Decs nagyközség Tolna megye egyik legnagyobb lélekszámú községe. A Dél-dunántúli régióban, a megye dél-keleti részén, Sárköz tájegységben fekszik, Szekszárd és Bátaszék között, mintegy 25×25 km-es sík, lapályos vidéken. Lakosság száma: 4290 fő, belterülete: 205 ha, külterülete: 9266 ha.

A községben a mezőgazdaság jelentette a legfőbb megélhetési formát hosszú ideig, azonban a változó piaci helyzet sok termelőt ellehetetlenített, városi munkalehetőségek felé fordított, vagy munkanélkülivé tett. A helyi gazdaság felélénkítésére az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, a turizmus jelenthet lehetőséget. Az ehhez szükséges feltételek egy része már korábban is rendelkezésre állt. Ez nem más, mint a sokakat érdeklő, bemutatásra érdemes látványosság, turisztikai vonzerő a Sárköz tájegység és benne Decs.
Egyedülálló, páratlan gazdagságú néprajzi kincs található Decsen, amely méltán érdemelte ki a „Sárköz fővárosa” címet. A sárközi népművészet építészeti, kézműves és használati tárgy látványosságokban bővelkedik, szellemi kultúrájából kiemelhető a máig fennmaradt népdal és néptánc-kincs. Az élő néphagyományok és szokások hiteles szószólói a községben működő népi iparművészek, néptánc-együttesek, énekkórus és citerazenekar. A sárközi emberek vagyonosodása, gyarapodása megmutatkozik a dúsan díszített népviseletben is. A Duna szabályozásával az egykor mocsaras terület lecsapolása után kitűnő minőségű termőföld keletkezett, amely a település meggazdagodásának kulcsa lett. A mezőgazdaság egy speciális ága, a szőlőtermesztés és borászat szintén régről meghatározó volt a település életében (az Árpád-korban már virágzó borkultúra jellemző a vidékre), és ma is jelentős. A Szekszárdi Történelmi Borvidék részét képezi az úgynevezett „Decsi-hegy”. Községünk két borútállomással is büszkélkedhet. A telt és zamatos vörösborok mellé helyi ételspecialitásokat kínálunk. A turisztikai kínálatot gazdagítja továbbá több múzeumunk, műemlék jellegű épületeink, a műemlék református templom, a Decs külterületéhez tartozó cserenci vadászház és vadaskert, régészeti látványosságunk a szomszédos elpusztult mezőváros romjain épült Ete-emlékmű.
A felsorolt adottságok jó alapot szolgáltatnak a különböző célcsoportokat vonzó programok kialakításához, rendezvények szervezéséhez , így a turizmus számos -típusának meghonosításához. Kiemelhető a kulturális-, a falusi-, agro- és ökoturizmus, az aktívturizmus, ezeken belül pedig a rendezvények, hagyományok, vallás, folklór, gasztronómia, falujárás, természetjárás, vadászat, halászat iránt érdeklődőket kívánjuk Decsre invitálni. Törekvéseinket alátámasztja az az egyre élénkülő igény, amely a vidék értékeinek megismerésére irányul, és az a tendencia, amely szerint világszerte megnövekedett az utazás iránti vágy és fizetőképes kereslet.
Ha egy településen megindul az idegenforgalom növekedése, az szükségszerűen a helyi vállalkozási és szolgáltatási szféra erősödésével is jár, és munkahelyteremtő-képessége is jelentős lehet. A kultúra, hagyományok és természeti környezet megóvását segítheti az a tudatosság, amelyet a helyi lakosságban ébreszt az a tény, hogy a turisták kíváncsiak az ő lakóhelyükre és értékelik azt. A gazdaságban keletkezett plusz bevételeket visszaforgatva a települési infrastruktúrába komoly fejlődés érhető el. Mindezeket felismerve szánta el magát a változtatásra Decs vezetősége:
2002. április 1-től Decs Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testülete felvállalta a helyi idegenforgalom koordinálását. Ennek személyi hátterét három új dolgozó foglalkoztatásával oldotta meg, akik munkacsoportot alkotva tevékenykednek a helyi turizmus zökkenőmentes működése érdekében. Feladatkörük lefedi mindazon területeket, amelyek a vendégszerzéshez és megtartáshoz, a helyi látnivalók kiajánlásához és értékes néprajzi örökségünk megóvásához, továbbá az idegenforgalom feltételeinek folyamatos fejlesztéséhez kapcsolódnak.
E feladatok megvalósításának színterei részben a Polgármesteri Hivatal, részben az újonnan kialakított Információs Pont, mely idegenforgalmi adatbázisként szolgál és a Tourinform Irodákhoz hasonlóan működő önkormányzati finanszírozású szerv, részben pedig maguk a helyi látványosságok. Ezek közül kiemelhető az önkormányzat által 2001. év végén megvásárolt Tájház, amely népművészeti központként látogatható,. valamint a Faluházunkban kialakított Padlásmúzeum és a Babamúzeum, amelyet a gyűjtemény tulajdonosa, egy magánszemély működtet. Fontos feladatuk van továbbá a Decsen működő civil szervezeteknek, amelyek szintén közreműködnek a falu kedvező arculatának kialakításában, és gyakran az aktív vendégfogadásban is.
Természetesen az erős versenyhelyzet miatt nem működhetne a helyi idegenforgalom megfelelő propaganda nélkül, amelyet a szóróanyagok és a médiareklámok mellett elsősorban az elégedett vendégek jelentik. Decsen az ésszerű, új változtatásokkal, fejlesztésekkel szeretnénk minél több elégedett vendéggel büszkélkedni, hogy elmondhassuk, megőriztük az egykori sárköziek gazdag örökségét.