KÖZLEMÉNY

Az idén 60 éves Európa Tanács 2009. november 16-17-én, a hollandiai Utrecht-ben tartotta a tagállamok önkormányzati minisztereinek találkozóját.

Az Európa Tanács kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelme. A helyi önkormányzatiságot érintő tevékenysége eredményeként jött létre pl. a Helyi Önkormányzatok Európai Kartája, a határon átívelő együttműködés alapjául szolgáló Madridi Keretegyezmény, a Helyi Önkormányzati Reform Szakértői Központja (segítséget nyújt a tagállamoknak), a Helyi Önkormányzatok Európai Hete, illetve az Európai Kiválósági Díj.

Az ET tagállamainak önkormányzatokért felelős miniszterei kétévente találkoznak, hogy az együttműködés területeit és politikai irányait meghatározzák. Olyan konferenciára, amelyen a munka stratégiai irányait kijelölő munkatervet (Agenda) is elfogadnak, négyévente került sor. Ez legutóbb Budapesten volt.

Magyarországot dr. Virág Rudolf, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára képviselte. Bevezető előadásában értékelte a Budapesttől Utrecht-ig megtett utat, vagyis az ET az önkormányzatiság terén végzett négy éves munkáját, eredményeit.

A találkozó egyik központi témája a gazdasági világválság volt.
Ennek következményeiből a tagállami költségvetések általában nagyobb terhet viselnek, de az önkormányzatok sincsenek könnyű helyzetben. Csökkennek adóbevételeik – különösen a vagyon- és az iparűzési adó – a gazdasági társaságok forgalom, illetve profitcsökkenése következtében. Kisebb lett a magánszektor beruházási hajlandósága is. Megnehezült és drágább lett a hitelfelvételi lehetőség, ugyanakkor emelkedtek a szociális kiadások. Ennek ellenére az önkormányzatoknak nem csak az állami bevételek emelkedéséből származó kedvező helyzetet, hanem, mint most, a csökkenés negatív következményeit is kell tudni viselniük.
Az ET ezért különböző intézkedés-típusokat ajánl a tagországoknak, amelyeknek alkalmazhatósága az adott ország berendezkedésétől függ.

A miniszteri találkozón két nemzetközi egyezmény aláírására is lehetőség nyílt.

Magyarország nevében a szakállamtitkár ellátta kézjegyével a Helyi Önkormányzatok Európai Kartájának a helyi közéletben való használatáról szóló kiegészítő jegyzőkönyvét.
Hazánk 1994-ben fogadta el a Kartát. Ez a jegyzőkönyv kiegészíti az abban foglaltakat, tartalmát tekintve pedig megerősíti az állampolgárok helyi ügyekben való részvételét.
Az ET szerint a gazdasági válság természetszerű hatása, hogy az állampolgárok bizalma meggyengült a demokratikus intézményekben. Ennek a bizalomnak a visszaállítása minden európai kormányzat érdeke. Ehhez teremt lehetőséget ez a nemzetközi jegyzőkönyv. Mégpedig úgy, hogy a választópolgárok számára egyéni jogként határozza meg a részvétel jogát, tehát kifejezi a jogukat arra, hogy átláthassák, sőt véleményükkel, részvételükkel befolyásolják vagy meghatározzák a helyi ügyeket.

Magyarország egyelőre nem írta alá a határon átnyúló együttműködésről szóló Madridi Keretegyezmény 3. kiegészítő jegyzőkönyvét, de a Kormány üdvözli a megalkotását, és azon van, hogy mihamarabb csatlakozzunk hozzá. 
A jegyzőkönyv egy újabb szervezeti típust állít fel, az ún. „euroregionális együttműködési csoportosulást” (ECG).
Az Európai Unió is létrehozott a közelmúltban egy hasonló rendeltetésű jogintézményt, az „európai területi együttműködési csoportosulást” (EGTC).
Ám míg az EU rendelet az Unió tagállamaira vonatkozik, az ET által kimunkált lehetőség szélesebb kört érint (az ET 47 tagállama, pl. Ukrajna is). A jegyzőkönyv tehát rugalmas keretet ad a magyarlakta határrégiók felzárkózására, az uniós források könnyebb lehívására, a
gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére.

A tanácskozáson megszületett egy, a regionális demokráciáról szóló politikai nyilatkozat is. A nyilatkozatban hazánk is kifejezi elkötelezettségét a területi önkormányzatiság demokratikus értékeinek fejlesztése terén. (Magyarországon jelenleg a megye szintjén működnek területi önkormányzatok.)

Az ET önkormányzati minisztereinek találkozóján elfogadták az Utrecht-i Agendát, mely formálisan a 2005-ös Budapesti Agendát váltja fel, tartalmában pedig tovább viszi annak értékeit. Tulajdonképpen nem más, mint az ET keretében végzett következő négy éves munka irányait meghatározó stratégiai munkaterv. Az Agenda megfogalmazza, hogy mik a XXI. századi önkormányzatiság előtt álló legfontosabb kihívások, és melyek azok az intézkedések, melyeket az ET vagy a nemzeti kormányok tehetnek a különféle, helyi önkormányzatiságot érintő problémák kezelésére.

Budapest, 2009. november 18.

     Önkormányzati Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály