Főjegyzői címből díjat alapított Interjú Stáhly Istvánnal, Ráckeve címzetes főjegyzőjével 2002/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Portré

Főjegyzői címből díjat alapított Interjú Stáhly Istvánnal, Ráckeve címzetes főjegyzőjével 2002/4

IV. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
M.K.



Az elsők között nyerte el a címzetes főjegyzői címet Stáhly István ráckevei jegyző. 1974 óta dolgozik a közigazgatásban, már édesapja is tanácsi dolgozó volt. Pályáját a többségében szerbek lakta, kis, Duna-menti faluban, Lóréven kezdte, majd mikor 1979-ben Lórév közös tanácsú község lett Ráckevével, átkerült Ráckevére. 1983-ban elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, 1984-től van vezetői megbízatása, 1990. óta folyamatosan ellátja a Ráckeve-Lórév körjegyzőség vezetését.

 


Örülök a főjegyzői címnek, azonban a ráckevei Polgármesterei Hivatal munkatársainak segítsége és magas színvonalú munkája nélkül egymagam nem tudtam volna elérni olyan eredményeket, melyre alapozva a kitűntetést megkaptam. Éppen ezért a főjegyzői címmel járó anyagi juttatás terhére egy díjat alapítottam, melyet a Hivatalban dolgozó kollégák szavazata alapján minden évben a Köztisztviselők napján, július 1-én adományozunk. A kitűntetés elnevezése, a „Hivatal Köztisztviselője”, melyet azonban nemcsak a köztisztviselők, hanem a Munka törvénykönyve alá tartozó munkatársak is megkaphatnak, hiszen ők is szerves részei a hivatali ügymenetnek. A titkos szavazás összesítése után a díjat munkaértekezlet keretén belül adjuk át, a teljes apparátus előtt, ünnepélyes külsőségek között.
A ráckevei Polgármesteri Hivatal tavaly elnyerte az ISO 9001-es minősítést.
Ez egy nagyon fontos állomása volt Hivatalunk életének. A minősítés elnyerése az ISO rendszeréből fakadóan azonban nem jelenti azt, hogy minden feladatot elvégeztük, és nincs is más teendőnk a minőség javítása terén. Idén augusztusban újra ellenőrzik, hogy betartottuk-e az előírásokat, megoldottuk-e a feltárt problémákat. Ennek keretén belül folyamatosan mérnünk kell az ügyfeleink rólunk alkotott véleményét. Ez a ráckeveieknek nem jelent újdonságot, mivel a minden év novemberében megtartott közmeghallgatások alkalmával mindenki személyesen elmondhatja véleményét, panaszát, de lehetőség van arra is, hogy az élő televíziós közvetítésbe telefonon bekapcsolódjanak, és kérdéseket tegyenek fel, álláspontjukat ismertessék. Újdonság viszont a Hivatal munkájára, az ott dolgozók felkészültségére, az ügyintézés minőségére rákérdező írásbeli kérdőív, melyhez nemcsak a Hivatalban lehet hozzájutni, hanem a helyi lapban is közzé tettük. Sokan küldték vissza véleményüket, és mivel Ráckeve körzetközponti feladatokat is ellát, a beérkezett kérdőívek több mint fele a környező települések lakóitól érkeztek be. A feldolgozott eredményekre nem panaszkodhatunk, hiszen Ráckeve közigazgatásáról az igénybe vevő ügyfelek többsége pozitívan nyilatkozott, általában megelégedettségüknek adtak hangot.
A sikeres és eredményes önkormányzati munka záloga a képviselőtestület, a polgármester és a jegyző harmonikus kapcsolata. Ráckevén milyen a viszony a képviselők, a városvezetés és Ön között?
Ráckeve azon kevés város közé tartozik, ahol a képviselő-testület munkáját nem az országos politikai szempontok, elkötelezettségek uralják. Erre a legjobb példa az, hogy bár a testületen belül vannak politikailag elkötelezettek, párttagok is, még sincsenek frakciók. Vannak persze viták, de a döntések nem pártszempontok alapján születnek. A Polgármester, dr. Kulcsár István 1990. óta függetlenként vezeti a várost. A nagypolitika helyett a helyi konfliktusok határozzák meg az üléseket, de elmondhatom, hogy nem volt olyan alkalom, amikor szakmai véleményem ne talált volna meghallgatásra. Amikor valamely megoldás ellen aggályaimat fejezem ki, akkor nem azt a választ szoktam kapni, hogy ne akadékoskodjak, hanem azt, hogy akkor találjam meg a jogilag helyes, de a cél szempontjából eredményes lehetőségeket. Ez a hozzáállás viszont leleményessé teszi az embert, hiszen újabb és újabb megoldási módokat kell kieszelni, ez viszont csak alapos felkészültség mellett lehetséges.
A képviselő-testületek és a Hivatalt vezető jegyzők között a konfliktusok fő forrása általában anyagi természetű. A Képviselők sokallják a Hivatal működési költségeit, igyekeznek azokból lefaragni, a jegyző pedig a növekvő feladatokra hivatkozva újabb forrásokat igyekszik a költségvetésbe belevetetni.
Nálunk is állandó vita forrása volt a létszám bővítésére és a tárgyi eszközökre fordítható összegek nagysága. A könyvtár vagy más jóléti intézmény sokkal előbb kapott forrásokat, mint az igazgatási részlegek, hiszen népszerűbb olyan területekre pénzt adni, ahol a polgárok kapnak valamit, mint olyan területre, ahol a polgároktól elvesznek, vagy éppen korlátozzák őket. A képviselők pedig nem nagyon hittek nekem, mikor arra hivatkoztam, hogy a költségvetésből ránk jutó összegek nem elegendőek a működésre. Megoldást az jelentett, hogy megrendeltünk egy átvilágítást a Magyar Közigazgatási Intézettől, mint elfogulatlan, objektív szervtől. A MAKI elvégezte az átvilágítást, az eredményről készült jelentést már a képviselő-testület is elfogadta, és azóta már nem folynak végeláthatatlan viták arról, hogy a Hivatal mennyire kerül sok pénzbe. Egy külső „cég” kellett hozzá, hogy ezt elhiggyék, de azóta az általunk kért összegeket általában beépítik a költségvetésbe.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu