A közigazgatási hivatalok átszervezésére, működésük szabályozására, az utóbbi két évben háromszor került sor. Mégis megoldatlan és ellátatlan maradt egyik legjelentősebb feladata, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.

A közigazgatásban eddig eltöltött több, mint harminc éves tapasztalatom, gyakorlatom során volt szerencsém a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályán, a regionális köztársasági megbízott hivatala, később a megyei közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályán közreműködni a fenti feladatok ellátásában. 2000-től jegyzőként élem meg a közigazgatási reformintézkedések hatásait.
Kötelességtudó köztisztviselőként tudomásul veszem az egymásnak is ellentmondó döntéseket, de megérteni nem mindig tudom. Elgondolkodtató: néhány jogszabály megszületése kinek az érdekeit szolgálja? A jelenlegi szabályozás során bekövetkezett szabályozatlanság éppen az érintett fél, az önkormányzat működésének törvényességi ellenőrzését hagyta ki.
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal jogelődjének minősülő „regionális köztársasági megbízott” intézménye nem vált be. Hivatalai viszont eredményes munkát végeztek a törvényességi ellenőrzésben, az igazgatásban. A fővárosban és a megyében – a Belügyminisztérium szerveként – működő közigazgatási hivatalok tevékenysége, az alapvető funkciók megőrzésével erősíthető a törvényesség fokozottabb erősítésében, az igazgatásszervezési feladatokban.” (Ezt a megállapítást az 1994. évi LXIII. tv. indokolása tartalmazza.)
A regionális közigazgatási hivatalok létrejötte több lényeges változást is jelentett, de a törvényességi ellenőrzési feladat ellátását nem érintette.
A 2008. évi Jegyző-Közigazgatás konferencián az Alkotmánybíróság által feltárt alkotmányossági problémákra vonatkozóan hallhattuk, hogy „a Kormány álláspontja az, hogy a közigazgatási hivatalok a jövőben is jogszerűen láthatják el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A Kormány a rendeleti szabályozással nem vonta el az Országgyűlés hatáskörét.” Ennek ellenére – az Ötv. 2/3-os módosításának hiányában – a 318/2008.(XII.23.) Korm. rendelet már a Regionális Államigazgatási Hivatalok létrehozásáról rendelkezett, a törvényességi ellenőrzési feladatellátás mellőzésével.
Megértem, hogy a politikai kompromisszum hiánya miatt nem sikerül a 2/3-os többséget igénylő, önkormányzati rendszer reformjára vonatkozó döntéseket meghozni a jogalkotónak, de akkor, amikor gyakran szembesülünk az állami ellenőrzés hiányával, már elfogadni nem tudom.
A „jogutód” hivatal vezetését önkormányzatunk is kérte – több önkormányzathoz hasonlóan – a szakmai tanácsadás, konzultáció biztosítására. Folyamatosan küldjük a jegyzőkönyveket is, mintha mi sem történt volna. De tudjuk, hogy ez csak áltatás, nem ez jelenti, jelentheti a törvényességi ellenőrzés ily módon történő ellátását.
Tehet a jegyző törvényességi észrevételt az üléseken, szerepeltetheti a jegyzőkönyvekben, ragaszkodhat a határidőkhöz, de ezzel lassan komolytalanná válik, hisz más jogalkotó is megteheti büntetlenül a mulasztásait.
Szabályozatlan a felelősség kérdése is a döntéshozók részéről, az esetleges hibás döntések következményei esetére.
A polgármester, bár kevés közvetlen döntési jogosítvánnyal rendelkezik, döntéseiért anyagi, büntetőjogi felelősséggel tartozik. A képviselőnek semmiféle anyagi felelőssége nincs, csak mint testületi tag, politikai téren tartozik választóinak elszámolással.
A jegyző felelőssége egyértelműen szabályozott, akár naponta is számon kérhető. Mondhatom röviden is: felelős mindazért, amit megtett, és mindazért, amit megtenni elmulasztott.
Amennyiben ez az állapot huzamosabb ideig rendezetlen marad, igen sok veszélyt rejt, ezek közül néhány:
• a testület működésének, döntéseinek jogszerűségét nem sikerül biztosítani,
• a gazdasági válság következményeként olyan intézkedések kezdeményezését, meghozását is meg kell tenni, amit normál körülmények nem indokolnának,
• konzultálási, tanácsadási lehetőségünk van ugyan, de ez a hivatkozás már nem elegendő,
• egyedül marad a jegyző a törvényességi problémáival.
Az Ötv. 95.§-a szerint a kormány a kijelölt miniszter közreműködésével, a fővárosi és megyei közigazgatási hivatal vezetője útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ha átmenetileg kiesik ez a szerv, akkor egyedül belép a miniszter, mivel a Kormány az ő közreműködésével tud csak eljárni. Hiányzik tehát a közbülső fok, legyen akár regionális, akár megyei szerv. A jegyzőnek egyedül nem megy, ha nem érzi magát biztonságban, jogbiztonságban, megértő és együttműködő polgármester, képviselőtestület hiányában.
Sürgős nagyon a gyors, és alkotmányos rendezése a fenti hiányosságoknak. A jegyző lelkiismeretesen, törvényesen csak ezek után tud az elvárásoknak megfelelni.