Meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása 2009/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Hajdú-Bihar Megye

Meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása 2009/3

XI. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Áts László
műszaki osztályvezető
Debrecen


A jelenleg hatályos, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmáról szóló, módosított 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet szerint a meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélyét beszerezni, ha ez építési engedély (bejelentés) köteles munka végzése nélkül megvalósítható.

Amennyiben ezzel lakás rendeltetésű önálló rendeltetési egység jön létre vagy szűnik meg, illetve ilyen egységek száma megváltozik, akkor az ÖTM rendelet 11. számú melléklete szerinti statisztikai adatlapon kell közölni ezt a tényt az építésügyi hatósággal a tevékenység megvalósítását követő 15 napon belül. A rendelet az ügyfél jogkövető magatartását feltételezi, az építésügyi hatóságnak a közölt adatokat nem kötelessége ellenőrizni, és ezzel kapcsolatosan döntést sem kell hoznia. Ugyanakkor az ilyen rendeltetésváltozással érintett ingatlan adataiban bekövetkezett változás az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is biztosítani kell. Erre megfelelő jogi hátteret biztosít a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) mely szerint a hatóság valamely tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Ez a hatósági bizonyítvány alkalmas okirat az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésre is, amivel a rendeltetés megváltoztatásának folyamata lezárható. A hatósági bizonyítványnak megfelelően ellenőrzött tényálláson kell alapulnia, más kérdés, hogy a hatósági bizonyítvány csak arra a pillanatra érvényes, amikor erről a hatóság meggyőződött, ugyanis a fentiekben taglaltak szerint – bizonyos feltételek teljesülése esetén – bármikor újra megváltoztatható. A tapasztalat nem minden esetben igazolja a jogkövető magatartást.

 

Problémát jelenthet az ügyfelek számára, hogy sok esetben – akár nem is szándékosan –, de nem jogkövető magatartással változtatták meg egy építmény, vagy építményrész rendeltetését, vagyis az ilyen irányú tevékenységük elvégzése előtt nem győződtek meg arról, hogy a rendeltetés megváltoztatását nem akadályozza esetleg valamely helyi (Helyi építési szabályzat és szabályozási terv) vagy országos (a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet, a továbbiakban: OTÉK) építési előírás. Ugyanis amennyiben építésügyi jogszabályba ütközik a rendeltetés módosítása, a tervezett helyiséghasználat, abban az esetben az építésügyi hatóság szakhatósági jogkörben a hozzájárulást feltételekhez kötheti, vagy meg is tagadhatja, ami a működési engedélyek kiadásának akadálya lehet.
Ezen kívül az építésügyi hatóságnak közvetlen intézkedési lehetősége is van az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) alapján. Ennek alapján megtilthatja az építésügyi hatóság az eredeti engedély szerintitől eltérő használatot, elrendelheti az eredeti használat visszaállítását, de kötelessége felkutatni és megakadályozni a szabálytalan építési tevékenységeket is.
A rendeltetés-megváltoztatási engedélynek az építési hatósági engedélyfajtákból történt törlése tehát egyáltalán nem jelenti a tetszés szerinti építményhasználatot. Egy vállalkozás beindítása – de minden egyéb rendeltetés-megváltoztatás – előtt, célszerű a helyi építésügyi hatóságot megkeresni a pontos feltételek tisztázása céljából. Ugyanilyen fontos tudni a rendeltetés-megváltoztatás feltételeit például egy mezőgazdasági területen álló gazdasági épület megvásárlása előtt is.
Az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek kapcsán az ÖTM rendelet az 1. számú mellékletében 37 pontban sorolja fel az ide tartozó építési tevékenységeket. Ezekben az esetekben is nagyon fontos, hogy az építtetők jogkövető magatartással figyelemmel legyenek a helyi és országos építésügyi előírásokra. Figyelni kell a helyi szabályzatban meghatározottak szerint lehetséges funkcióra, a telek maximális beépítethetőségére, az előírt zöldterület biztosítására, az előírás szerinti gépkocsi elhelyezésre és még nagyon sok olyan szempontra, amit vagy egy ilyen ügyekben jártas tervezőtől, vagy az építésügyi hatóságtól, ügyfélszolgálattól tudhatnak meg az ügyfelek.
Az ilyen tevékenységek között kiemelten meg kell említeni a kerítést. A kerítés a telek határvonalain létesíthető, teljes egészében a saját telken kell állnia és tömör kialakítással maximum 2,5 méter magas lehet. Egyes városrendezési körzetekben a Helyi építési szabályzat ettől eltérően is megállapíthatja a kerítésre vonatkozó előírásokat. Fontos előírás még, hogy a telken belüli kerítés csak áttört kialakítású lehet, vagy élősövénnyel helyettesíthető az épített kerítés. Engedély, bejelentés nélkül építhető még például a lábon álló kerti tető, pavilon is, de helyi építési szabályzat ezek elhelyezhetőségét is korlátozhatja.
Amennyiben a hatósági ellenőrzés során szabálytalanságra derül fény, építésrendészeti eljárás indul, melynek keretében a tényállás tisztázása során eldöntendő, hogy a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e, vagy megteremthetők-e, vagy az építmény bontását kell-e elrendelni.

 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu