1950. január elsejétől vált a főváros peremkerületévé a három összekapcsolódó, korábban egymás mellett jól megférő, virágzó település, Budafok, Nagytétény és Budatétény, annak minden előnyével és hátrányával együtt. A kerület földrajzi elhelyezkedése rendkívül előnyös, a főváros dél-nyugati részén, a Duna jobb partján fekszik. Közigazgatási területe 34,25 km2, lakónépessége több mint 55 000 fő. Északon a XI. kerület, keleten a Duna, dél-nyugaton Érd, nyugaton Diósd, Törökbálint és Budaörs határolja. A kerület területének jelentős része a Tétényi plató fennsíkján található, amely a Budai-hegyvidék déli előterét alkotja. Fekvése szempontjából kiemelkedő jelentőségű és meghatározó elem a Duna, amely mintegy 10 km hosszban határolja a kerületet.

A kerület rendkívül komoly építészeti hagyománnyal, különleges arculattal bíró városrész, nagyon sokféle épületállománnyal és értékes műemlékekkel. Minden fővárosi kerületnek megvannak a maga építészeti, műemléki értékei, de olyan változatos megnyilvánulási formákat, mint amilyeneket e kerület hordoz, talán kevés más önkormányzat mondhat magáénak. A római kori romok, a különböző korszakok építészeti jegyeit magukon viselő kastélyok, a kereskedőpaloták és az igényes homlokzati architektúrájú lakóépületek mellett megtaláljuk az egyszerűbb polgárházakat és a falusias jellegű „népi” lakóépületeket, de még a szegény barlanglakásokat is, a számos értékes egyházi építészeti és képzőművészeti emlék (templomok, kápolnák és barokk szobrok, keresztek) mellett. A kerület nemcsak műemléki értékekben gazdag, de domborzati adottságainál fogva olyan kincsekkel is bír: mint a hegyoldalakba felvezető, igényesen megépített lépcsők, a csapadékvíz elvezetését szolgáló nyílt vizes árkok, azokban a „zúgók” (kőből rakott fallal képzett gátak) látványa. Hasonlóképpen különleges az úttest alá bukó csatornák boltozatainak megjelenése, a kőből rakott támfalak oldalában megkapaszkodott növények zuhataga – ezek mind káprázatos látványt nyújtanak.
Ide sorolandó még az a páratlan, mintegy 70–80 km hosszú, összetett, sok részén többszintes pincerendszer, amely ámulatba ejti a földalatti világba bepillantani szándékozó látogatót. Aki egy borkóstolóval összekötött séta után nem is tudja biztosan, melyik világ az értékesebb: a földfelszín alatti vagy a terepszint feletti. A felsorolt helyi specialitások megőrzése, megmentése kiemelten fontos feladat.

Fejlesztési célkitűzések:
A kerület fejlesztési célkitűzéseit a kerületfejlesztési koncepció és az IVS foglalja össze. Ezek főbb elemei az alábbiak:
• Fejleszthető szerkezetű, tagolt város építése, építészeti értéket képviselő építményekkel.
• Erős és fejlődőképes helyi gazdaság – A helyben foglalkoztatottak arányának növelése, a szolgáltatásra, helyi adottságokra épülő gazdasági tevékenység erősítése.
• Környezetvédelmi problémák mérséklése, a természet-közeli, jó környezetminőségű területek megtartása, rehabilitációja.
A kerület fejlesztési célokat városrészekre lebontva fogalmazta meg a képviselő- testület
Budafok:
• Többfunkciós településközpont kialakítása
• A borászati tevékenységek és a turisztikai szolgáltatások kapcsolatának megteremtése
Budatétény:
• A Duna-part revitalizációja és hasznosítása
• Települési alközpont kialakítása a Campona üzletközpont területén
Nagytétény:
• A kulturális turizmus feltételeinek és a gazdasági területek fogadóképességének fejlesztése az erre alkalmas területeken
• A Nagytétényi Kastélymúzeum és környékének fejlesztése
A Duna-parti területek hasznosításánál alapvető követelmény a közforgalmú part-menti zöldfelületi sáv megtartása, kiépítése, és annak elősegítése, hogy itt elsősorban rekreációs, idegenforgalmi, turisztikai célú fejlesztések történjenek. Ennek feltétele például kikötők, kerékpárút létesítése.
A nagytétényi Duna-part beépítésének előkészítése során határozottan kirajzolódik, hogy a terület egy vegyes funkciókkal támogatott elővárosi iroda-központ létesítésére lenne alkalmas. E terület közvetlenül a nagytétényi városközpont és kastély szomszédságában van. Így a régi városközpont komplex rehabilitációjával összekapcsolt folyóparti fejlesztés páratlan lehetőséget nyújt a régi és az új beépítés viszonyának építészeti megfogalmazására.
Ugyancsak különleges városépítészeti munkát jelent a Háros-sziget természetvédelmi területe mellett lévő volt honvédségi területek más célú hasznosítása.
Budafok-Belváros képezhetné a kerület tényleges központját. A budafoki piac és mozi együttese a Városház tér és Törley pince (oroszlános udvar) között található. Átépítésük után funkcionálisan is jól kapcsolhatók a környezethez és a Törley pincében tervezett Borászati Központ épületeihez. A budafoki Belváros teljes rehabilitációja együtt jár a központi terület közlekedési rendszerének átalakításával. A Kossuth Lajos utca gyalogos utcává fejlesztése mellett elkerülhetetlen a Pécsi utca gyűjtő-útként történő kiépítése. Mindennek csak elkezdése is képes előremozdítani a magántulajdonban lévő belvárosi épületek rekonstrukcióját vagy átépítését, átértékelődését. Erre jó példa egy terv új szállodára és étteremre, ami a Promontor étterem helyére – a néhány hónapja átadott könyvtár mellé – épülhet majd.
Mindezeken túl a helyenként előkészítés alatt álló barnamezős területek átformálása megfelelő igények szerint, a közlekedési és közterületi fejlesztés és a városépítészeti minőség javítására tett próbálkozások a szokásos feladatok közé sorolhatók. Említeni se kéne, hogy Budafok-Tétény esetében is a fejlesztések legnagyobb gátja a forráshiány. Talán éppen az eddigi forrásnélküliség teremtett esélyt arra, hogy az elmaradt, jövőben megvalósuló fejlesztések esetében ne legyenek elkövethetőek alapvető városépítészeti hibák, mert fejlődő társadalmunkban egyre többen és egyre jobban látják a városépítés helyesebb útját.

Szolgáltató hatóság
Az utóbbi években divatos dolog az igazgatás szolgáltató jellegéről beszélni. Azonban a szó, különösen az első fokú ügyintézés során, tényleges tartalommal bír. Az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő kollégáknak és a hivatalnak is, szolgáltatniuk kell: szakszerű, lehetőleg gyors és mindenképpen pontos tájékoztatást kell nyújtani és biztosítani kell az ügyintézés tervezhetőségét. A tervezhetőség első lépcsője az időpont egyeztetéssel történő ügyintézés. Annak ellenére, hogy a hivatal minden irodájában lehetőség van előre egyeztetett időben ügyet intézni, elsősorban a legnagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító okmányirodában élnek e lehetőséggel ügyfeleink.
Ahhoz, hogy ügyfeleink ne felkészületlenül keressék fel a hivatalt, elengedhetetlen a több csatornás tájékoztatás. A legrugalmasabb forma az elektronikus út, hiszen a változást követően azonnal lehet módosítani az ügyleírásokat, az ügyintézők elérhetőségét stb.

E-városháza
A legkényelmesebb formája az ügyintézésnek, amikor otthon, a saját számítógépünk segítségével intézzük ügyeiket és a hatóság döntését is elektronikus formában vesszük át. A Ket. külön fejezetet szentel az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatásnak, megteremtve az e-ügyintézés jogszabályi feltételeit.
Élve a jogi lehetőséggel, az ügyféli elvárással és a már rendelkezésünkre álló ügyiratkezelő rendszer adottságaival, komoly fejlesztésbe fogtunk, célul tűzve ki az E-VÁROS-HÁZA kialakítását. Az önkormányzat honlapjához kapcsolódva, mégis attól kissé elkülönülve alakítjuk ki az elektronikus ügyintézés alapjául szolgáló közigazgatási portált. Elsőként két adóügyben (telekadó és az építményadó) lesz lehetőség távolról ügyet intézni, már idei évtől. A technikai hátteret a GovSys integrált önkormányzati rendszer biztosítja.

Intézményeink
Természetesen nem minden feladatot lehet „távolról” ellátni, kerületünkben komoly közoktatási és szociális intézményhálózat működik.
Az Egyesített Óvoda 14 telephelyén 1352 férőhellyel működik. Az óvodai ellátás iránti igényt, a férőhelyek fejlesztését törekszünk oly módon összehangolni, hogy biztosíthassuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére három éves kortól az óvodai nevelés igénybevételét. 2010. augusztus 31-ig pedig, valamennyi óvodai neveléssel összefüggő, szülői igény teljesüléséhez szükséges feltételt meg szeretnénk teremteni.
11 általános iskola működik a XXII. kerületben mintegy 3250 gyermeket oktatnak pedagógusaink a legkülönbözőbb profilú intézményben. Van angol-magyar kéttannyelvű, német nemzetiségi és alapfokú művészeti iskolánk is. Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola és Egyesített Gyógypedagógiai Módszertani Intézetben folyik az értelmi fejlődésben akadályozott tanulók szegregált alapfokú képzése. A sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek integrált nevelésének- oktatásának terjedésével, az iskola központja lett a kerületben megalapított egységes gyógypedagógiai módszertani központnak (EGYMI). Az EGYMI-hez tartozik a logopédiai-, a gyógy testnevelői-, valamint az utazó gyógypedagógiai szakszolgálat.
Két gimnáziumunkban 1055 fiatal bővíti ismereteit és készül felsőfokú tanulmányaira.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat a Szociális Szolgálat öt telephelyen látja el. Szolgáltatásaik közé tartoznak az idősek klubjai, a fogyatékosok klubja, a pszichiátriai betegek klubja, a támogató szolgálat, a közösségi pszichiátriai ellátás, a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A gyermekvédelmi intézményeink: a Gyermekjóléti Központ, a 40 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona valamint az Egyesített Bölcsőde. Utóbbi négy telephelyen, összesen 260 férőhellyel működik. Valamennyi intézményünk részben önálló, a gazdálkodással kapcsolatos feladataikat az Intézmények Gazdasági Irodája végzi.