Érdekvédelmi lehetőségeink

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jegyző státusza

Érdekvédelmi lehetőségeink

XI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Csonka Béla
alelnök
Budapest
Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa


A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) legnagyobb taglétszámot tömörítő szervezete az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa (ÖDOSZT) Elnöksége az MKKSZ 2008-2012. közötti időszakra szóló programjának eleget téve a gyakorlati együttműködés céljából együttes ülésre hívta meg a Jegyzők Országos Szövetsége Elnökségét.

A 2009. évi Az MKKSZ kiemelten érdekelt abban, hogy az országos önkormányzati érdekszövetségekkel, a Magyar Közigazgatási Karral, a Jegyzők Országos Szövetségével  programját és gyakorlati tevékenységét a jövőben érdemben egyeztesse, összehangolja”.

A közös tanácskozásnak nem volt kötött programja. Elnökségünk az alábbi témakörök felvetésére, megtárgyalására, véleményezésére tett indítványt:
– közszolgálati (köztisztviselői) érdekegyeztetés működése, hatékonysága (különös tekintettel az Országos Önkormányzati Köztisztviselő Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT) tevékenységére,
– a köztisztviselői törvény jelene, jövője, vélemények a karrier elvről, a kormány törvény módosítási szándékairól,
– önkormányzati képviselő-testületek döntéseinek hatása a köztisztviselők munka- és élet körülményeinek alakulására
– érdekegyeztetés a hivatalban, munkáltató és munkavállaló érdekeltsége a helyi szociális párbeszéd érvényesítésében,
– köztisztviselői és közalkalmazotti munkavállalók érdekviszonyai, érdekütközései a településeken,
– a jegyző, mint munkavállaló.
Boros Péterné az MKKSZ alelnöke, az ÖDOSZT elnöke kijelentette: az MKKSZ meghatározó szervező erejű résztvevője a közszférának. Mintegy 30.000 fős tagsága, létszámában is hangsúlyos szereplője a föderációnak (SZEF).
Szervezetünk tagja a Független Európai Szakszervezeti Szövetségnek (CESI), amely szövetségbe tisztségviselőt (alelnök) is delegáltunk. Az MKKSZ autonóm személyiségek szakmai szerveződése. Átfogjuk az államigazgatás, a közigazgatás szinte teljes területét.
Szólt az önkormányzatok egyre sanyarúbb helyzetéről, kiemelve az eladósodást, a pályázati rendszerek bonyolultságát, nehézkességét, a Ket., módosítgatásait, a szaporodó új feladatokat, a nyitottan maradt közigazgatási reformot. Hangsúlyozta kiemelt figyelmet kell fordítanunk a szakmaiságra, annak érvényre juttatására.
Dr. Bálint József a JOSZ Elnöke hangsúlyozta szervezetük fogadókészségét a feltárt közeledésre.
Tájékoztatta a jelenlévőket a szövetség életéről, kiemelve szakértői tevékenységük nagyságrendjét. Megalapozott, stabil a szövetség helyzete, munkacsoportokban dolgoznak így szerezve működésükhöz, fenntartásukhoz jövedelmet. Biztosított a szövetség működése, fejlesztik munkamódszereiket. A jegyzők helyzetéről szólva kiemelte, hogy kettős szorításban dolgoznak, tapasztalják, hogy egyre inkább erősödik a politikai nyomás. Várakozással tekintenek a következő választások elé, remélve, hogy végre lépések történnek helyzetüket illetően. Amennyiben nem valósulnak meg normális reformok, rossz idők jönnek a jegyzőkre, sorban állás lesz. Fő céljuknak tekintik a jegyzők, aljegyzők védelmét, de a közszolgálat egésze is érdeklődési körükbe tartozik. A létre jövő együttműködéstől azt remélik, hogy segítséget kaphatnak az alkalmazási feltételek megváltoztatása vonatkozásában. Egyetlen fegyverük a szakmaiság és tudják, hogy lobby-hiányban szenvednek, kevés az értük szóló. Alapelvnek tartják a szakmaiságot, de együttműködési készségük egyértelmű, nyitottak minden kezdeményezésre. A szövetség szakmai sajtóval rendelkezik, megyei körképekkel, aktuális közigazgatási problémákkal foglalkoznak. Fontos körülmény, hogy a jegyzők oktatnak is, így számos területre jutnak el információik, átadhatóak tapasztalataik.
Fehér József az MKKSZ Főtitkára vette át a szót. Örömmel állapította meg, hogy a JOSZ Elnökségének szinte minden tagjával volt már munkakapcsolata. Az MKKSZ-hez legközelebb álló szakmai szervezetnek tekinti a szövetséget. Leszögezte, hogy szükséges az eredményes érdekvédelem, amely jó szakmai háttér nélkül nem valósítható meg. Visszatekintve állapította meg, hogy az újkori politika-történetben egyedül Boross Péter Miniszterelnök ismerte el érdemben a szakma szerepét.
Némi malíciával állapította meg, hogy az MKKSZ lobby-ereje is csökkent. Határozott fellépéssel vissza kell szerezni érdekegyeztetési jogosultságainkat, fórumainkat. A JOSZ szakmaiságát is bevetve, partnerként, rivalizálás nélkül „természetes szövetségesként” kell a küzdelmet folytatnunk.
A jegyzők munkavállalókként, kiszolgáltatottak, helyzetük igényli az érdekképviseletet.
El kell fogadnunk, hogy ma közös érték, üzenet: ne markoljunk nagyot, kis lépésekkel, eredményeket elérve dolgozzunk, közösen.
Javasolja, hogy az ilyen jellegű találkozók kapjanak sajtónyilvánosságot, közös közlemények kiadására kerüljön sor. 
Észre kell vennünk, hogy nagyon megváltozott a szakma presztízse a kormányzati hierarchiában. Az a vesszőfutás, ami 2006 óta tart sok embert érint, és az ország versenyképességének komoly befolyásolója lesz ekkora szellemi érték elherdálása. Indítványozza, hogy minderről közös álláspontunkat mutassuk be. Az előttünk álló mindennapok, a tornyosuló feladatok szövetségessé tehetnek bennünket. Hasznos lenne közös programok, véleményezések megjelenítése, találjuk meg a közös pontokat (pl. Köztisztviselők Napja stb.).
Boros Péterné megköszönve a megszólalásokat, kérte a jelenlévőket, mondják el véleményüket.
A JOSZ Elnökségének tagjai az alábbiakban fogalmazták meg véleményüket:
– üdvözlendő a fórum, a problémák összekötnek bennünket,
– a legkritikusabb a rendszert érintő téma a Reformok előkészítetlensége, az a törekvés, hogy ki akarnak játszani egymás ellen bennünket,
– módosítani kell az önkormányzati rendszert, a közigazgatás egészét, de a komoly lépték érdekeket sért, ezért sok az ellenlábas, a változások konfrontációra adnak okot, ennek ellenére mindent szakmailag kell értékelni,
– ez idáig a jegyzők javaslatait nem igazán fogadták el,
– van terepe az együttműködésnek,
– fontos az érdekazonosságok feltárása,
– a jó közigazgatás elemi feltétel, de ez ma nem akceptált,
– az elvárt minőséghez feltételek (személyi, dologi) kellenek,
– a helyi politika még mindig fejlesztés centrikus, a helyi politikát nem érdekli a minőségi szolgáltatás feltételeinek biztosítása,
– fontos az egzisztenciális biztonság kérdése is, folyik a nyírbálás, fogynak a juttatások,
– lehet együttgondolkodni, például a képzési képtelenségek kérdéskörében (drága, unpraktikus)
– kerülni kellene a felesleges erőt, időt, pénzt, szellemi tőkét emésztő badarságokat (TÉR),
– figyelemre méltó, hogy a vállalkozói szféra ellenérdekelt,
– a rendszereket illetően rendező elveket kell kialakítani,
– rendezésre vár a feladat,- hatáskör,- illetékesség,- felelősség kérdése, a körzetközponti szerep átgondolása,
– hátrányosan érinti a működést a forráselvonás,
– álláspontjainkról tagjaink is értesüljenek,
– rendezésre vár a jegyzői bér kérdésköre, nem kiemelkedő, nem disztingvál, a személyi bérrel csínján kell bánni, fontos a település nagyság is, szerep, feladat, lehetőségek figyelemben vétele is indokolt, kevésbé differenciál a rendszer, nem inspiráló, a bér „szolgálatfüggő”, megalkuvóvá tesz, a javadalmazás kérdése nem kiragadható, törvényi szabályozás kell,
– vizsgálandó a munkáltató kérdése, a jegyzőt el kell választani a testülettől, a polgármestertől, ez irányban mit tesz a szakszervezet, legyen JEGYZŐI HIVATAL és ez az intézmény legyen a munkáltató, vitatható az „állami jegyző” szerep, a jegyző önkormányzati, a polgármester szerepe a vezetésben elsődleges,
– a munkáltatói jogkör csak papíron létezik, minden döntéshez a polgármester egyetértése kell,
– hiányzik a törvényességi ellenőrzés,
– a fiatalok nem csatlakoznak a jegyzői szerveződésekhez,
– az „elszaladt” költségvetések kizárják a képzés lehetőségét,
– „rosszkedvű” a közszolgálat,
– hibáztak a szakszervezetek 1992-ben, amikor megtörtént az önkormányzati igazgatás leválasztása a központi igazgatásról.
A fenti felsorolás óriási feladat halmazt takar. A tisztelendő az, hogy a megszólalók mindegyikét a szakma iránti alázat, az elhivatottság, a hozzáértés jellemzi. Nem csak felvetik a kérdéseket, de a gyakorlati megoldások mikéntje is ott motoszkál a felvetésekben, és a szakmai elmélyültség a biztosíték a megoldások kezdeményezésére, a szakszervezettel való együttműködés vállalása mellett.
Az MKKSZ tárgyalócsoportjából az alábbi reakciók voltak kihallhatóak:
– a szakszervezet és a szövetség között nem fordult még elő durva összecsapás, egyes szakszervezeti vezetők „kirúgása” azonban nem hagyható szó nélkül,
– változnia kell az önkormányzati rendszernek, azt befolyásolni kell, ezt kívánja a mintegy 40 000 fő, aki a közigazgatásban dolgozik,
– már nincs mit megspórolni, 160.000 munkahelyet szüntettek meg az utóbbi évek során a közszférában,
– az adott leépítés nem „létszámot”, mindig EMBERT jelent,
– az együttműködés közös menetrendjét kell kialakítani,
– a törvényalkotási szakasz lehet a beavatkozás területe, a problémás „normatív” rendszer ellen fel kell lépni, meg kell változtatni az érdekegyeztetés formáit, eldöntve ki képviseljen kit, mert a polgármester politikus, a munkáltató – jegyző – is legyen ott.
Boros Péterné javasolta, hogy határozzuk el megállapodás megkötését a megtárgyalni szánt témákról, a mai és a következő tanácskozásokról tartsunk közös sajtótájékoztatót, teremtsünk nyilvánosságot, amely az egységes álláspontunkat demonstrálja. A megállapodás témái lehetnek: közös konferencia, szakmai anyagok közös véleményezése, vállalkozói szféra és a saját jövedelmek összevetése, tagság tájékoztatása, jegyzőklubok közös működése, MKKSZ jegyzői tagozat alakítása, egyező probléma megítélés, nézetkülönbségek nélküli együttműködés, évente két alkalommal együttes ülés tartása (legközelebb szeptemberben), közös bizottság létrehozása az előkészítésre, megállapodás előkészítése.
Dr. Bálint József a JOSZ elnöke kifejezte a szövetség készségét az együttműködésre. Jó megoldás a megállapodás a közös érdekképviselet vállalására, de betagozódni a szakszervezetbe nem kívánnak. A hatékonyságot egyeztetett álláspontokkal segítsük, állapodjunk meg, találkozók legyenek, jöjjön létre az előkészítő bizottság, amelybe a JOSZ oldaláról javasolja Dr. Nánási Éva, Dr. Szöllősy Ferenc jegyzőket és saját személyét. A mai napot sikeresnek ítélte, az információk cseréjében is partner kíván lenni.
Fehér József az MKKSZ Főtitkára hangsúlyozta, megható és jól esik, hogy a JOSZ elnöke itt van velünk. Álláspontja szerint lesz hozadéka a megbeszéléseinknek. Az MKKSZ tagságának teljes köre tudni fogja és érteni is az együttműködés lényegét. Tagságunk 2/3-a a jegyzők munkatársa, a szakszervezet is számít a jegyzőkre. A jó együttműködés, a jó kommunikáció eredményt hozhat. „Örömünkre szolgál a találkozó létrejötte, de kívánatos, hogy legyen folytatása”.

 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu