A megyei önkormányzati feladatok alakulása 2009/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Területfejlesztés

A megyei önkormányzati feladatok alakulása 2009/3

XI. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Vasas Lászlóné dr. megyei főjegyző Hajdú-Bihar megye



 

1990-ben egy alapvonalaiban és hosszabb távon stabil, önállóságában és demokratikus jogállami megoldásaiban maximalizált, település centrikus, erős szubszidiaritásra épülő, kétszintű helyi önkormányzati rendszer létrehozására került sor.

 


Az Ötv. modellje szerint a megyei önkormányzat közgyűlése választott testületként működik, a megyei jogú város választópolgárai azonban nem vesznek részt a megyei közgyűlés megalakításában.
A megyei önkormányzat felelősségi körét az Ötv. azon körzeti közszolgáltatások teljesítésében jelölte meg, amelyek ellátására a települési önkormányzat nem képes, illetve nem kötelezhető. Ez egyben azt is jelentette, hogy a megyei önkormányzat a területi feladatok helyett alapvetően intézményfenntartói- kisegítő szerepet kapott.
A települési és a megyei önkormányzatok mellérendeltségi viszonyban működnek. Az arra alkalmas települési önkormányzatok átvállalhatnak feladatokat a megyétől, így a település-megye kapcsolata fakultatív, a megyei önkormányzat feladatkörét egyedi döntések alakítják.
Az Ötv. 1994. évi novellája a megyei önkormányzatok viszonylatában kisebb változást eredményezett azáltal, hogy az Ötv-be kerültek be a megyék közszolgáltatási feladatai, továbbá a területi dekoncentrált szervezetektől a megyékhez kerültek a testnevelési és sportszervezési ügyek, a pedagógiai, és közművelődési tanácsadás feladatai. Az Ötv. ekkor rendelkezett arról, hogy a megyei intézmény fenntartását a székhely település csak a megye egyetértésével veheti át, a megye viszont – ha kéri a település – köteles átadni az intézményt 3 évre, amennyiben szolgáltatásait többségében a település lakói veszik igénybe.
A területfejlesztési feladatok ellátásában az önkormányzati rendszer bevezetésének időszakában jellemző bizonytalanságot az 1996. évi területfejlesztési törvény rendelkezései szüntették meg, amikor létrehozásra kerültek megyei területfejlesztési tanácsok. Ezzel eldőlt, hogy a megyék nem látnak el a továbbiakban sem területfejlesztési feladatokat. A megyei területfejlesztési tanácsok 1997-ben létrehozták a regionális fejlesztési tanácsokat, ezáltal a megyék felett, a területfejlesztés rendszerében megjelent egy regionális szerveződés is.


A megyei önkormányzatok helyzete


A megyei önkormányzatok működését, a képviselők közvetlen választása okán is erős politikai társadalmi legitimáció jellemzi.
Fejlesztési célokra felhasználható bevétellel ugyanakkor nem rendelkezik, amely esetében a választópolgárok irányában elszámolási, számon kérhetőségi viszony alakulna ki. Ez ellentmondásos helyzetet teremt, mivel a megyei önkormányzat tevékenysége során végzett térségi közszolgáltatással – ha nem mondjuk ki, akkor is – térségfejlesztést valósít meg, munkahelyet teremt, beruházást, szakmai fejlesztést valósít meg.
A megyei önkormányzat nem kapta meg a megye nagy részére, illetve egészére kiterjedő feladatokat, illetve csak akkor jut hozzá a törvényben rögzített hatásköréhez, ha a középfokú intézményt fenntartó város azt átadja. Ez indokolja azt, hogy ne egyedi döntések, hanem a törvények jelöljék ki, hogy melyik szinten kell a közfeladatot ellátni.
Az Alkotmányt és az Ötv-t végrehajtó hatásköri törvény az alapszintű – kisebb méretű – önkormányzatokat túl sok, eredményesen és gazdaságosan nem mindig ellátható feladatkörrel ruházta fel, a területi önkormányzatok viszont indokolatlanul kevés feladatot kaptak.
A napjainkra jellemező maradványelvű finanszírozás a megyei önkormányzatok esetében nagyfokú szakmai és pénzügyi instabilitást eredményez, ami jelentősen kihat a feladatellátás színvonalára. Vannak normatívák, amelyek az ellenőrzött, méretarányos intézményi működtetés mellett is csak a költségek 40 %-át biztosítják.
A magyar megyék feladatrendszere nincs szinkronban az Európában kialakult középszintű, területi önkormányzatok működésével, jogállásával sem, ami az indokolt mértékű decentralizáció hiányának is következménye. Franciaországban a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozik a megyei úthálózat fenntartása, a vidékfejlesztés, illetve valamennyi térségi szociális kulturális szolgáltatás biztosítása. Dániában az utóbbi években az állami feladatok önkormányzatok felé irányuló – számomra nagyon szimpatikus – decentralizációja valósult meg. Az állam olyan feladatokra koncentrál, amit senki nem lát el, mint például a technológiai fejlesztés, illetve az ökológiai, energetikai függetlenség megteremtésével összefüggő feladatok.


Az önkormányzati rendszer fejlesztésének céljai, a továbblépés lehetőségei


Az önkormányzati rendszer fejlesztésének (modernizációjának) lehetséges céljai között jelölhető meg az eredményorientált működés biztosítása, ügyfélközpontú és szakmai minőség elérése, a költséghatékonyság érvényesítése. A továbblépés lehetőségeinek vizsgálata kapcsán alapfeltételként határozható meg az önkormányzati rendszert érintően a politikai-szakmai akarategység kialakítása, amit meg kell, hogy előzzön egy részletes helyzetértékelés és ennek alapján a célok megjelölése.
A megyei önkormányzat valódi önkormányzati középszintté akkor válhat, ha megvalósul az erőteljes állami decentralizáció, a feladatellátáshoz szükséges finanszírozás és vagyonelemek biztosításával együtt. Strukturális módosítások helyett álláspontom szerint a jelenlegi rendszer működésorientált szemléletű átalakítása szükséges, a közigazgatási struktúra csak abban az esetben változzon, amennyiben az ésszerű, hatékony, és gazdaságos működést eredményez.
Az önkormányzati középszint átalakítása az állami feladatellátás és a területfejlesztés vizsgálatával együtt hajtható végre, az átalakításhoz a területi államigazgatási szervek, területfejlesztési tanácsok, társulások, hálózatok működésére vonatkozó költségek részletes elemzését is el kell végezni.
Minden szint azt a kötelező feladatot lássa el, amit a törvény számára előír, ne jó értelemben vett presztizsokok, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekét, a szakmai követelményeket és a hatékonyságot leginkább érvényesítő feladat telepítés valósuljon meg. Szükséges a feladatellátás hatékonyságának mérése és a feladatarányos finanszírozás biztosítása is.
Hatásköri átfedések nélküli, törvényben rögzített, pontos felelősség érvényesüljön, amely hosszú távra egyértelművé teszi a megyék szerepét, kötelező feladatait. Véleményem szerint a közegészségügy, a foglalkoztatáspolitika, a szociálpolitika, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem és a területfejlesztés, mint a lakosság életminőségének meghatározó elemei sorolhatók a megyei közügy kategóriába.
Ez a megoldás megköveteli azt is, hogy a megye községei, városai és a megyei jogú város polgárai a képviseleti (választási) rendszer átalakításával közvetlen kapcsolatba kerüljenek a megyei önkormányzattal. Így a területi önkormányzat megerősítéséhez, az ehhez igazodó választási rendszer kidolgozása is szükséges, amely orvosolja azt, hogy a jelenlegi jogi szabályozás révén a képviselő túlzottan „távol van” a választóktól, a térségi érdekek képviselete nem biztosított, a megyei jogú városok „területen kívülisége” érvényesül.
A megoldási lehetőségek között – a közvetlen választási forma megőrzésével – felvethető az egyéni választókerületi és a megyei listás választási rendszer összekapcsolása, amivel biztosított a térségek és a megyei jogú városok képviselete is a megyei közgyűlés tevékenységében.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu