2008-at és a következő éveket – amikor a beruházások miatti forgalom-elterelések, torlódások és más időleges kellemetlenségek emléke már senkit sem befolyásol majd – a millenniumi városfejlődéssel együtt fogják emlegetni.

2008 októberében a MasterCard – a világ vezető bankkártya-szolgáltatója – az úgynevezett feltörekvő piacok rangsorában a világ leggyorsabban fejlődő 65 városa közül Budapestet sorolta a 3. helyre. Az összesített listán mindössze Peking és Sanghai előzte meg a magyar fővárost.
Budapest kétség kívül a beruházások lázában él. A főváros ugyanis jelenleg egészen kivételes, soha vissza nem térő helyzetben van. A városvezetés számos – igen rég óta hiányolt – nagyberuházást tud párhuzamosan megvalósítani az elkövetkező néhány esztendőben oly módon, hogy – leegyszerűsítve – minden 1 forintnyi önrészéhez 3 forintnyi európai uniós támogatás nyerhető. 2008-at és a következő éveket – amikor a beruházások miatti forgalom-elterelések, torlódások és más időleges kellemetlenségek emléke már senkit nem befolyásol majd – a millenniumi városfejlődéssel együtt fogják emlegetni.
A következőkben csak a legfontosabb beruházásokról szólunk.

Metróépítés

A legnagyobb közfigyelem természetesen a 4-es metró építését kíséri. Ez érthető is, hiszen a 4-es metró beruházás nem csak közlekedés-fejlesztési, hanem környezetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Megvalósulása igen jelentős környezetterhelés-csökkentést eredményez. Budapest Főváros Környezeti Programjának 2007. évi felülvizsgálata – amelyet Budapest Főváros Közgyűlése 2007. november 29-i határozatával fogadott el – nagy hangsúlyt fektet a közlekedésre, mint a környezeti állapot meghatározó elemére. A közlekedés jelenti a város légszennyezettségének, valamint zajterhelésének legjelentősebb forrását. E súlyos problémákra a közösségi közlekedés kiterjesztése jelentheti a megoldást. A városi közösségi közlekedés módozatai közül ebben a metró nyújtja a legoptimálisabb és leghatékonyabb segítséget.
A beruházás finanszírozása a Magyar Állam – Főváros alapszerződés szerint folyik. A Közlekedési Operatív Program keretében a 4-es metróra 272,882 milliárd Ft támogatást lehet igénybe venni, amely tartalmazza a Kohéziós Alap támogatást és az OP-n belüli állami önrészt. A pályázatot – amelyet a Fővárosi Közgyűlés áprilisban, a kormány júliusban hagyott jóvá – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség augusztus 11-én továbbította az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság szakértői csapat kiküldésével szeptemberben megkezdte a projekt értékelését.
A beruházás ettől függetlenül azonban teljes intenzitással zajlik. A 4-es metró vonalán minden állomás épül. A fúrópajzs a budai oldalon halad végig, az alagútfúrás a Gellért térnél tart. Az első szakasz építése 350 milliárd forintba kerül, amely nemzetközi összehasonlításban megfelel a hasonló beruházások költségének. A beruházás sokszereplős és a szereplők bármelyike tud problémát, esetleg késést okozni az ütemtervhez képest, de ez minden hasonlóan nagy projekt esetében így van, akár itthon, akár külföldön. A legkorábbi befejezési határidő az 1. szakaszra 2010 vége. A 2010-es próbaüzem és a 2011-es átadás egyelőre nincs veszélyben, ehhez persze szükség van a nehézségek mindenki számára elfogadható és mielőbbi megoldására. 2008 szeptemberében bemutatták az első metrószerelvényt. A prototípus júliusban készült el, jelenleg Franciaországban tesztelik. (Az Alstom Transporttal kötött szerződés értelmében egyébként a 43 milliárd forintért már teljesen felújított 2-es metróvonal is új járműveket kap: a piros metró vonalán 2009 első felétől 22 darab, egyenként 5 metrókocsiból álló Metropolis szerelvény jár majd.)

Híd-projektek

Budapest legnagyobb forgalmú hídjai az alaposan megnövekedett igénybevétel miatt régóta megértek a teljes felújításra. Jelenleg a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében két hídra kerülhet sor. A Szabadság hídon a felújítás a 4-es metró építéséhez tartozó felszíni munkákhoz kapcsolódva 2007-ben kezdődött meg uniós támogatással. A teljes felújítás során átépítik a vágányzóna és az útpálya alatti vasbeton pályalemezt, a járdát. Elkészült a teljes acélszerkezet megerősítése, korrózióvédelme, a pillérek és hídfők javítása. A felújításhoz kapcsolódva a Fővárosi Önkormányzat elkészítteti a köz- és díszvilágítás rekonstrukciót is. A felújított Szabadság hídon, 2008 végén újra közlekedhetnek a villamosok, 2009 májusában pedig megindulhat a közúti forgalom is.  (2009-ben a Magyarország-Japán Jubileumi Év központi eseményeként az Erzsébet híd is díszvilágítást kap.)
A városvezetés korábbi döntése szerint a Margit híd felújítása a Szabadság híd rekonstrukciója, valamint a Megyeri híd átadása után kezdődhet meg. A Megyeri híd határidőre, 2008 szeptemberére elkészült. A Szabadság híd rekonstrukciója is tervszerűen halad, így 2009 májusától elindulhat az építkezés. A villamosok és a BKV-buszok a felújítás idején is közlekednek és az átalakítás alatt a gyalogosforgalom is mindvégig fennmaradhat. A híd teljes felújítása 12 milliárd forintba kerül, melynek felét az Európai Unió állja. Az uniós támogatás ütemezése miatt elengedhetetlen – forgalomkorlátozással azonban nem járó – előkészítő munkálatok természetesen már jelenleg is folynak, s a jövő év elejétől nagyobb lendületet vesznek.
A Margit híd felújítása nemcsak a teljes szerkezeti megújítását és műemléki helyreállítását foglalja magában, hanem a hídhoz a kapcsolódó közlekedési rendszer fejlesztését is. Az átépítés után közel két méterrel szélesebb lesz a híd északi, a Margit-sziget felé eső járdája, ugyanis elkülönített kerékpársávot építenek ki rajta. A kerékpársáv pesti és budai csatlakozó részei is megépülnek. Megszűnik az aluljáró a híd közepén, a járókelők és a mozgáskorlátozottak akadálymentesen, zebrán kelhetnek át a Margit-sziget felé.
Az Aquincumi híd megépítése kormányzati feladat, a főváros a hídhoz kapcsolódó egyéb beruházások, utak építésében vállalhat szerepet. A hídhoz csatlakozó utak engedélyezési tervei elkészültek, a környék régészeti feltárása jelenleg is tart. A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján az építkezés akár a 2009-2010-es időszakban is elindulhatna. Az Aquincumi híd építéséhez a kormánynak is uniós forrásra van szüksége, az Európai Unió azonban csak abban az esetben ad támogatást hasonló projektekhez, ha azok a közösségi közlekedés színvonalát is javítják.

Víztisztítás, csatornázás

A Budapesten épülő Központi Szennyvíztisztító Európa egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházása. A Csepel-sziget északi részén épülő szennyvíztisztító telep a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz arányát a jelenlegi 50% alatti értékről 95%-ra fogja emelni. Ennek köszönhetően néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél és a tőle délre eső folyószakaszon. A Központi Szennyvíztisztító mellett elkészül a budai főgyűjtőcsatorna, s megnöveljük három átemelő-telep kapacitását is (a Ferencvárosban, Albertfalván és Kelenföldön). Már megépültek a Csepelre vezető folyó alatti csatornák és elkészült az új csepeli árvízvédelmi gát. A teljes szennyvíztisztító rendszer 1 éves próbaüzeme 2009 nyarán kezdődik. A munka végeztével a közlekedők a budai rakpartot felújítva, egyes szakaszokon kiszélesítve kapják vissza.
Javában folyik Budapest teljeskörű csatornázásának – a 23 fővárosi kerületből 21-et érintő – befejező szakasza. Budapest beépített, de még csatornázatlan területeinek szennyvízcsatornáit a Fővárosi Önkormányzat európai uniós támogatással kívánja megépíteni. A beruházás összesen 228,7 km csatorna, valamint 13 db átemelő megépítését tartalmazza 46,7 milliárd Ft értékben. A pályázat előkészítés alatt áll, a támogatási szerződés aláírását követően a kivitelezés 2009-ben kezdődhet meg és 2010-re fejeződhet be.

Villamoshálózat-fejlesztés

2008-ban számos villamospálya felújítása zajlott: a Hűvösvölgyi villamos vonalát a Budagyöngye-Hűvösvölgy között, a Haller utcai villamospályát a Nagyvárad tér-Balázs Béla utca között, a Kőbányai úti pályát az Orczy tér-Könyves Kálmán körút között, a Kiskörúti pályát a Fővám tér-Dohány utca között, a 30-as villamos vonalát a Mester utcában a Haller utca-Vágóhíd utca között korszerűsítette a Főváros. Az István úton az Árpád út-Lőrinc utca között, az Erzsébet királyné útján a Körvasút sor-Kassai köz között újulnak meg a vonalak.
Uniós és kormányzati támogatással tervezzük átvezetni az 1-es villamost Budára, s a 3-as villamos vonalát is meghosszabbítjuk. Az 1-es és a 3-as villamos projektjének keretében megbízható és magas színvonalú villamosközlekedést kap az érintett hét kerület (IX., XI., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII.) lakossága. Az 1-es villamos pályája átvezet majd a Lágymányosi hídon, és a végállomása a Budafoki útnál lesz. Az új megállók segítségével könnyebb lesz megközelíteni az Infoparkot és a lágymányosi egyetemvárost is. A 3-as villamos az új szakasz segítségével eléri a Ráckevei HÉV-et Pesterzsébet felső állomásnál, ahol a HÉV mellett átszállhatnak majd az utasok a Soroksári úton közlekedő Volán és BKV buszokra is.

Más beruházások

A fentieken túl számos más projekt megvalósítása is folyamatban van. A Podmaniczky-program keretében – a Hétéves Fejlesztési Tervvel összhangban – továbbra is tervezetten folynak a fővárosi útfelújítási beruházások. Befejezéséhez közeledik a főváros egyik legfontosabb szociális rehabilitációjának, a józsefvárosi Magdolna-negyed megújításának első üteme. Zajvédőfalak, buszkorridorok, P+R parkolók, kerékpárutak épülnek. Folytatódik a budapesti gyógyfürdők műemléki rekonstrukciója, fejlesztése. Jövőre – eu-s források bevonásával – megkezdődhet a városligeti Műjégpálya és Korcsolyacsarnok, valamint a Városligeti-tó helyreállítása, illetve korszerűsítése, felújítása.
Lehetne még hosszan folytatni a sort, de talán ennyi is elég annak igazolására, hogy Budapest – a nehezedő gazdasági körülmények közepette is – látványosan fejlődik. A beruházások egyike sem öncélú: tisztább vizet, tisztább levegőt, gyorsabb közlekedést, kevesebb zajt, nagyobb kényelmet eredményeznek. Közelebb visznek a valóban 21. századi életminőséget biztosító világváros kialakulásához.