Egy kórházi vagyonkezelésbe adás margójára 2009/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Vagyongazdálkodás

Egy kórházi vagyonkezelésbe adás margójára 2009/5

XI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
dr. Benkár József főjegyző Heves megye



A Heves megyei Önkormányzat Közgyűlése/továbbiakban: Önkormányzat úgy döntött, hogy vagyonkezelési szerződést köt a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézete (továbbiakban: Kórház) további működtetésére a pályázati eljárás nyertesével, a HospInvest Zrt-vel (továbbiakban: vagyonkezelő-szolgáltató).

 


A vagyonkezelési szerződést a felek ugyan 2008. március 27-én aláírták, a működtetésbevételre azonban csak november 1-én került sor. Az ezt követő öt hónap elteltével a vagyonkezelő-szolgáltató csődeljárást kezdeményezett, amely négy hónap múlva felszámolási eljárásba torkolt. Ennek az időszaknak néhány összefoglalt tapasztalatát, tanulságát igyekeztem csokorba szedni.
1. A költségvetési intézményi formáról, elsősorban gazdasági társasági formára történő átállás alapos elemzést, meggondolást igényel. Közgazdasági és egészségszakmai értékelést szükséges készíteni a várható előnyökről, hátrányokról, lehetőségekről és veszélyekről. A veszélyek között említem azt a helyzetet, ha a szerződés idő előtt megszűnik, az Önkormányzatnak minden körülmények között gondoskodnia kell az egészségügyi szakellátásról, ennek sikeres visszaszervezése érdekében szerződéses garanciákat kell kikötni. Az Önkormányzat a mi esetünkben a visszaszervezéskor kényszerhelyzetben volt, hiszen az általa a Kjt. alapján kifizetett végkielégítés pályázat útján történő igénylését kockáztatta volna, ha a kórházat ismét intézményként működteti. A választás az egyszemélyes non-profit kft-re esett.
2. A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzat legfontosabb elvárása a 6 telephelyen működő kórház legfeljebb két telephelyessé tétele, továbbá a pályázatban vállalt 6 milliárdos fejlesztés teljesítése volt. Ennek biztosítékaként az Önkormányzat javára késedelmi és meghiúsulási kötbér szolgált. A vagyonkezelés rövid ideje alatt a Kórház három telephelyessé vált.
3. Az ÁSZ vizsgálta a kórházak működtetésbe adását és ennek eredményéről szóló jelentését honlapján közzétette. (0921 Jelentés) Ez a vizsgálat nem érintette a Kórház kiszervezését, de a tapasztalatok összességében illenek a Heves Megyei Önkormányzat kiszervezési tapasztalataira is.
A helyi specialitások tették országos hírűvé a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézetnél történteket:
a./ Eger Város Önkormányzata és a Kórház dolgozóinak jelentős része (kórházvédők) folyamatosan, elementáris erővel tiltakoztak a HospInvest Zrt. ellen. Példátlan volt, hogy több mint 500 kórházi szakdolgozó nem kötött munkaszerződést az új működtetővel. A pótlásuk jelentős energiát emésztett fel, a működtetésre történő átvétel időpontja kétszer is kitolódott.
b./ A Közgyűlés egy szavazattöbbséggel rendelkező frakciójának meg kellett volna gondolnia azt is, hogy ilyen fajsúlyú kérdésben lehet-e (szabad-e) az eredményességet illetően rendkívül kétséges döntést erőből meghozni.
c./ Eger Önkormányzata a kiszervezés kezdete óta jelezte, hogy kész a Megyei Önkormányzattal közösen működtetni a Kórházat, akár intézményként, akár gazdasági társaságként. Az önkormányzatok között nem jött létre megállapodás.
Eger a vitában hivatkozott arra, hogy az Ötv. szabályozási koncepciója alapján a helyi közügyek felelőse elsődlegesen a települési önkormányzat és amennyiben ezt nem tudja ellátni, akkor jut szerephez a megyei önkormányzat, aki köteles a közfeladatot ellátni. Ezen az alapon állította, hogy a megyei önkormányzatnak a vagyonkezelésbe adást megelőzően a kórház működtetését a város részére fel kellett volna ajánlania. A Megyei Önkormányzat nem értett egyet ezzel az okfejtéssel, a város pedig nem kérte önkormányzati jogai bírósági védelmét.
d./ A kiszervezésekre a jogalkotó sem igazán készült fel. Egyrészt a működtetésre vállalkozóktól legalább 3 havi OEP finanszírozásnak megfelelő forrás biztosítását kellene megkövetelni, mint pl. a pénzintézetek esetében. Menetközben, ha hirtelen hátraarcot kell vezényelni, az új működési engedély megszerzésével óriási káosz keletkezhet. Nálunk az ÁNTSZ-nek is köszönhetően ezt sikerült elkerülni. Az engedélyeztetési eljárásban mégis üdvös lenne az üzletek működési engedélyeztetésében ismert működtető váltás intézményét meghonosítani azzal, hogy a működtetést befejező cég jogszabálynál fogva köteles a működtetési jog átadására. Jogszabálynak kellene egyértelműen szabályoznia a működtető váltáskor a finanszírozás szabályait, nem pedig a felekre bízni azt, főleg akkor, ha az egyik fél már felszámolás alatt áll. Ezzel el lehetne kerülni azt az egyébként Ptk. ellenes helyzetet, hogy valaki 9 havi teljesítményre 12 havi OEP finanszírozást igényelhessen.
e/ A jogalkotónak felül kellene vizsgálnia azt, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállaló részére végkielégítést enged-e fizetni akkor, ha az átvevő munkáltató köteles a dolgozót továbbfoglalkoztatni változatlan bérkondíciókkal és a továbbfoglalkoztatást a dolgozó nem vállalja (Kjt. 25/A.§).
A végkielégítés dolgozónak történő kifizetésével kapcsolatosan szintén jogszabály módosítás szükséges, mert az utolsó munkában töltött napon a végkielégítést kifizetni fizikai lehetetlenség.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu