A gyámhatóságokat érintő legfontosabb jogszabályi változásokról 2008. és 2009. évben 2009/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek

A gyámhatóságokat érintő legfontosabb jogszabályi változásokról 2008. és 2009. évben 2009/2

XI. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Adminisztrátor



A 275/2008. (XI. 21) Kormányrendelettel, illetve a 340/2008. (XII. 30). Kormányrendelettel 2009. január 1-jétől módosult a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10) Kormányrendelet (továbbiakban Gyer.), illetve a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban Gyár.).

 

I. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság esetében a korábban hiányzó és gyakori kérdést felvető problémát orvosolta a jogszabályváltozás azzal, hogy a Gyer. 66.§-át (4) bekezdéssel egészítette ki. Az új bekezdés szabályozta a jogosult lakcímváltozása miatt bekövetkezett illetékességváltozással kapcsolatos folyósítási szabályokat, mely szerint a törvényes képviselő kérelmére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az új lakcím szerint illetékes jegyzőnek kell megküldeni a korábbi iratanyagot, és a Gyvt. 20./A.§-a szerinti  pénzbeli támogatást az új lakcím szerinti jegyzőnek kell folyósítania. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján ezen esetben kétféle gyakorlat alakult ki, egyrészt a 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 22.§ (2) bekezdése alapján az iratanyagot áttették az illetékes jegyzőnek avagy megszüntették a jogosultságot a Gyer. 67.§ (4) bekezdése alapján. Itt alakult ki az a téves gyakorlat, hogy a jogosultságot a lakcímváltozás bejelentésének napjával vagy pedig visszamenő hatállyal a lakcímváltozástól szüntette meg a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ellentétben a Gyer. 67.§ (4) bekezdésével, vagyis a jogosultságot megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napjával. Az új szabályozás tehát a Ket. említett jogszabályhelyével hozta összhangba a Gyer.-t.
Megemlítem, hogy a költségvetési törvény szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében a pénzbeli támogatás összege 2009. évben az eddig 5.500 Ft helyett 5.800 Ft-ra emelkedett.
II. A fenti folyósítási szabályok vonatkoznak a lakcímváltozással kapcsolatosan a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra is azzal, hogy a korábbi szabályozás helyett az iratok megküldésére már a Ket.-tel összhangban maximum 5 napos határidőt ad a jogalkotó.
III. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 2008. július 3-tól hatályos módosítása vezette be az óvodáztatási támogatás jogintézményét. A Gyvt. szűkszavúan ír az óvodáztatási támogatásról, meghatározza az óvodáztatási támogatásra való jogosultság feltételrendszerét és tartalmát (pénzbeli vagy természetben juttatás). Együttes feltételei tehát:
• Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek;
• A szülői felügyeletet gyakorló szülő önkéntes nyilatkozata, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen;
• három, illetve négyéves gyermekét az óvodába beíratta, továbbá
• gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról.
A rendszeres óvodába járás fogalmát azonban már a 2009. január 1-jétől hatályos Gyer. 68/G. (2) bekezdése határozza meg, így
• a gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik;
• az igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25 %-át, azzal, hogy a mulasztásból 10 napot július-augusztus hónapokban a 25 % megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi az óvodába. Ugyanezen rendelet 2. §-a szabályozza azt, hogy az óvodai munkaterv szabályozza az óvodai nevelési év rendjét, melyben meg kell határozni az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását. Ez azért is fontos, hogy a rendszeres óvodába járásról az óvoda ennek megfelelőn adjon ki igazolást a jegyző részére a Gyer. 68/G.§ (3) bekezdése alapján.
Az óvodáztatási támogatás a gyermek óvodai beíratását követően jár, mely folyósításának feltételeit a Gyvt. 20/C. §- a határozza meg.
A pénzbeli támogatás összege 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. Kifizetés első alkalommal 2009 júniusában történik, 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
A Gyvt. 160/A. § -a szerint a Gyvt. 20/C. §-ban foglalt pénzbeli támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot kell folyósítani.
Ez azért fontos, hiszen a 2009. január 1-jét megelőzően, tehát a 2008. évben kis és a középsős gyermekek esetében is jár az óvodáztatási támogatás 10.000 Ft pénzbeli összege a jogosultsági feltételek fennállása esetén, illetve ha a gyermeket annak az évnek az utolsó napjáig beíratták az óvodába, amelyikben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. A jogszabály időbeli korlátot nem állít, így az óvodai támogatás az óvodai elhelyezés megszűnéséig jár.
Az óvoda rendszeres óvodába járásról szóló igazolásánál a júniusban folyósítandó összeg esetében 2009. január 1-jét követően, illetve ha a beíratás 2009. január 1-jét követően történt, akkor az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 15-ig, a decemberben folyósítandó összeg esetében november 15-ig terjedő időszakot kell figyelembe venni. Az óvodai beíratások nagy része tárgyév áprilisában illetve májusában történik, akkor is, ha a gyermek még nem töltötte a harmadik életévét. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 24.§-a alapján az óvodai nevelést a gyermek hároméves korától kezdődik. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
Tehát a fenti óvodai igazolásnál nem az óvodai beíratás szerinti napot, hanem amennyiben a gyermek a beíratást követően töltötte be a harmadik életévét, a 3. életévétől kell számítani az óvodai nevelésben való részvételt.
A jogalkotó célja az óvodáztatási támogatás bevezetésével az volt, hogy a gyermekek minél hamarabb kezdjék meg az óvodába járást és így nagyobb esélyük legyen arra, hogy sikeresen kezdjék el az iskolai tanulmányaikat. A jogalkotó ezen támogatási rendszerrel ösztönzi arra az alacsony iskolai végzettségű szülőket arra, hogy gyermekeiket minél korábban beírassák az óvodába.
Az óvodáztatási támogatás első alkalommal helyi önkormányzat rendelet alapján pénzbeli támogatás helyett természetben is nyújtható. A természetbeni támogatást azonban a gyermek beíratását követő 7 munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. A természetben támogatás fajtáit a Gyer. 68/H. § (5) bekezdése határozza meg, melyet csak a 2009. január 1-jét követően beíratott gyermekek szülői felügyelet gyakorló szülőjének lehet megállapítani.
Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a Gyer. 11. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyben a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, kivéve, ha korábban a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához a 20/1997. (II.13.) Korm. rend. 7. sz. melléklete szerint már nyilatkozott. Ezen tényről tehát a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell nyilatkoznia. Ez a gyakorlatban sok problémát okoz, hiszen a Csjt 72. §-a egyértelműen szabályozza a szülői felügyelet gyakorlását, illetve a 88-91.§-ai pedig a szülői felügyelet megszüntetését, illetve szünetelését. Abban az esetben, ha a gyermeket édesapja teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal ismerte el és a különélő szülők között nem volt gyermekelhelyezési per, akkor mindkét szülőnek van szülői felügyeleti joga, igaz csupán az egyik szülő gyakorolja a gondozási nevelési jogát. Ebben az esetben is szükséges mindkét szülő fenti nyilatkozata az óvodáztatási támogatás határozatban történő megállapításához.
A Gyer. 68/J. §-a szerint a további óvodáztatási támogatáshoz nem szükséges újabb kérelmet benyújtani, hanem a folyósítás előtt kell a felsorolt igazolást beszerezni és vizsgálatot lefolytatni. Amennyiben azt állapítja meg a gyámhatóság, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, akkor határozattal kell megállapítani az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megszűnését.
Az óvodáztatási támogatás összegének igénylését a Gyer. 12. és 13. számú melléklet szerinti adatlapon kell igényelnie a jegyzőnek.
A lakcímváltozás miatti illetékességváltozásra ugyanazon rendelkezés érvényes, mint a korábban kifejtett rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében.
IV. Módosult az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó rendelkezés is annyiban, hogy a végzés egy példányával értesíteni kell a gondozási helyen működő gyermekjogi képviselőt is.
V.  A Gyer. módosítás alapján a jogalkotó hatáskört vont el a jegyzői gyámhatóságoktól azon rendelkezésével, hogy a jegyző eseti gondnok és ügygondnok kirendeléséről csak az előtte folyó eljárásban intézkedhet. Az államigazgatási szerv, a bíróság, illetőleg más eljáró szerv vagy személy megkeresésére történő eseti gondnok és ügygondnok kirendelése a városi gyámhivatal hatáskörébe került át.  A Gyer. 142.§-a pedig bevezette az eddig is alkalmazott gyakorlatot, hogy az eseti gondnokot a kirendelés céljának megvalósulását, illetve a kirendelés okának megszűnését követően a tevékenységéről szóló jelentésének elfogadása esetén fel kell menteni.
A hatáskörváltozással kapcsolatosan előtérbe kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások (autópálya-építés, bányaszolgalom alapítása, Vásárhelyi terv) megvalósulása. Ezekben az esetekben a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. tv. (továbbiakban Kt.) alapján az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó ingatlan-tulajdonosok képviseletének biztosítása érdekében történik a gondnokkirendelés iránti megkeresés. A jegyzőnek a még esetleg ezután is hozzá érkező kérelmeket hatáskör hiánya miatt a Ket. 21.§ (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint illetékes városi gyámhivatalnak kell soron kívül vagy 5 napon belül hatáskör hiánya miatt áttennie. Az ügyek rendkívüli fontosságára tekintettel a gondnokrendelési eljárásokat a gyámhivatalnak soron kívül kell lefolytatnia a Kt. 23.§ (2) bekezdésére, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 38.§ (5) bekezdésére is figyelemmel. Ez utóbbi rendelkezés szerint a bányaszolgalom alapítására irányuló eljárás esetén is a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni.
Az eljárással érintett személy ismeretlenségét, ismeretlen helyen való távollétet, illetve az ismeretlen helyen tartózkodást a Gyer. 12. §-a alapján kell megállapítani. Az említetteket alátámasztó dokumentumok (okmányiroda közlése, mely szerint a személy nem beazonosítható; körözés sikertelen voltát igazoló rendőrségi okirat; lakcímkivonat; ismeretlen helyre távozást tanúsító külföldi okirat; egyéb hitelt érdemlő okirat; tértivevény, mely igazolja, hogy két alkalommal az idézés „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza; Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának adatszolgáltatása) megléte minden esetben szükséges a tényállás tisztázásához.
Amennyiben az ingatlan tulajdonosa elhunyt és a hagyatéki eljárás még jogerősen nem zárult le, akkor az elhunyt személy várható ismeretlen örökösei részére kell ügygondnokot kirendelni a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy a Ket. 15.§- a alapján csak élő természetes személy részére rendelhető ügygondnok. Amennyiben a gyámhivatal előtt ismertek a folyamatban lévő hagyatéki eljárás során örökösként érdekelt személy adatai (név, lakcím), a döntés egy példányával őt értesíteni szükséges, mivel a Ket. 15.§ (1) bekezdése alapján ügyfélnek minősül.
VI. A védelembe vétel felülvizsgálatára vonatkozó illetékességi szabályok pedig úgy módosultak, hogy a törvényes képviselő tényleges tartózkodási helye szerinti jegyző dönt nem csupán a védelembe vételről, hanem annak felülvizsgálatáról is.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu