A Megyei Jogú Városok Szövetségének 2004. november 26-27-i szegedi Közgyűléséről 2005/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Hírek / Hírek, információk

A Megyei Jogú Városok Szövetségének 2004. november 26-27-i szegedi Közgyűléséről 2005/1


Az MJVSZ Közgyűlésén Dr. Toller László elnökletével, a huszonkét nagyváros polgármesterei megvitatták az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos irányelveket és feladatokat. A szövetség elnöke a bevezetőjében elmondta, hogy a megyei jogú városok helyzete kiváltságos, hiszen minden tekintetben nagyobb a felelősség a városokban tevékenykedő önkormányzati vezetők számára. A munkájuk során hozott döntéseken keresztül befolyásolják a környező települések és az egész térség sorsát. Éppen ezért a 2005. évi költségvetés irányelveinek tárgyalása során a Kormány érdeke az önkormányzatokkal történő olyan együttműködés kialakítása, mely által a települések, kistérségek, régiók a leghatékonyabb módon tudnak működni saját maguk érdekében.

A Kormány célkitűzései között szerepel az ország megyei jogú városai gazdaságpolitikai lehetőségeinek kiszélesítése a 2004-2006 közti időszakban, továbbá a területfejlesztési politika célja a tudásalapú társadalom megteremtése. Ennek egyik eleme a fejlesztési döntések régiókba és kistérségekbe történő telepítése, mely lehetővé teszi, hogy a régiókban a döntéseket az érintettekhez közelebbi szinten hozzák meg, így garantálva a döntéshozatal áttekinthetőségét, a helyi kezdeményezések sikeresebb felkarolását. A kistérség keretei lehetőséget adnak a feladatok szakszerűbb, összehangoltabb és gazdaságosabb ellátására.
Az MJVSZ az eddigi költségvetési egyeztetések alapján azt tapasztalja, hogy a 2005. évi központi költségvetés intézkedései mindent az államháztartási hiány csökkentésének rendelnek alá, összhangban a helyi önkormányzati finanszírozási rendszerrel.
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács kormányzati oldala a 2005.évi költségvetési törvény keretében újabb keresetnövelést irányzott elő, melynek fedezetét részben a központi költségvetés biztosítja (a helyi önkormányzatoknál forrásszabályozás keretében), részben pedig a költségvetési szerveknek, a helyi önkormányzatoknak, mint intézményfenntartóknak kell megteremteniük intézkedéseikkel és saját forrásokból. A foglalkoztatottak többségére vonatkozó elv szerint a béremelés 1,5 %-ára helyi intézkedéssel kell fedezetet biztosítani, közigazgatási területen pedig a teljes fedezetét szervezeti, szervezési, helyi intézkedésekkel kell megalapozni. A Kormány ugyan hangsúlyozza, hogy nem célja, de a bérpolitikai törekvések érvényesítésének lehetséges és mérlegelhető következménye a létszámcsökkentés. Ez pedig nem növeli a hatékonyságot, hanem csökkenti a közszolgáltatások minőségét.
A szövetség proaktív állásfoglalását az indokolja, hogy az önkormányzatok forráshiány miatt nem tudják biztosítani a keresetnövekedés fedezetét, ezzel veszélybe kerülhet az önkormányzati feladatok teljesítése, valamint azok minősége, ami elsősorban a többletfeladatok elvégzésére vonatkozik.
Az önkormányzati oldal megállapítása szerint a Kormány jelenlegi bérfejlesztési elképzelése nem valósítható meg állami támogatás hiányában, amit nem normatív költségvetési hozzájárulásként, hanem a központi költségvetés önálló fejezetében kell feltüntetni a települési önkormányzatok részére. A fent említett problémák orvosolása érdekében a hét országos önkormányzati szövetség közös levélben fordult a Miniszterelnök Úrhoz és kérték a Kormányzati oldal képviselőit, gondolják át a helyi önkormányzatok érintő 2004. évben hozott és 2005.évre tervezett bérpolitikai intézkedéseket.
Az önkormányzatok gazdálkodást tovább súlyosbítja és hátrányosan érinti az áfáról szóló 1992-es törvény 2004. január elsejei hatállyal történt módosítása. Ennek értelmében egyes államháztartási támogatásokon alapuló beszerzések nem jogosítanak ÁFA levonásra. Így pl. az önkormányzatok által alapított vállalatokon keresztül közvetetten lebonyolított nagyberuházások finanszírozása nagymértékben megdrágult, emellett pedig azok az önkormányzatok, melyek eddig jogosultak voltak például a szennyvíztisztító beruházások ÁFA visszaigénylésére, ebben a kedvezményben már nem részesülnek.
Az MJVSZ célja a kedvezőtlen és szakmai szempontból sem megalapozott jogszabályi környezet módosítása. Az önkormányzatok alapvető érdeke, hogy a szennyvízberuházások építése, közlekedési vállalatok, a hulladékkezelő kht-k és a sportlétesítményeket üzemeltetők adólevonási jogának visszaállításával fokozzák költségvetési hatékonyságukat.
Az ÁFA szabályozás értelmében az adóalanyok a kapott támogatás arányában kiadásaikból nem vonhatják le az áfát. Ennek következtében az olyan támogatások, melyek nem megrendelésből származó bevételek, az Uniós rendelkezésekkel ellentétes adójogi megítélés alá kerülnek. A hazai szabályozás olyan fokú normasértésnek felel meg, mely alapot szolgáltat a jogszabály felülvizsgálatára. A probléma megoldása kizárólag szakmai érveken és a 77/388/EGK (hatos) ÁFA irányelv következetes alkalmazásán alapulhat.
A nagyvárosok képviselői számára világossá vált, hogy a jövőben az egészségügynek olyan tudatos fejlesztéspolitikára van szüksége, amely képes a területi különbségek kezelésére, és amely a hátrányos helyzetben lévő csoportok problémáival komplex módon foglalkozik. A tudatos fejlesztés eszközei az ország nagy részén már megalakult Regionális Egészségügyi Tanácsok lehetnek, melyek jogszabályi hátterét és a forrásokat hamarosan megteremti a Kormány. A decentralizált egészségpolitika eredménye az lehet, hogy a források valóban oda jutnak el, ahol arra a legnagyobb szükség van a gyógyításban és a kutatásfejlesztésben. A folyamatosság elve jelenik meg abban, hogy a kormány felvállalja azokat a korábban megkezdett programokat, melyek az egészségesen eltöltött életévek számának növelését célozzák. A népegészségügy programot a továbbiakban közelebb kell hozni azokhoz, akiknek szólnak, hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy annak teljesítése nem kizárólag az ellátórendszeren, hanem magukon az embereken múlik. Az egészségügy területén változásra utal az alapellátási csomag meghatározása, amely nem a szolgáltatási kör szűkítését jelenti, hanem annak pontos meghatározását, milyen ellátás finanszírozható a biztosítottak számára.
A Közgyűlés november 26-i ülésnapján került aláírásra a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a Megyei Jogú Városok Szövetsége közti Szándéknyilatkozat. Ennek célja olyan projekt konzorciumok létrehozása, melynek keretében az önkormányzati és a gazdasági szféra szereplői közösen pályázhatnak valamilyen fejlesztési cél megvalósítása érdekében.  Ezen kívül támogatást nyújt az üzleti, kommunikációs érdekeivel összhangban álló uniós felzárkóztatást célzó programokhoz, valamint kulturális és művelődési tevékenységhez.
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság pénzügyi szolgáltatásai révén hozzájárulhat az Európai Unió strukturális és kohéziós politikai célkitűzéseihez, valamint az önkormányzati beruházásokhoz.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu