet fogyasztották. A Zala Megyei MGSZH értesítésével folytattuk a vizsgálatot, felkutattuk a betegeket és a fogyasztókat. A tünetek kezdetének értékelésével meghatározható volt, hogy a fertőződés valószínű augusztus első hetében történt. A lakhegyi kecsketelepről származó tejet helyben, valamint Zalaegerszegen és Szombathelyen forgalmazták. Összesen 154 fő fogyasztott a tejből. Közülük 26 fő betegedett meg. 23 beteget kórházban ápoltak. Valamennyien meggyógyultak. Akik a tejet hőkezelve fogyasztották, nem fertőződtek meg.
A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek megelőzhetők. A csípés elkerülhető kullancs riasztószerekkel, megfelelő zárt ruházattal. A kullancs időbeni eltávolításával csökken a fertőződés esélye. Minden szabadban töltött tartózkodás, kirándulás után fontos az egész testfelület átvizsgálása. A kullancs a bőrből csipesszel vagy speciális kullancs kiemelő kanállal eltávolítható. Ha a fej bennszakad, fertőzés veszélyt nem jelent.
A kullancsok számát csökkentheti, ha rendezettek a zöldterületek, az erdei séta idején a kijelölt úton haladunk. Tejet csak hőkezelés után fogyasszunk.
A kullancsveszélyes területen élő, és az ide látogatók részére ajánlott a kullancsencephalitis elleni oltás. Két oltóanyag van gyógyszertári forgalomban. A védettség kialakításához 3 oltásra van szükség, majd elegendő utána 3-5 évente az emlékeztető oltás. Célszerű az oltásokat a téli hónapokban elkezdeni, hogy mire a szezon kezdődik, a védettség kialakulhasson. A Lyme-kór ellen védőoltás jelenleg még nem létezik.