A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény három lényeges cél megvalósítását tűzte ki maga elé: a korábbi közbeszerzési rendszernél egyszerűbb, az ajánlatkérők és az ajánlattevők számára átláthatóbb eljárási rend kialakítása; azoknak a közbeszerzési rendelkezéseknek a kiigazítása, amelyek a közbeszerzési eljárások lefolytatása során értelmezési, alkalmazási nehézséget okoztak, és ez által nehezítik az egységes törvényalkalmazás kialakulását; továbbá olyan változások bevezetése, amelyek a közbeszerzési jogérvényesítést gyorsan és hatékonyan működő jogorvoslati rendszerben valósítják meg.

Bizakodva vártuk a módosítást. Arra számított mindenki, hogy az értékhatárok nagyságrendjéhez igazodó bonyolultságú eljárási szabályok fognak érvényre jutni. Az értékhatárok nem változtak, a hozzájuk kötődő eljárások típusa viszont igen. Az egyszerűsítés jegyében szűnt meg a nemzeti eljárásrend, illetve a közösségi eljárásrendben az egyszerűsített eljárást szabályozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték. A 2009. április 1. előtt hatályos nemzeti és egyszerű eljárásrendet felváltotta az „új” egyszerű eljárás. Az eljárás néhány kivételtől eltekintve a hirdetmény közzétételével indul. Az eljárás közvetlen megindítására szűk körben, a nemzeti értékhatár másfélszeresét meg nem haladó értékű beszerzéseknél van lehetőség.
A kizáró okok tekintetében nagy változás, hogy az ajánlattevő döntése, az igazolásokat ajánlatával együtt, vagy csak nyertessége esetén, az eredményhirdetést követően adja be. Ez némileg kiszolgáltatottá teszi az ajánlatkérőt, ugyanakkor az ajánlattevők vissza is élhetnek ezzel. Az alkalmasság igazolásán, a más szervezetre támaszkodás szabályain szigorított a törvény.
A közbeszerzési szabályzatban megjelölt személynek az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével kell igazolnia. A személy nemcsak munkaviszonyából eredő felelősséggel tartozik a hirdetmény jogszerűségéért, hanem anyagi felelőssége is van, aminek összeegyeztethetőségét vitatják jelenleg is.

Ajánlattevők számára kedvezőbb előírások

A kis- és közép vállalkozások helyzetén javíthat a részekre történő bontáshoz kapcsolódó új szabály. A kiírásban egységekre kell bontani minden elemet, amelyek esetében a műszakilag és gazdaságilag lehetséges. Így az alvállalkozói szerepek csökkenhetnek, ezzel együtt a körbetartozásnak az esélyei is. A gyakorlati alkalmazások hatásait majd ezután értékelhetjük.
A törvény lehetővé teszi, hogy a kiírás éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozásoknak jelenjen meg. A törvényalkotó szándéka szintén a kis- és közép vállalkozások helyzetbe hozására irányul, de miképpen van ez összhangban az EU irányelveivel? Egy jogértelmezés szerint: EU támogatásból megvalósítandó beszerzésnél kerüljük ezen paragrafus alkalmazását.

A nyilvánosság nagyobb szerepe

Az új egyszerű eljárás minden esetben hirdetmény közzétételével indul. Április 1-jétől minden jelenetős közbeszerzési eljárás elemet közzé kell tennie az ajánlatkérő honlapján, majd október 1-től adatbázis jelleggel a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és a honlappal rendelkező kiírók honlapján is.
Egy új fogalmat vezetett be a törvény, az átláthatósági megállapodást. Az eljárásba bevonható egy független szakértő, aki jogsértés esetén értesíti a feleket és a közbeszerzés egyes szakaszairól nyilvános jelentést tesz közzé. A törvény nem rendelkezik arról miképpen lehet a függetlenséget biztosítani. A függetlenség azonban csak akkor lesz biztosított, ha a szakértőt valamely független szervezet kijelöli egy szakérői listából, a díjazását pedig közösen viselik a felek. Ennek a jogi hátterének a megteremtése még várat magára.
Olyan, nem közbeszerzési szerződéseket is közzé kell tenni, amelyeket a kiíró a közbeszerzési szerződést követő öt éven belül a korábbi közbeszerzési eljárás nyertesével vagy azzal a Ptk. szerinti többségi befolyással jellemzett kapcsolatban álló más vállalkozással kötött. A későbbi kutatómunkák elkerülése érdekében javaslom minden Kedves Kollegámnak, hogy a nyertes ajánlattevővel olyan szerződést kössön, amelyben benne szerepel, hogy az ajánlattevő köteles 5 évig tájékoztatni az ajánlatkérőt, hogy mely társaságokban szerzett többségi befolyást. Ezen kívül nem állnak rendelkezésre olyan adatbázisok, melyből megállapíthatók lennének ezek a kapcsolatok.

A jövő

Az eljárások elektronikus lebonyolítását tűzte ki célul a törvény. A folyamat 2010. január 1.-től a nagyobb értékű beszerzésekre terjed ki, 2010. július 1.-jétől a kisebbekre is. A joggyakorlat néhány hasonló esetben az mutatja, hogy az ilyen típusú intézkedések bevezetése során a tervezett időponthoz képest némi csúszással épül ki a technikai háttér. De legyünk optimisták!
Az eljárások elektronikussá tételétől azt reméli a törvényalkotó, hogy az eljárások kevesebb ideig tartanak majd és csökkennek a korrupciós kockázatok. Így legyen!