2007. július 15-én reggel 08.00 órakor minden felkészült közszolgálati jogviszonyban álló egy új, bár akkor még sejtelmekkel teli fogalmat ízlelgetve lépethetett be hivatalába. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt módosító 2007. évi LXXXIII. törvény a közszolgálati jogviszony általános alkalmazási, sőt köztisztviselői álláspályázati feltételként bevezette a közigazgatási versenyvizsga intézményét.

Ettől még boldog is lehetett volna minden közszolga, de a törvénymódosítás ezt a kötelezettséget kiterjesztette a vezetői megbízásokra, kinevezésekre is. Egy közigazgatási alapvizsgát, szakvizsgát tett, éves továbbképzési terv szerint felkészített, több éves szakmai gyakorlattal rendelkező közigazgatási szakember, aki érez magában némi ambíciót vezetői feladatok ellátására, most ismét megmérettetik.
Remélem, senki nem tekinti ördögtől valónak, de óhatatlanul felmerül a kérdés, csupán a vezetői megbízás, illetve kinevezés esetén érintettek a közszolgálati jogviszonyban állók? Kérdésre a választ – ha nem vagyunk elég körültekintők – a módosított Ktv. 10/C. § (5) bekezdése körül kereshetjük, amely felhatalmazást adott a Kormánynak a versenyvizsga alóli mentesítésre vonatkozó szabályok megállapítására.
Valljuk be őszintén a közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI.15.) Korm. rendelet megjelenésekor a 21. §-ban foglaltakat tanulmányoztuk és elemeztük a legtöbben. A csalódás után leggyorsabban a megdöbbenés ülhetett ki minden jóravaló köztisztviselő, ügykezelő arcára, amikor elolvasta ezt a nyolc soros rendelkezést.
(Saját véleményem, hogy a közigazgatási versenyvizsga alóli mentességre vonatkozó szabályok Kormányrendeletben való rendezése nem feltétlenül áll összhangban az alkotmányos jogelvekkel és az eltérő törvényi, illetve rendeleti szintű szabályok miatt sem szerencsés.)
Maga a Kormányrendelet két helyen rendelkezik mentességről, de a 2007. évi LXXXIII. törvény is tartalmaz erre vonatkozó szabályozást. Gondolom, nem okozok meglepetést, a kétszintű normaszöveg, ha ellentétesnek nem is, de összhangban állónak sem mondható. A Kormányrendelet értelmében mentesül a versenyvizsga letétele alól a közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt az, aki legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A Ktv. 72. § (7) bekezdése szerinti feltétellel rendelkező köztisztviselő, ügykezelő a vizsga letételére tehát nem kötelezhető és rá nézve ez – a törvényi rendelkezések ellenére – hátrányos jogkövetkezményekkel nem járhat. Nem egyértelmű ugyanakkor mit kell tekinteni a „közszolgálati jogviszony fennállása” alatt. Ezt a problémát a Kormányrendelet 23. § (3) bekezdését olvasva könnyen átugorhatjuk, hiszen már két éves közigazgatási gyakorlattal is öt éves mentességet szerez az, akinek megszűnik a szolgálati jogviszonya. Vagyis négy év tizenegy hónap szolgálati viszonnyal rendelkező közszolga köteles közigazgatási versenyvizsgát tenni, de ha megszünteti jogviszonyát, majd újra a közszolgálati pályát választja, akkor élve az öt év türelmi idővel megszerezheti az általános mentességet jelentő öt év közigazgatási gyakorlatot.
A 2007. évi LXXXIII. törvény 42. §-a szerint, a törvény hatályba lépésekor közszolgálati jogviszonyban állóknál a jogviszony fenntartásához nem feltétel a közigazgatási versenyvizsga. Ez a törvényi rendelkezés, ha átmeneti jelleggel is, de további kedvezményt biztosít a Kormányrendeletben foglaltakhoz képest. Fontos azonban hangsúlyozni ez nem jelent teljes mentességet, mivel a törvény csak a jogviszony fenntartásához tekint el a vizsga megszerzésétől, nem nyújt mentességet vezetői megbízáshoz, kinevezéshez, továbbá közigazgatási szakvizsga megszerzéséhez sem.
A fentieket összegezve, aki a Kormányrendelet hatályba lépéséig nem szerzett legalább öt év közszolgálati gyakorlatot annak a közigazgatási versenyvizsga kötelező, ha azonban van legalább két év gyakorlata és megszűnik a jogviszonya, de újra a közigazgatásban helyezkedik el, a türelmi idő alatt jó eséllyel megszerezheti a szükséges gyakorlati időt. A 2007. évi LXXXIII. törvény alapján azonban, aki 2007. július 15-én közszolgálati jogviszonyban ált korlátozott mentességgel, de tovább foglalkoztatható. Csak halkan teszem hozzá – az érintettek megnyugtatására –, közszolgálati jogviszonyban álló versenyvizsgára kötelezett esetében sem a versenyvizsga megszerzésének végső időpontjára, sem elmaradásának jogkövetkezményeire normatív szabályozás nem található.
Mentességre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz még a Ktv. 10. § (4), (5), (6), (7) bekezdései, valamint a 10/A. § (7) bekezdése is. Egy mondat erejéig talán itt is érdemes elidőznünk. Míg tartós külszolgálatra kihelyezésre tekintettel, vagy katonai, illetve hivatásos szolgálati viszonyból áthelyezéssel, illetve szervezeten belüli kinevezéssel közszolgálati jogviszonyt létesítő személy mentesül a kinevezéshez előírt versenyvizsga kötelezettsége alól, addig a Ktv. 10. § (3) bekezdésében felsoroltakra ez nem vonatkozik.
Nincs okunk a rendszer logikai felépítésén meglepődni, hiszen modern közigazgatási kultúránk megköveteli a jól képzett, felkészült, széles látókörű személyi állomány erősítését. Azt azonban el kell tudjuk dönteni, mire is szolgál a közigazgatási versenyvizsga? Talán nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom „ráhangolás” a közszférában dolgozni akarók részére, ennek birtokában azonban még nem válunk egyben kiváló közigazgatási szakemberré is. Ezekre figyelemmel talán érdemes lenne jogalkotói oldalról újra gondolni, mely személyi körnek indokolt a közigazgatás táncparkettjén a kályhától indulni.