A térfelügyelet fogalmai II. 2009/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közbiztonság

A térfelügyelet fogalmai II. 2009/3

XI. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Tóth Zoltán osztályvezető MTA SZTAKI elektronikus közigazgatás




Az MTA SZTAKI elektronikus közigazgatási részlegében, a Közterületi Térfigyelő Tanácsadó Testületben egy projekt indult a térfelügyeleti rendszerek minősítésére, kategorizálására. A munka első fázisában megfogalmazott fogalmak alkalmasak lehetnek a már működő és fejlesztésre tervezett rendszerek besorolására.

 


A Jegyző és közigazgatás előző – 2009/2. számában – már megjelent fogalmak: Térfelügyeleti rendszer, integrált térfelügyeleti rendszer, magánterületi-térfelügyeleti rendszer, közterületi-térfelügyeleti rendszer, rendőrségi mobil (mozgó) térfelügyeleti rendszer, katasztrófa elhárítási közterületi térfigyelő rendszer, közlekedés irányítási és forgalom szervezési térfigyelő rendszerek és szolgáltatások.


8. Meglevő igazgatási szolgáltatások integrációja


Már jelenleg is vannak – hatályos jogszabályok alapján – a közigazgatásban olyan szolgáltatások, amelyek hasznosíthatóak a térfelügyeleti rendszerek számára. Ilyen a közlekedésigazgatásban az adategyezőségi szolgáltatás (lopott gépjárművek keresése), az adóhatósági és szabálysértési célú gépjárműadat-szolgáltatás önkormányzati szervek számára, sebességtúllépés miatti adatszolgáltatás a rendőrség számára. A már működő rendszerek terjedésének a korlátja éppen a térfigyelő rendszerek alkalmazásával oldható fel.


9. Vagyonvédelmi szolgáltatások

A vagyonvédelmi szolgáltatások szükséges, törvényen alapuló, lényegét tekintve magánterületi-térfelügyeleti rendszerek, amelyek jelenlegi többsége nem videojelekre, hanem képi információt nem tartalmazó mozgás- és törésérzékelőkre, tűz- és füstjelzésre alapozódik. A rendszerek jelei alapján azonnali intézkedést végző biztonsági magánvállalkozások a bűncselekmények megszakítását, továbbá bizonyítékok gyűjtését végzik. A rendőrség néhány biztonsági vállalkozó számára – fizetés ellenében – lehetővé teszi egyes rendszerek videojeleinek közvetlen bekötését a saját üzemeltetésű központi rendszerbe, míg a vállalkozások többségének ilyen irányú kérését elutasítja, még akkor is, ha fizetnének érte. Tisztázni szükséges a vagyonvédelmi szolgáltatások, a közrend, közbiztonság fenntartása érdekében tett ingyenes és fizetős szolgáltatások egymáshoz való viszonyát, mivel a jelenlegi helyzet sérti a vállalkozások esélyegyenlőségének az elvét.


10. A térfelügyeleti rendszer tulajdonosi szerkezete


A térfelügyeleti rendszerek technikai elemei minden tulajdon formához kapcsolódhatnak. Ennek megfelelően egyéni, közösségi, önkormányzati, állami, gazdasági társulás tulajdonosa lehet a kameráknak, a központi rendszereknek. Sőt állami, önkormányzati szolgáltatás vásárlás esetén az állami finanszírozás nem is eredményez állami, önkormányzati tulajdont az eszközök fölött. A hangsúly nem a tulajdon tárgyakon, hanem az azokkal elérhető törvényes tevékenység eredményén van. Ennek megfelelően az államnak arra kell törekedni, hogy a rendőrségi mobil rendszerek, és a rendőrségi ügyeleteken elhelyezett központi rendszereken kívül ne szerezzen tulajdont, hanem szolgáltatásokat vásároljon, vagy ingyenesen igénybe vegyen.


11. Társadalmi (országos és helyi) konszenzus kialakításának az elve a térfelügyeleti rendszerek létesítéséhez


A bűnmegelőzési, bűnüldözési és közlekedésszervezési célú közterületi-térfelügyeleti rendszerek társadalmi szükségességének az elismertsége a közvélemény szempontjából elfogadottnak tekinthető, még akkor is, ha az adatvédelmi biztos és egyes társadalmi szervezetek konkrét szabályozási kifogásokat tesznek. Az önkormányzati tevékenységhez kapcsolódó rendszerek tömeges terjedésével azonban számítani kell rá, hogy a problémák száma lényegesen növekedni fog. Kiemelt figyelmet kell fordítani és proaktív magatartást (cselekvést) kell elsajátítaniuk a szabályozásra jogosult központi államigazgatási szerveknek (IRM, ORFK), továbbá a megvalósítást végző önkormányzatoknak a lakossági kapcsolatokban és a civil szervezetekkel való együttműködésben.
A konszenzus kialakításának lényeges eleme, hogy a rögzített videojelek az érintett személyek számára megismerhetőek legyenek.


12. A térfelügyeleti rendszerek alkalmazása célhoz kötöttségének elve


A jogállamiság alkotmányos elvének érvényesítése a térfelügyeleti rendszerekre is kiterjed. Ennek megfelelően a közterületen mozgó személyeket megilleti a személyes adatok védelmének az alkotmányos joga. Ezt a jogot csak közösségi érdekből, törvényben megállapított okból, arányosan és ideiglenes (átmeneti) jelleggel lehet korlátozni. Ez különösen vonatkozik azokra az esetekre, amikor egy adott személy azonosítható képmása és a természetes személyazonosító adatok (név, lakcím, stb.) összekapcsolásra kerülnek. A célhoz kötöttség elve nem sérül attól, hogy a rendszer technikai funkcióit – megfelelő biztonsági szabályok betartásával – az állami szervek nem saját szervezetükön belül üzemeltetik, hanem ehhez szolgáltatókat vesznek igénybe.


13. Az érintett személyek joga a videojelek megtekintéséhez


A társadalmi konszenzus fenntartáshoz szükséges, hogy a tömegesen terjedő térfigyelő rendszerekben mindenki megtekinthesse a róla készült felvételeket. Ennek a jognak a gyakorlása az információs önrendelkezési jogra alapozódik. Természetesen ez nem lehet korlátlan, védett körülmények között valósítható meg, és nem sértheti más személyek jogait. A közterületi-térfigyelő rendszerek műszaki felépítését ezen igény kielégíthetőségével kell megteremteni.


14. Az állami szabályozás differenciáltsága, az arányosság elve


A közösségi cél fontossága, a személyes adatok korlátozásának erőssége arányos kell, hogy legyen a térfelügyeleti rendszer alkalmazhatóságával, a hatóságok jogi cselekvőképességének a növekedésével. A közterületen elkövetett bűncselekmények esetén a törvényes felhatalmazások nagyobb, a csekélyebb súlyú (pl. közlekedési szabálysértések) cselekmények esetén szűkebb mozgásteret kaphatnak a hatóságok a személyes adatok védelmének korlátozásában. Törvényben kell meghatározni, hogy személyes adatokat eleve nem tartalmazó rendszerekre (pl. közlekedés-irányítás) nem vonatkoznak az adatvédelmi szabályok, továbbá a műszaki alkalmatlanság miatt eleve személyes adat gyűjtését nem végző rendszerek korlátlan ideig tárolhatják a videojeleket. A személyes adatokat rögzítő rendszerekre – megfelelő műszaki titkosítási kódok alkalmazásával – hosszú tárolási idő is megengedhető, ha a hozzáférési jogosultságot magas szintű államigazgatási engedélyezéshez kötjük (hasonlóan a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához). A 36/2005. (X. 5.) AB határozatban megjelölt „érzékeny” élethelyzetekben is megengedhető a videojelek rögzítése, ha az automatizált eseményfelismerő és riasztási rendszer elvén működik és személyes adatot nem tartalmaz.

VÁLSÁGKEZELÉS ÉS BIZALOMERŐSÍTÉS
A válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve

IV.4.2 A közrend és közbiztonság erősítése

A rendőrség megerősítése érdekében, a szükséges pénzügyi feltételek biztosítása mellett

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu