Az önkormányzatok évek, mondhatni évtizedek óta előre kiszámíthatatlan állami támogatásokkal, elvonásokkal kezdik meg a következő évi tervező munkát. Egy azonban sajnos mindig előre látható: a lakosságszám, gyermeklétszám, ellátotti létszám csökkenése.

Így aztán, főleg a kistelepüléseken minden ősszel elkezdődik a tanakodás a következő évi költségek – kiemelten a működési költségek – csökkentése érdekében.
A kényszerhelyet, a társulásokban rejlő anyagi előny felismerése és a szakemberhiány arra ösztönözte Sirok és Bükkszék Községek Önkormányzatait, hogy 1999. augusztus 1-től körjegyzőséget alakítsanak. A működéshez biztosított állami támogatás nem volt elhanyagolható.
A körjegyzőség székhelye Sirok lett – 2326 lakosa volt – de Kirendeltség működött Bükkszéken is, ahol 819 fő élt. Természetesen az önkormányzatok önállóságát féltve, az ügyfélbarát ügyintézés megteremtése érdekében a feladatokat továbbra is az adott településen végeztük. Szakmai téren az egységes hivatalt ezért kezdetekben a körjegyző jelentette, azonban az évek múlásával bizonyos feladatok csoportosítása is megtörtént. Gazdaságilag és munkajogi szempontból a körjegyzőség kezdetektől egységes. A későbbi konfliktusok megelőzése érdekében azonban megbontva tervezzük és könyveljük az egyes településekre jutó költségeket. Ez többlet feladattal jár, ugyanakkor megspóroljuk a későbbi esetleges vitákra fordítandó időt. 2006. január 1-től bővült a körjegyzőség csatlakozott Terpes Község Önkormányzata is. Kirendeltség itt is működik. A három településen jelenleg 3055 fő él. A körjegyzőségben a körjegyzővel és aljegyzővel együtt 13 fő köztisztviselő dolgozik. A települések továbbra is ragaszkodnak a kirendeltség működéséhez, ahhoz, hogy lehetőleg a munkatársak az adott településen is dolgozzanak, így ezen igény figyelembevételével kellett a feladatokat meghatározni. A köztisztviselők szakmai téren azonnal felismerték a körjegyzőségben rejlő előnyöket, szinte azonnal kialakult a folyamatos konzultáció, az ismeretek, minták cseréje, az azonos gyakorlat kialakítása. Ma már a körjegyzőn kívül is vannak olyan kollégák, akik több település azonos ágazati feladatát végzik. Természetesen egy-egy dolgozó átmeneti helyettesítése is könnyebb. Véleményem szerint a munka hatékonysága tovább növelhető, a dolgozók leterheltsége csökkenthető, ha ebben az irányban tovább haladva a jövőben egy-egy köztisztviselő azonos szakterület feladatát végzi akár több település tekintetében is. Ennek azonban feltétele a szemléletmód változása. A képviselőtestületek részéről maximális bizalom, valamint több tolerancia annak elfogadásához, hogy a hét minden napján minden ügyintéző nincs jelen az adott településen.
Az állami támogatás igénylésének feltételei, valamint a közoktatási törvényben meghatározott önkormányzati kötelezettségek, intézmény működtetési feltételek szigorodása ismét társulásra ösztönözte/kényszerítette az önkormányzatokat. Így alakította meg 2005. szeptember 1-től négy települési önkormányzat (Sirok, Bükkszék, Szajla, Terpes) az 1997. évi CXXXV. Tv. 8. §. alapján a Közoktatási Intézményt Fenntartó Társulás Sirok székhellyel. A társulás a siroki Országh Kristóf Általános Iskola székhely intézményt és a Bükkszéki Tagiskoláját működtette. A szigorodó feltételek és a gyermeklétszám további csökkenése sajnos arra kényszerítették Bükkszék Község Önkormányzatát, hogy javasolja a Közoktatási Intézményt Fenntartó Társulás felé a Bükkszéki Tagintézmény bezárását 2007. szeptember 1-től. Nem csupán a tagintézmény szűnt meg, de Szajla Község Önkormányzata is kilépett a társulásból, bár a tanköteles korú szajlai gyermekek mintegy fele továbbra is ezen intézménybe jár. 2009. szeptember 1-től újabb bővülés, Istenmezeje Község Önkormányzata csatlakozik, ahol tagintézmény is működik.
2006. szeptember 1-től a Sirok és Bükkszék Községek Önkormányzatai részvételével létrejött a Közoktatási Intézményt – Óvodát – Fenntartó Társulás, mely a Kölyökvár Óvoda Sirok és Tagóvodája Bükkszék intézményt működteti. 2008. szeptember 1-től a társulás Istenmezeje Község Önkormányzatával bővült, s az Istenmezején működő addig önálló óvoda tagóvodává vált.
A társulások által működtetett intézményekre jellemző, hogy a tagintézményekkel egységesek, szakmailag, munkajogilag önállóak. Költségvetésük egységes, a tervezés és könyvelés a körjegyzőség mintájára tagintézményenként történik, mely alapja a települések támogatási összegének, így az anyagi természetű viták megelőzhetők. A társulások többlet feladattal járnak, melyeket a körjegyzőség köztisztviselői és az intézmények vezetői látnak el.
Mint a leírtakból látható, a jelenlegi támogatási rendszer, valamint a szakterületek jogszabályai társulásra ösztönzik az önkormányzatokat. Tapasztalatom szerint, ha sikerül a megállapodásokat alaposan előkészíteni, a működés, a gazdálkodás átlátható, pontos, a társulás betölti célját, a felek megelégedését szolgálja.