A közigazgatási hivatali működés regionális átalakítást megalapozó és a korábbi fővárosi, megyei illetékességgel működő hivatali
rendszert módosító törvényi szabályozást, valamint a közigazgatási hivatalról szóló végrehajtási rendeletet tavaly októberben
az Alkotmánybíróság 2008. június 30-i hatállyal megsemmisítette.

A taláros testület nem a közigazgatási hivatal létezését vonta kétségbe
döntésével, hanem egy jogalkotási technikát marasztalt el. Álláspontja
szerint, a korábbi megyei-fővárosi hivatali rendszer megváltoztatásához
feles törvény helyett, kétharmados törvénnyel történő módosításra lett
volna szükség.

A probléma kétharmados törvényi orvoslása érdekében
idén tavasszal (március 26-án) ötpárti egyeztetések kezdődtek. A
parlamenti pártok egyezségére a tárgyalások nyomán reális lehetőség
mutatkozott, azonban a kompromisszumos javaslat elfogadásához szükséges
támogatást végül is
a FIDESZ nem garantálta.
Az ellenzéki párt a saját – a fővárosi és megyei közigazgatási
hivatalokat visszaállító – indítványát is visszavonta átdolgozásra, olyan időpontban, ami eljárásjogilag lehetetlenné tette egy új, a Kormány által beterjesztett javaslat június 30-ig történő
parlamenti elfogadását.

Mivel az
Alkotmány és az önkormányzati törvénynek az AB döntésével nem érintett
rendelkezései alapján a Kormánynak a közigazgatási hivatal útján
biztosítania kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a
közigazgatási hivatal pedig törvényben nevesített, létező közigazgatási
szerv, a Kormánynak kötelessége biztosítani a közigazgatási hivatal
működtetését, így a hivatali működés szabályozására más alkotmányos
megoldást kellett találni.

A Kormány ennek
érdekében – az Alkotmány és az Ötv. AB döntése által nem érintett
rendelkezései alapján, az államigazgatási szervek működésének
szabályozására kiterjedő eredeti jogalkotói jogkörében –
rendeletet alkotott a közigazgatási hivatal működéséről, mellyel
biztosítja, hogy június 30-át követően is zavartalan és jogszerű legyen
azok működése. 

Az utóbbi hetekben több sajtóorgánumban is
olyan vélekedések jelentek meg, hogy
a közigazgatási hivatali működésnek 2008. június 30.-át követően nincsenek meg a törvényi alapjai. Erre hivatkozással egyes települési önkormányzati vezetők egyenesen bojkottal fenyegetik a közigazgatási hivatalt.

A minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy
törvényi alapok nélküli működést sugalló vélekedések megalapozatlanok a következők miatt:

1. A helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos közigazgatási hivatali kompetenciát,
az Ötv.-nek – az AB döntése által nem érintett – 95.§ a). pontja
rögzíti, mely szerint „a Kormány a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter közreműködésével, a közigazgatási hivatal útján biztosítja a
helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését" , tehát létrehozza a
közigazgatási hivatal intézményét.  
A közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési feladatait pedig
ugyanezen törvény 98 §-ának szintén hatályban maradó részei rögzítik. 
Az Ötv. 17.§ (2) bekezdése pedig kifejezetten felhatalmazza a Kormányt
a rendeleti szabályozásra akkor, amikor rögzíti, hogy a
képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvet" a jegyző köteles
megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt szervnek (közigazgatási
hivatal)". Ennek elmaradása törvényességi észrevétellel és egyéb
jogkövetkezménnyel járhat.

2. Ami a hivatalnak az ügyfelek széles körét érintő államigazgatási hatósági feladatait illeti,
az azokkal kapcsolatos kormányzati hatásköröket az Ötv. 98.§
2.bek. c.) pontja rögzíti és kifejezetten felhatalmazza a Kormányt,
azok meghatározására.
A Kormány
kompetenciáját, így rendeletalkotási jogát – az Alkotmányban
biztosított feladatköre miatt – maga az Alkotmánybíróság sem
kérdőjelezte meg döntésében.

Az ügyfeleket
nem érheti tehát semmilyen hátrány. Azok a helyi önkormányzatok, melyek
államigazgatási hatósági ügyekben nem hívják fel az ügyfelek figyelmét
a közigazgatási hivatalnál lévő jogorvoslati jogra, vagy nem terjesztik
fel a fellebbezést elbírálásra, államigazgatási jogkörben okozott kár
címén, kártérítési kötelezettséggel is tartozhatnak.

Az
Önkormányzati Minisztérium ezzel a figyelemfelhívással is szeretné
megelőzni, az ügyfeleket elbizonytalanító, helyzetüket megnehezítő
jelenségeket.