A kötelező önkormányzati feladatok jelenleginél pontosabb, egyértelműbb meghatározását nevezi kiemelt célnak egyebek mellett az új önkormányzati törvény normaszöveg-tervezete. A dokumentumban jelzik: az előterjesztést a kormány nem tárgyalta meg, ezért nem tekinthető a kormány álláspontjának.

A tervezet szerint az önkormányzati szabályozásban egy település-centrikus, nagy autonómiával rendelkező, ugyanakkor széles felelősségre épülő rendszer alakult ki, amely később működési zavarokhoz vezetett. A helyzetet tovább súlyosbította az elaprózott településszerkezet, az állami támogatások csökkenése az is, hogy elmaradtak a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjai.
Az áprilisban elfogadott alaptörvény alapján a helyi önkormányzatokról szóló szabályozást sarkalatos törvény határozza meg, amelyet 2012. január 1-jéig meg kell alkotnia a parlamentnek. A most elkészült javaslat célja egy olyan költségtakarékos, feladatorientált rendszer kiépítése, amely lehetőséget ad a hatékony, demokratikus működésre, ugyanakkor szigorúbb felügyeleti keretet szab az önkormányzati autonómiának és átalakítja az összeférhetetlenségi szabályokat is. Kiemelt cél még a térségi együttműködések erősítése, átláthatóbb és egyben kötöttebb finanszírozási rendszer kialakítása, az önkormányzatok adósságállományának hatékony kezelés és a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása.

Az önkormányzatok feladatköre

A tervezet ismerteti az önkormányzati feladat- és hatásköröket, kitérve arra, hogy ezek a községnél, a városnál, a járásszékhely városnál, a megyei városnál, a fővárosnál és kerületeinél, valamint a megyei önkormányzatnál egymástól eltérőek lehetnek. A helyi önkormányzatok ellátandó feladatai közé sorolja a többi között a településfejlesztést, a településüzemeltetést, az egészségügyi alapellátást, az óvodai ellátást, a szociális alapellátást, a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a helyi közösségi közlekedés biztosítását.

A kerületi önkormányzatok feladatköre

A dokumentum foglalkozik a fővárost és kerületeit érintő rendelkezésekkel is, jelezve, hogy a fővárosi, valamint a kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek. A javaslat szövege szerint a fővárosi önkormányzat a külön törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét, valamint több kerületét érintik, illetve amelyek "a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak". A kerületi önkormányzatok – törvény keretei között – önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővároshoz és kizárólag egy kerületet érintenek.

Összeférhetetlenségi szabályok

A tervezet meghatározza a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek jogait és kötelezettségeit és részletesen kitér az összeférhetetlenségükre. A javaslat külön fejezetben foglalkozik a helyi önkormányzatok társulásaival; a területszervezéssel, vagyis például önálló községek alapításával vagy települések egyesítésével; a helyi önkormányzatok gazdasági alapjaival.

Az új önkormányzati törvény tervezetét csaknem 10 hónapos munka során készítette el a Belügyminisztérium. A végleges javaslat közigazgatási egyeztetése október 10-én megkezdődött. A következő hetek politikai és szakmai egyeztetései után az Országgyűlés novemberben tárgyalja a törvényjavaslatot, és várhatóan még ebben az évben elfogadja.