A magyar médiákban időről időre felröppen a hír: „Paks akadályozza az M6-os autópálya építését.”
A gazdasági versenyben egyre lemaradó régiónk teljes joggal várja már a sztráda megépültét, ettől remélve a fellendülést. Ilyen hangulatban mindenki odafigyel, ha a beruházás teljesülésének bármiféle gátjáról hall. „Könnyű bűnbakot kreálni egy „gazdag” városból. A média botrányra és nem sikerre éhes. Több hírpercet szenteltek az kutyamenhely sorsának, mint a városunkban megvalósult járó beteg ellátást kiszolgáló új szakorvosi rendelőnek, vagy a térséget szintén kiszolgáló egynapos sebészetnek, új zeneiskolának, stb., melyekre milliárdokat költött a város.

Az M6 autópálya nyomvonalának egyeztetéséről 2004 júniusától kezdődően számtalanszor jeleztük a beruházó és az őt képviselő minisztérium felé az Önkormányzatnak azon igényét, hogy az autópálya megépítésével párhuzamosan meg kell építeni a 6231. számú út és Gesztenyés utca közötti „elkerülő út” hiányzó szakaszát. Ennek szükségességét a Helyi Építési Szabályzat közlekedési munkarésze és az autópálya engedélyezési tervéhez tartozó, a beruházó által megrendelt forgalmi vizsgálat, valamint előrebecslés tanulmány is igazolja.
Az autópálya megvalósulása után a Fehérvári úton (6231. sz. összekötő út) elhelyezkedő csomópont lesz a város fő megközelítési lehetősége a Budapest irányából érkező forgalom számára. A Fehérvári út az egyetlen közvetlen, főúti paraméterekkel rendelkező út, amely a tervezett autópálya csomópont és a városközpont, ezen keresztül a 6. sz. elsőrendű főút kapcsolatát biztosítja. Ez a kapcsolat a városközponton átvezető Dózsa György úton keresztül záródik. A város egyik, hosszú évek óta kritikus csomópontja (mind a forgalom nagyságát, mind a biztonságát tekintve) a Fehérvári út – Dózsa György út – Villany utca csomópontja, amelyben sem a szabályozási szélességek, sem a kanyarodási sugarak nem felelnek meg a keresztező útszakaszok kategóriájának. Az autópálya megvalósulása után a megnövekedett forgalomnak is ezen a kritikus csomóponton kellene áthaladnia. A jelenleginél nagyobb forgalmi terhelést ez a csomópont nem képes elviselni és a városközponton áthaladni kényszerülő átmenő forgalom nagysága is jelentősen megnövekedne, további káros hatásokat okozva a lakott területen. Ezen jelzett útszakasz állami tulajdonban van.
A városközpont védelmét szolgálná a város településrendezési tervében már mintegy 15 éve tervezett Biztonsági út egy szakasza, amely 6. sz. főút (déli város) és a Gesztenyés u. között már létező elkerülő út meghosszabbítását jelentené a Fehérvári útig. Ezen a mintegy 2 km hosszú útszakaszon záródhatna az állami úthálózat és az autópályáról érkező, a város déli részeibe (illetve az atomerőműbe) irányuló forgalom a városközpont érintése nélkül érhetné el a 6. sz. főutat. Ezen útszakasz megépítése nélkül az autópálya megvalósítása miatt a városközpont ellehetetlenülne illetve jelentős káros hatásokat kellene elszenvednie.
A két kilométeres útszakasz becsült beruházási költsége kb. 800 Millió Ft. A város vállalta a teljes tervezési és nyomvonal kisajátítási költségeket.
Nézzük az engedélyezési eljárást:
Az M6-os autópálya Dunaújváros-Paks közötti szakaszának építési engedélyezési eljárása során Paks Város Jegyzőjeként Paks város közigazgatási területét érintően építésügyi szakhatóságként jártam el. E minőségben a szakhatósági állásfoglalásomban több kikötést, feltételt tettem az elkerülő út megépítésére vonatkozóan, valamint a Paks centrum csomópont, Paks város közötti útszakaszának súlykorlátozását illetően, egyeztetve a beruházó képviselőivel.
Az – I. fokon eljáró – Nemzeti Közlekedési Hatóság nem vette figyelembe ezeket a kikötéseket, és a Ket. 44 §. (5) bekezdése ellenére, többszöri felhívás ellenére sem folytatta le a szükséges egyeztetést. A Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Tolna Megyei Kirendeltsége megváltoztatta a jegyző szakhatósági állásfoglalását, melyről a másodfokú határozat kézhezvételekor szerzett Paks Város Önkormányzata és elsőfokú szakhatóságként jómagam is tudomást.
Az első fokon eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007 novemberében kiadta az építési engedélyt, mely ellen Paks Város Önkormányzata, mint ügyfél 2007 decemberében fellebbezéssel élt.
A másodfokon eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 2008. május 15-én az első fokú határozatot helybenhagyta, azaz a jogorvoslati kérelemnek nem adott helyt, a Ket. 121. §-ának alkalmazása fel sem merült.
71/2008. (VI. 11.) sz. határozatával úgy döntött Paks Város Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy jogi képviselőjén keresztül kezdeményezi a Fővárosi Bíróságnál az építési engedély felülvizsgálatát. A Fővárosi Bíróság ez év elején úgy döntött, hogy a kereseti kérelemnek nem ad helyt, viszont a jogi képviselőnk arról is tájékoztatást adott, hogy az eljáró bíróság az ítélet szóbeli kihirdetésekor megállapított több eljárási szabálysértést is, de álláspontja szerint ezek az ügy érdemi elbírálását nem befolyásolták. Erre alapozva, – megvárva az ítélet írásba foglalását – fellebbezést fogunk benyújtani az első fokú bírói határozattal szemben.
Amennyiben másodfokon is elutasítanák az önkormányzat kereseti kérelmét, azaz jogerősen, de a bíróság továbbra is az eljáró hatóságok részéről eljárási hibákat állapítana meg, úgy vizsgálnunk kell annak a lehetőségét, hogy az önkormányzat államigazgatási jogkörben okozott kárért eljárást indítson a mulasztókkal szemben.
Nem több tízmilliárdos völgyhidat, sem alagutakat nem akar Paks Város Önkormányzata „kiharcolni”.
Európai megoldásra törekszünk jogállami keretek között.