Bonyhád város a „Völgység”-nek nevezett tájegység székhelye, Tolna és Baranya megye határán. A lakosság száma 14.250 fő, a völgységi kistérség központja. A várossal együtt 21 település tagja a kistérségnek, zömében aprófalvak alkotják. 500 lakos alatti község nyolc, 500-1.000 lakos közötti hat. Két község az igazgatási feladatait önállóan látja el (Nagymányok nagyközség és Kakasd), a körjegyzőségek száma hét, ebből egy a városi székhellyel működő. A városi székhelyű körjegyzőség látja el a 968 lakosú Váralja, az 535 lakosú Izmény, a 454 lakosú Kisvejke és a 375 lakosú Kismányok községben az igazgatási feladatokat.

A városi székhelyű körjegyzőségek jogi szabályozása lényegesen eltér az Ötv. 38. § (2) bekezdésében rögzített szabálytól, mely szerint a körjegyzőség esetén a polgármesteri hivatal feladatkörét a körjegyzőség látja el. A 38. § (3) bek. kimondja, hogy amennyiben a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város, úgy a körjegyzői feladatokat a nagyközségi, városi jegyző látja el, a székhely polgármesteri hivatal bevonásával. Nyilvánvaló, hogy e szabályozás a csatlakozó települések képviselő-testületeinek és polgármestereinek jogosítványait korlátozza. Egyértelmű, hogy sem a városi jegyző, sem a hivatal köztisztviselői tekintetében munkáltatói jogot nem gyakorolnak a községi képviselő-testületek és a polgármesterek. A körjegyzőségi irodákban alkalmazott köztisztviselők tekintetében – amennyiben munkáltatói intézkedésre van szükség, annak ellenére, hogy a polgármesterek nem rendelkeznek egyetértési joggal, minden esetben kikérem a véleményüket. Ésszerű javaslataikat, kezdeményezésüket elfogadom.
Ugyancsak korlátozottak szervezet alakításában az érintettek jogai. Természetesen a polgármesteri hivatal szervezetét a város, nagyközségi képviselő-testületnek úgy kell kialakítania, hogy az jó színvonalon biztosítsa a körjegyzői feladatok ellátását, hiszen a községek az igazgatási szolgáltatások ellátásáért fizetnek.

A körjegyzőségi irodák

Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a hivatal szervezetét úgy alakította ki, hogy az említett négy községben egy-egy körjegyzőségi irodát működtet. Váralján 4 fő, Izményben 2 fő, Kisvejkén 2 fő és Kismányokon 1 fő köztisztviselő dolgozik, minden nap tartanak ügyfélfogadást és a lakosság rendelkezésére állnak. A megbízásomból a jegyzői képesítési követelményeknek megfelelő kollega hetente egy-egy napon három községben kihelyezett ügyfélfogadást tart és ellátja a jegyzői feladatokat. A negyedik községben, Kismányokon, én magam, hetente két alkalommal 2-2 órában tartok ügyfélfogadást és végzem a feladatokat. A csatlakozó községek a kialakított szervezeti struktúrával, az ügyfélfogadás rendjével elégedettek. A körjegyzőségi irodákban dolgozó kollegáknak biztos szakmai hátteret nyújt a városi hivatal jól képzett szakember gárdája. Természetesen a körjegyzőségi irodák működésével kapcsolatosan az érintett polgármestereknek a megkötött társulási megállapodásban ellenőrzési jogosítványokat biztosítottunk úgy, hogy az sem a városi képviselő-testület, sem a városi jegyző hatáskörét nem vonta el, illetve nem korlátozta.

A finanszírozásról

A városi székhelyű körjegyzőségek működésének finanszírozásában komoly gondot látok. Teljes mértékben egyetértek dr. Kiss Pál címzetes főjegyző, balatonföldvári kollegám megállapításaival, amit a Jegyző és Közigazgatás, 2008. évi 5. számában kifejtett. A városi székhelyű körjegyzőségek pontosan abból adódóan, hogy a körjegyzői feladatokat ellátó városi jegyző mögött egy viszonylag nagy apparátus áll, így magasabb színvonalú szolgáltatást tud biztosítani az érintett települések részére, ugyanakkor a normatív támogatás lényegesen alacsonyabb, mint a községi körjegyzőségek tekintetében. A 2009. évi költségvetésről szóló törvény szerint a nagyközségi, városi székhelyű körjegyzőségek ösztönző támogatásának összege nem éri el az egyharmadát a három vagy több községből álló azon körjegyzőségek ösztönző támogatásának, ahol a lakosság száma meghaladja az 1.000 főt.
A gazdálkodás során a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) egyes szabályainak értelmezése okozott gondot. Egyértelmű a szabály, ha a körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, annak költségvetése – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. Az Ámr. 29. § (7) bek. kimondja, hogy a körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok – saját költségvetési rendeletüket  tárgyaló képviselő-testületi ülésük előtt – együttes testületi ülésen döntenek. Álláspontom szerint a városi, nagyközségi székhelyű körjegyzőségekben nem szükséges együttes testületi ülés tartása, mivel a körjegyzőség létrehozására és működésére vonatkozó szabályok eltérnek az Ötv. 38. § (2) bek-ben foglalt szabályoktól. E kérdésben a különböző ellenőrzést végző szervek (MÁK, ÁSZ) véleménye megoszlik.
Meggyőződésem, hogy a jogi szabályozásban, a finanszírozásban fennálló ellentmondások ellenére a városi, nagyközségi székhelyű „kvázi” körjegyzőségek jogintézménye a gyakorlatban bevált. A települések közötti kölcsönös bizalom elvén alapuló korrekt együttműködés az érintett lakosság javát szolgálja, magasabb színvonalú igazgatási szolgáltatás nyújtható.