Mi így csináljuk: három település – Dunaföldvár, Bölcske és Madocsa – közösen működtet egy intézményt, bölcsődétől a gimnáziumig.

A megalakítást hosszú előkészítő folyamat előzte meg, sok-sok egyeztetéssel (képviselő-testületek együttes ülése, szakértő meghallgatása, intézkedési tervek készítése, előkészítő anyagok, számítások, nevelőtestületek egyeztetése, gazdasági vezetői szintű egyeztetések stb.)
Létrehozását előmozdította: fejlesztési források csak több település közös pályázata révén érhetők el, csökkenő gyermeklétszám, fogyó normatíva, szakképzés átalakulása, rossz, korszerűtlen oktatási épületállomány, kistérségi normatíva bevezetése.
Döntő érv a Dél-Dunántúli Operatív Programon belül fejlesztési pályázaton való indulás és nyerés esélye, ezért előzetesen már konzorciumot hoztunk létre. (társulási megállapodásunk ekkor még nem volt.) A három település közül az egyik iskolában volt olyan osztály, ahol a gyermeklétszám a törvényi minimum alá csökkent.
Ha már a külső körülmények a közös intézmény és működtetés irányába vezettek, minden szakmai anyagot áttanulmányozva a szervezetileg és gazdaságilag is a legkedvezőbb forma megtalálása érdekében kezdtünk el dolgozni.
Így lett az 5 intézményből 1 többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény: székhelye a város. A városban található bölcsőde, általános iskola, gyógypedagógiai tagozat, zeneiskola- alapfokú művészetoktatási intézmény összetett intézményegységként működik. A gimnáziumhoz került a szakiskola, együtt 1 tagintézményt alkotnak. A két település iskolái és óvodái tagintézmények, valamint a városi óvoda is tagintézmény, 5 telephellyel. Minden tagintézmény megtarthatta saját eddigi nevét, pl. Magyar László Gimnázium.
Az intézményt a főigazgató vezeti, akinek megbízásáról a társulási tanács dönt, de előtte minden testületnek meg kell hozni a maga döntését a kérdésben. Ha nincs teljes összhang a települések között, nem nevezhető ki a főigazgató. Jogszabály adta lehetőség van új intézménynél a főigazgató 1 évre történő megbízására, pályázat kiírása nélkül. Az új szervezet beindulásához ezt a lehetőséget kihasználtuk. A főigazgatói állás ezt követően csak pályázattal tölthető be, néhány kivétel felfedezhető a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendeletben.
Az intézmény SZMSZ-ében rendeztük a tagintézmények és intézményegység viszonyát, az intézményegység és tagintézmény-vezetők kinevezésének, megbízásának rendjét, szabályoztuk az igazgatótanács összetételét, feladatát. A szabályozásnál fontos volt a nem székhely két település tagintézményeinek megfelelő és demokratikus képviseletének elérése.
A vagyoni kérdésekben való megegyezés kardinális kérdés. Az ingatlan vagyon tulajdon joga a településeknél maradt, ingyenes használati joga van rá a társulásnak. Rendezték a települések a vagyonnövekmények sorsát is.
A társulás alapját képezte, ki hogyan viseli a működtetés költségét. Sikerült a szabályokban úgy megállapodni, hogy senki ne érezze úgy, ő többet fizet, mint bármelyik fél, akár a gesztor önkormányzat (a Társulási megállapodásban részletezve).
A gesztor önkormányzat költségvetésében jelenik meg az összetett intézmény költségvetése, de mindhárom településre teljesen részletesen lebontva, minden tétel folyamatosan nyomon követhető (mindhárom településre készül külön iskolai költségvetés is). A településeknek lehet külön igénye, azt azonban teljesen nekik kell megfizetni. Minden település elfogadja a saját tagintézményei költségvetését is (Társulási megállapodás részletesen szabályozza).
A jelen és folyamatosan a jövő feladata, hogy összehangoljuk az eddig három féle gyakorlatot, pl. a személyi juttatások adható köre, pótlékok adható mértéke, megkötött szolgáltatási szerződések stb.
Az arányos teherviselést szolgálja, hogy a közös igazgatás költségeiből a társulási megállapodásban nevesítve a főigazgató, az általános igazgató helyettes, a gazdasági igazgató helyettes, és a 6 fő gazdasági-pénzügyi ügyintéző, az 1 fő általános adminisztrátor (iskolatitkár) személyi juttatásait, a társult települések az általános költségektől eltérően az alábbiak szerint viselik: az adott évre vonatkozó költségvetési rendelet elfogadásánál figyelembe vett megelőző évi oktatási statisztikai jelentés (október 1-jei állapot) szerint óvodai és tanulói összlétszámnak az egyes településekre eső arányában. Ezt az arányt az adott évi költségvetésben százalékosan is ki kell mutatni, és rögzíteni kell.
A demokrácia érvényesülése és az egyes települések érdekének figyelembe vételére törekedtünk mindvégig, ezért az összes érintett intézményt megszüntettük és egy teljesen új jogutód intézményt hoztunk létre. A volt iskolák együtt dolgozták ki az új pedagógiai programot, alakították az új SZMSZ-t, melyet a megbízott főigazgató koordinált. A megvalósulásig igen sok testületi döntést kellett meghozniuk a településeknek, be kellett tartani az oktatási törvény, a társulási törvény előírásait. A képviselő-testületek elé kerülő anyagok és határozati javaslatok koordinálását a városi polgármesteri hivatal végezte.
Időrendben, hogy mire is figyeljünk, milyen döntést, milyen sorrendben és meddig hozzuk meg ahhoz, hogy a kitűzött időre egy szervezet átalakítást törvényesen és humánusan véghez tudjunk vinni:
Az intézmény átszervezést [1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5) továbbiakban: Kt.] célszerű július 1-i időponttal végrehajtani:
 nincs szorgalmi időszak [a 1993 évi LXXIX. törvény 102. § (9) szabályozott kötöttségek],
 van félévi pénzügyi-gazdasági beszámoló (szükséges az új szervezetnek új költségvetés, átadás-átvétel),
 fel lehet készülni az új tanévre.
 Az új, vagy átalakított költségvetési szerv csak akkor kezdheti meg tevékenységét, ha a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyezték [2008. évi CV. törvény 59. – új jogszabály].
 Az átalakulásáról, átszervezésről a fenntartói jogátadásról, vagy az oktatási intézmény megszüntetéséről legkésőbb az adott év március31-ig dönteni kell.   Jogszabály írja elő, hogy költségvetési szerv az átalakulásáról, átszervezéséről, megszüntetésről – az alapításának megfelelően – jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, amelyet legalább 45 nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni, közzé kell tenni.
A döntést megelőzően le kell folytatni a kötelező véleményezési eljárást [1993. évi LXXIX.  törvény102. § (3)]. A vélemény nem köti a fenntartót a döntéshozatalban, de elmaradása jogszabálysértő döntést eredményez.
Aránytalan teher tilalma: Be kell tartani az aránytalan teher tilalmára vonatkozó rendelkezéseket [Kt. 88. § (6)].
Szakértői véleményére van szükség. A helyi önkormányzat az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét köteles beszerezni tervezett intézkedésének véleményezése céljából. A szakértőnek abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a javasolt megoldás biztosítja-e az adott tevékenység, szolgáltatás megfelelő színvonalon történő további ellátását. A szakértő véleményét a fővárosi, megyei önkormányzat részére – a szakvélemény megkérésével egyidejűleg – meg kell küldeni. A független szakértőre – a hely önkormányzat megkeresésére – az Oktatási Hivatal tesz javaslatot.
Tanulói jogviszony: Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, a megszűnés nem érinti a gyermek tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Ha a szülő nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézmény járatni gyermekét, a helyi önkormányzatnak meg kell jelölnie azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe – a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt – kérhető a gyermek átvétele.
Dolgozókat érintő egyeztetéseket le kell folytatni [Mt. 85/B. §].
Amennyiben társulásban látjuk el a feladatot, szükséges egy társulási megállapodás is, melyet minden érintett önkormányzat képviselő- testületének el kell fogadnia (ez az első lépés).
A szeptember 1-ei kezdésre az új vagy átalakított intézménynek a nevelőtestület által elfogadott egységes pedagógiai programmal is rendelkeznie kell. Ezt legkésőbb augusztusban a képviselő-testület elé kell terjeszteni, az intézmény SZMSZ-szel együtt. A pedagógia program véleményeztetéséhez szakértő is kell.  A Közoktatási Információs rendszerbe való bejelentés, OM azonosító rendezése elengedhetetlen feltétele a működésnek.
Az új intézmény első tanítási évében van, az elképzeléseinket teszteljük, formáljuk a megvalósítást. Tapasztalatunk az, hogy jó irányba indultunk.