Elég, ha valaki kezébe veszi bármelyik ingyenes műsorújságot, megnézi az internetes programajánlókat, vagy megáll egy-egy hirdetőoszlopnál, világossá válik számára, milyen nehéz döntés előtt áll, aki kulturális programot szeretne választani Budapesten. A Fővárosi Önkormányzatot gyakran éri olyan kritika, hogy túlságosan sok a kulturális intézmény – főként a színház -, és a programokban is sok a párhuzamosság. A kritika tényszerűen igaz. De az is tény, hogy a kulturális programok többségét civil- és magánkezdeményezések kínálják, amelyek kellő ügyességet mutatnak a források megszerzésében és az érdeklődés felkeltésében egyaránt. Tény az is, hogy minden program megtalálja a maga közönségét. Budapestet az egymást követő nemzetközi felmérések sorolják az „legélhetőbb” városok közé. Ezt az elismerést éppen a kulturális kínálat gazdagságával, a revükre emlékeztető színességével vívta ki.

Budapest Magyarország kulturális fővárosa is. Itt találhatók a legjelentősebb országos közgyűjtemények, tudományos könyvtárak, színházak. Jól kiépült közművelődési könyvtárak, zenei intézmények, galériák, alternatív művészeti műhelyek, művészeti felsőoktatási intézmények, művelődési házak és más közösségi létesítmények nemzetközileg is kimagasló mennyiségű, változatosságú és színvonalú kulturális lehetőséget kínálnak a fővárosban lakóknak, az itt tanulóknak, a hazai és a külföldi turistáknak. A sokféle hazai és európai kulturális hagyomány és érték egyszerre van jelen Budapesten.
Ez a kivételezett helyzet a város különleges történelmi hagyományaival is magyarázható, mely nagy felelősséget ró a kulturális intézményeket és szolgáltatásokat fenntartó, támogató fővárosi és kerületi önkormányzatokra, kormányzati szervekre, és egyre nagyobb mértékben a kulturális vállalkozásokra.
Az elmúlt két évtized legfontosabb eredménye, hogy megőriztük a kulturális értékeket, a művészeti és közművelődési intézményeket. Budapesten megmaradtak a repertoár színházak és a társulatok, amelyekben elmélyült művészi alkotó munka folyik. Ez a folyamat jól látható a mozik, múzeumok, kisgalériák, alternatív színházak területén is. Felújítottuk a Madách Színházat, a Tivoli Színházat, a Budapesti Operettszínházat, a Thália Színházat, a Trafó Kortárs Művészetek Házát. A soktermes mozik kínálata mellett megőriztük és bővítettük az art mozi hálózatot, amivel kevés európai fővárosban büszkélkedhet. Kétszáznál több kiállítóhely, galéria és legalább félszáz alternatív színházi játszóhely van Budapesten. Felépült a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye, megújult a Wenckheim-palota, és kibővült a Központi Könyvtár.
A színházlátogatók száma évente 3 millió, ebből 1 millió az ún. alternatív színházak nézője. A mozinézők száma 8 millió, ebből 10% az art mozik művészfilmjeire vált jegyet.
A múzeumok állandó és időszaki kiállításai iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Budapesten hetente 20-25 új tárlat nyílik, többségük a kis galériákban. Az új galériák, kiállítóhelyek teszik lehetővé a kortárs képzőművészet számára a rendszeres bemutatkozást. A fővárosban található a legtöbb zenei intézmény. A Művészetek Palotája megnyitásával tovább bővült a művészetek iránt érdeklődők lehetősége a zenehallgatásra. Saját zenekarunk és énekkarunk – a Budapesti Fesztiválzenekar és a Fővárosi Énekkar – a hazai és nemzetközi koncertélet meghatározó szereplői. A fesztiválzenekart éppen most választották be a világ 10 legjobb szimfonikus zenekarának előkelő klubjába. A zeneiskolák, a Kodály Zoltán Kórusiskola, a hivatásos és öntevékeny zenei együttesek sokasága bőséges zenei kínálatot nyújt minden érdeklődőnek.

Az olvasás és közművelődés városa

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára és hálózata a legjobban kiépült közművelődési intézmény, amelyet évente 2.7 millió olvasó használ. Sokan gondolták, hogy a gazdagsági rendszerváltással sorra megszűnnek, bezárnak a könyvesboltok. Az élet őket sem igazolta. A sokat kárhoztatott bevásárlóközpontok mindegyikében hatalmas könyváruházak, a belvárosban könyves utcák, könyvpaloták nyíltak. A könyvkereskedelmi forgalom évente 30-40%-kal nő. Az ünnepi könyvhét és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál helyszínei a nagy érdeklődés miatt mindenütt szűknek bizonyulnak.
A művelődési házak, közösségi helyiségek, gyermek- és ifjúsági házak egy része nem tudott talpon maradni a kereslet és a források egyidejű csökkenése miatt. A közösségi élet iránt az utóbbi 4-5 évben, – főleg a peremkerületekben újraéledő igény, az új funkciók megtalálása – egy-egy intézmény látványos megújulását eredményezte, de igen sok a felújításra váró, leromlott állapota miatt ma már nem vonzó közművelődési intézmény, amelyek egy részét be is kellett zárni.
Terjedőben vannak a közösségi művelődés új színterei, a kávéházakat, kisgalériákat, könyvesboltokat és vendéglőket magukban foglaló sétáló utcák és terek, mint a Liszt Ferenc tér, a Ráday utca, a Nagymező utca, Hajós utca.

A fesztiválok városa

Az egész évben megtalálható változatos programokból kiemelkedik a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a kortárs művészetek nemzetközi seregszemléje: a Budapesti Őszi Fesztivál, valamint a fiatalok Sziget Fesztiválja. A Budapesti Tavaszi Fesztivál néhány éve elnyerte az európai kulturális együttműködésben betöltött szerepéért az Európa Kulturális díjat. Az ingyenes fesztiválok és tömegszórakoztató rendezvények sok embert kapcsolnak be a kultúra megismerésébe, megkedvelésébe. A Vörösmarty téren megrendezésre kerülő Karácsonyi Vásár ebben a kategóriában a legmagasabb nemzetközi minősítést kapta, és Európa egyik kitüntetett karácsonyi turisztika programja lett.  2008-ban az Évadnyitó színházi fesztivállal bővült a kínálat. A Fővárosi Önkormányzat, hasonlóan a kerületekhez gyakran csak a közterületek gazdájaként, a területfoglalás engedélyezőként találkozik sok szabadtéri programmal, kisebb-nagyobb fesztivál jellegű népünnepéllyel. Éppen ezért okoz nagy gondot, hogy biztosítsuk a megfelelő feltételeket és a világvároshoz méltó színvonalat.
Budapest kulturális kisugárzó hatása elsősorban a régióban, de az egész országban is fokozottan érzékelhető.

Esélyt a kultúrában

A rendszerváltás és a gazdasági átalakulás a kulturális igényesség megőrzése mellett azonban tovább mélyítette a korábban is meglévő egyenlőtlenségeket a kultúra elérhetőségében. A városközponttól távolabb lakók, az anyagi nehézségekkel küszködők nem tudnak élni a lehetőségekkel. Számukra a televízió jelenti szinte az egyetlen kapcsolatot a kultúrával.
A széles kínálat ellenére a budapestiek közel 40%-a nem, vagy csak nagyon ritkán él a kulturálódás, a szórakozás lehetőségeivel. Ez elsősorban a jövedelmi viszonyokkal, az iskolázottsággal, a közlekedési nehézségekkel, a szociális körülményekkel, az iskolai- és családi mintával függ össze.
A kulturális értékekhez való hozzáférés javítását az elmúlt években fontos feladatnak tekintette a Fővárosi Önkormányzat. Több kedvezményt nyújtó akciónkból kiemelhetjük a Gobbi-páholy programját, amelynek keretében elsősorban a pedagógusoknak, a kollégistáknak és a szociálisan hátrányos helyzetű diákoknak adunk olcsó színházjegyet. 2008-ban a BKV adott közlekedési kedvezményt a diákoknak, hogy pályázaton elnyert színházjegyeikkel ingyen utazhassanak aznap este.
Megszerveztük az idősek, mozgáskorlátozottak számára a könyvek házhozszállítását. A hangoskönyvek és az öregbetűs könyvek a hátrányos helyzetűek számára biztosítják az olvasás élményét.
A fővárosi alapok pályázatok útján számos olyan produkciót, kulturális programot támogatnak, amelyeket kifejezetten a hátrányos helyzetű városrészek, lakótelepek lakóinak szerveznek. Csökkentettük a fogyatékossággal élők (mozgássérültek, siketek és nagyothallók, a vakok és gyengén látók) előtt álló akadályokat a színházakban és más kulturális intézményekben. Az akadálymentesítés mellett olyan technikai eszközökkel láttunk el színházakat és mozikat, amelyek segítségével a hallássérültek is élvezhetik az előadásokat.
Budapesten megkezdődött a hagyományos közösségek újjászületése, amelyek birtokba veszik a környezetüket, a meglévő intézményeket, vagy létrehozzák saját helyeiket. Az öntevékenységre építhetjük Budapest új kulturális programját, amelyre jó alapot nyújt a 2008-ban először megrendezett Urbitális Majális.