Bár a Legfelsőbb Bíróság EBH1999. 14. számú ítéletében kimondta, hogy jogszabállyal nem lehet kárt okozni, azért mégis előfordul időnként ilyen eset, amint azt az alábbi történet is bizonyítja. Kérdés, hogy hová fordulhat a vétlen károsult?

A Legfelsőbb Bíróság szerint „jogszabály hatálybalépésével összefüggésben bekövetkezett károsodás nem keletkeztet a jogalkotó és károsult között kötelmi jogviszonyt, és ilyen értelmű jogszabályi rendelkezés hiányában a polgári jogi kárfelelősség szabályai sem alkalmazhatók.” A lentebb kifejtett konkrét – lakásépítési kedvezmény felfüggesztése tárgyában indult – ügyben mégis – joghézag alapján kialakult – kárveszély fedezhető fel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 21. §. (a továbbiakban: kormányrendelet) alkalmazása során.
Ügyfél lakásépítési kedvezményt vett igénybe, a támogatás visszafizetését 10 évig az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom biztosítja. A támogatással érintett ingatlant az ügyfél eladta, s kérte hatóságomtól az általa elidegenített ingatlanra igénybe vett lakásépítési kedvezmény visszafizetésének felfüggesztését. Kérelmező a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) letéti számlájára – tehermentesítés céljából – befizette a felfüggeszteni kért támogatás összegét. Hatóságom jogerősen felfüggesztette visszafizetési kötelezettségét egy évre a kormányrendelet 21. § alapján. A vevő tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét – az ingatlan-nyilvántartásba széljegyként bejegyezte a földhivatal.
Később az ügyfél bejelentette, hogy az adásvételi szerződést felbontották, s emiatt az eredeti állapotot kívánják visszaállítani. A MÁK-nál már jelezte a változást. Innen hatóságomhoz küldték az ügyfelet, hogy kérje a felfüggesztés megszüntetését, majd az erről szóló jogerős jegyzői határozatot követően a MÁK visszautalja a letétbe helyezett összeget.
A kormányrendelet az elidegenítés meghiúsulása esetére és a jogerősen elrendelt felfüggesztés megszüntetésének módjára nem tartalmaz rendelkezést, ezért az eljárást hatáskör hiányában, végzéssel megszüntettem. Amennyiben az ügyfél a számára meghatározott határidőn belül – amely kérelmére egy ízben, egy évvel meghosszabbítható – nem vásárol (vagy épít) másik lakást, úgy a támogatási összeget vissza kell fizetnie. Így önhibáján kívül – egy előre nem látott külső körülmény és a jogalkotó mulasztása következtében – kár éri.
A jegyző jogerős felfüggesztő határozata végrehajtandó kötelezettségként előírja, hogy a kedvezményezett a megadott határidőig igazolja a másik lakás megszerzését. A hivatkozott kormányrendelet nem utal arra, hogy mi a teendő a támogatások visszafizetését felfüggesztő határozat alapjául szolgáló jogügylet utólagos meghiúsulása esetén.
A MÁK–nál kialakult gyakorlat szerint – analógia alkalmazásával – a felfüggesztés megszüntetéséről kellene a jegyzőnek határoznia, s az indokolásban leírni, hogy mivel a szerződés felbomlott, kérik az eredeti állapot helyreállítását, a terhek visszajegyzését az érintett ingatlanra. A határozatot meg kellene küldeni a MÁK-nak, továbbá a földhivatalnak. Ezután – ha már a változások a tulajdoni lapon legalább széljegyként szerepelnek – a MÁK visszautalja a letétbe helyezett összeget az ügyfélnek.
Az ügyfél bemutatta a szerződés felbontására vonatkozó iratokat a MÁK-nál, amely ezek után visszautalta a részére a kincstári számlán letétbe helyezett támogatási összeget. A felfüggesztő határozat – az abban meghatározott teljesítési határidővel – továbbra is érvényben van. Az eredetileg biztosítékként bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-teherként szerepel jelenleg is a tulajdoni lapon.
Egyre gyakoribb, hogy a jogi szabályozás túl merev vagy hiányos, az élethelyzetek gyors változása és bonyolódása miatt előállt értelmezési kérdések pedig megakasztják az ügymenetet. A vázolt eset csak egy példa a lakástámogatások ügyköréből.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Lakásügyi Főosztály által küldött tájékoztatás szerint ilyen egyedi esetben „a Magyar Államkincstár által kiadott szabályozás a mérvadó”. Szerintük az eredeti és végleges adásvételi szerződés aláírásának napjától számít a 15 napos bejelentési határidő. Előszerződés nem vehető figyelembe. A lakásépítési kedvezmény átjegyzése csak a támogatással érintett lakás értékesítését követően (ebből rendelkezésre álló forrásainak felhasználásával) vásárolt, vagy épített lakóingatlanra kérhető. Megjegyzem, hogy Alkotmány szerint a MÁK nem jogalkotó szerv, de célszerű lenne a lakástámogatásokkal kapcsolatos jegyzői hatáskört áttelepíteni hozzá.
Csak remélhetjük, hogy mielőbb orvosolja a jogalkotó a mulasztását. Addig is azt tanácsolhatom az ügyintézőknek, hogy az ügyfelet figyelmeztessék a kárveszély lehetőségére, mert a Legfelsőbb Bíróság a már hivatkozott ítéletében kimondta, hogy a jogalkotás és a hozzá kapcsolódó felelősség tekintetében a közjog szabályai „jelenlegi jogunkban immunitást biztosítanak a jogalkotó számára”.