Az elektronikus közbeszerzés (e-közbeszerzés) alapelemei a közbeszerzési folyamathoz tartozó információk és dokumentációk – lehetőleg szabványok szerinti – elektronikus kommunikációs csatornákon való cseréje (hirdetményfeladás, ajánlatok, igazolások benyújtása, fogadása, igazolása, ellenőrzése, eredményhirdetés, szerződések közzététele stb.), továbbá az ezekre épülő, közbeszerzéseket támogató elektronikus technikák (elektronikus árlejtés és a dinamikus beszerzés).
Az e-közbeszerzés térhódításával papírmentessé válik a közbeszerzési folyamat, növekszik az automatizáltság és a hatékonyság, új megtakarítások érhetők el, kontrolálhatóbbak lesznek a folyamatok.

A Goldman Sachs elemzései alapján általánosságban elmondható, hogy a szerződéskötési folyamat kb. 50%-kal felgyorsul az e-közbeszerzés bevezetésével. A nem szerződésszerű kifizetések 70-90%-át meg lehet szüntetni. A szerződésekkel kapcsolatos operatív ráfordításokat 10-30%-kal lehet csökkenteni.
Az e-közbeszerzés fogalma többféle formát ölthet. Az egymásra épülő fejlődési fokozatok (a sokat emlegetett négy minőségi szint) az e-közbeszerzés esetében a következők:
1. Közbeszerzési közzétételi rendszer (az Európai Unió valamennyi országában)
2. Ajánlattételi dokumentumok terjesztése (pl. Kanadában)
3. Elektronikus ajánlattétel párhuzamos dokumentumbenyújtással (az EU néhány országában, Ausztráliában, Mexikóban)
4. Teljesen elektronikus közzététel, ajánlattétel, ajánlatok feldolgozása, szerződéskötés (ez a forma sehol sem működik még).
Az EU i2010 akcióterve 2010-re tűzte ki a közbeszerzési eljárások teljes körének elektronikus elérhetőségét, valamint a közösségi beszerzések legalább 50%-ában a magasabb szintű elektronikus szolgáltatást. Ezen túl az is EU-s cél, hogy 2010-re minden közbeszerzési piaci szereplő legyen képes beszerzéseit 100%-ban elektronikusan végezni, ha törvényileg ez támogatott.
A határokon átnyúló elektronikus közbeszerzés egyenlő lehetőségeket biztosít az európai gazdaság gerincét képező összes kis- és középvállalkozásnak, ellátja őket az összes európai közbeszerzéshez történő hozzáféréshez szükséges eszközökkel, és ezáltal növeli a versenyképességet. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják jelenleg a kereskedelmi ágazatban dolgozók 67%-át és az EU forgalmának 58%-át adják, de a közbeszerzések csupán 42%-át nyerik el.
Bár a jogalkotók a szükséges szabályozásokat meghozták, a rendszer bevezetésének üteme igencsak eltérő a 27 tagországban. Ha az állami szektorban az e-közbeszerzés nemzeti szinten mindennapos gyakorlattá válik, határokon átívelő projektek során is lehet majd alkalmazni.
„Az elektronikus közbeszerzés segítségével a vállalatok már jelenleg is részt vehetnek az EU legnagyobb vásárlóinak pályázati eljárásaiban, nevezetesen a kormányzati intézményekéiben” – mondta 2008 tavaszán egy interjúban Vivane Reding, az információs társadalomért és médiaügyekért felelős EU-biztos, majd hozzátette: „Ha a tagállamok biztosítják rendszereik együttműködését, ezzel segítenek az európai cégeknek abban, hogy az Európai Unió összes országában elnyerhessenek közbeszerzési megbízásokat. Ez fontos lépést jelent az egységes európai piac megvalósításában.”
Az EU hivatalos bizottságának állásfoglalása kimondja, hogy „tekintetbe véve az elektronikus beszerzési rendszerek gyors terjedését, megfelelő szabályokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák az e rendszerek kínálta lehetőségeket.”
„Az ajánlatkérő szervek alkalmazhatnak elektronikus beszerzési módszereket, feltéve, hogy azok alkalmazása megfelel ezen irányelv szabályainak, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség és az átláthatóság elvének.”
Az EU a közbeszerzésre és az e-közbeszerzésre irányelveket dolgozott ki (2004/17/EK és 2004/18/EK). Ezen irányelvek egységes keretet biztosítanak ahhoz, hogy a beszerzéseket akár elektronikusan, nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon lehessen lebonyolítani; valamint megállapítják az elektronikus pályázás szabályait és meghatározzák az elektronikus kommunikációs eszközökre alapuló korszerű beszerzési eljárások feltételeit is.

Néhány kiemelendő európai törekvés, projekt, megvalósulás:
• Az európai Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP, http://ec.europa.eu/cip/index_en.htm) célja az uniós vállalatok versenyképességének támogatása.
• A PEPPOL (Pan European Public Procurement On-Line) kísérleti projekt a határokon átnyúló közbeszerzési tevékenységeket állítja a középpontba. Lehetővé teszi az összes tagállamnak és érintett félnek – köztük a szabványosítási testületeknek, a szoftveriparnak és kkv-knak –, hogy részt vegyenek a projektben, nyomon kövessék a munkát és részt vállaljanak az előírások kidolgozásában.
• A SIMAP (http://simap.europa.eu/index_en.html) portál összeurópai közbeszerzési információkhoz ad hozzáférést. A tenderkiírások a TED (Tenders Electronic Daily, http://ted.europa.eu) weboldalán, Európa egyetlen hivatalos közszerződésekkel foglalkozó forráshelyén olvashatók. A legtöbb közbeszerzési felhívás ma már elektronikus csatornán keresztül publikálódik.
• Az EU e-kormányzati szolgáltatásokat bemutató portálja, az epractise.eu 2008. őszén elindított egy olyan helpdesk-szolgáltatást (eProcurement Demonstrators, http://www.epractice.eu/cases/eprocdemos), amely e-közbeszerzési alkalmazások létrehozását, fejlesztését segíti az EU-ban.
• A német Brandenburg szövetségi állam 2008. szeptemberétől bővítette elektronikus közbeszerzési portáljának szolgáltatásait, így az állami megbízásra pályázó cégek a teljes folyamatot online végezhetik el a Vergabemarktplatz (https://vergabemarktplatz.brandenburg.de/VMPCenter/company/welcome.do) nevű platformon.
• A European Dynamics SA által fejlesztett e-PPS (electronic Public Procurement System, http://www.e-pps.eu) egy olyan nyílt, biztonságos, interoperábilis és újrakonfigurálható platform, amellyel teljes elektronikus közbeszerzési folyamat valósítható meg.
• A Tender Works (http://www.tenderworks.eu) egy speciális projektkezelő rendszer, amely különböző pályázatok lebonyolítását teszi lehetővé.