Bírság behajtásáért 25%

A közigazgatás szakmai fóruma

Hírek / Hírek, információk

Bírság behajtásáért 25%


A miniszterelnök a Parlament 2007. szeptember 10-i ülésnapján mondott beszédében meghirdette a „Nulla tolerancia a közlekedésbiztonságban” programját. Kifejtette: tűrhetetlen, hogy évente több mint 1200 ember hal meg, és 30 ezer ember sérül meg közlekedési balesetekben, miközben több mint 100 ezer gyorshajtás miatti feljelentésnek és egyéb közlekedési szabálysértéseknek nem lehet érvényt szerezni a jelenlegi szabályozási keretek között. Ezért – az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően – 2008. január 1-jei hatállyal olyan igazgatási bírságolási rendszer bevezetésére került sor, amely alapján a gépjármű üzemben tartója (objektív alapú) felelősséget visel az általa üzemeltett gépjárművel elkövetett közlekedési szabályszegésekért. Többek között ennek eredményeként 2008-ban több mint 20%-kal csökkent a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma közútjainkon.

Az igazgatási bírsággal sújtható közlekedési szabályszegéseket, a kivethető igazgatási bírság összegének alsó és felső határát a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, az egyes közlekedési szabályszegések esetében alkalmazható igazgatási bírságok összegét, továbbá a beszedett bírságok felhasználására vonatkozó részletes szabályokat és az eljáró hatóságot pedig a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg.

 

Az utóbbi időben több olyan jogszabály-módosítás, illetve jogszabály lépett hatályba, amely érinti az objektív felelősség elvén alapuló közigazgatási bírságolással kapcsolatos eljárás szabályait, a bírság kiszabásával, és annak végrehajtásával kapcsolatos szabályokat. Ezekről a változásokról kérdeztük Dr. Faragó Ákost, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendészeti Kodifikációs Főosztályának főosztályvezető-helyettesét.

 

– Mik azok a főbb változások, amelyek a jogszabály-módosításokat indokolják?

 

– A 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet kapcsán több fontos területen történt előrelépés, amelyek legfőbb indoka az eljárás hatékonyabbá, gyorsabbá tétele volt. Ezek között meg kell említeni, hogy május 2-tól nincs helye a bírságot kiszabó határozat méltányosságból történő módosításának, visszavonásának, valamint, hogy 2010. január 1-jétől a jelenlegi hét elsőfokú, és egy másodfokú hatóság helyett egy elsőfokú, és egy másodfokú hatóság fogja ellátni a bírság kiszabásával kapcsolatos hatósági feladatokat. Ez utóbbi módosítást a bírságkiszabás hatékonyságának növelése, a megfelelő szakértelem biztosítása, az adatfeldolgozás, és továbbítás egyszerűsítése indokolja.

 

– Van-e további, a fenti kormányrendeletet érintő változás?

 

– További technikai jellegű, valamint kizárólag a Rendőrséget és a közútkezelőt, illetve annak közreműködőjét érintő módosítások mellett egy további jelentős módosításra került sor, amely nagyobb sajtó-visszhangot is kapott. Változott a kormányrendelet azon táblázata, amely alapján eddig – a sebesség-túllépés mértékét alapul véve – a bírság összegét meg kellett állapítani. Az új szabályozással bevezetésre került a sebesség-túllépés meghatározása helyett a sávos besorolás. A módosítás differenciáltabbá és arányosabbá teszi a jelenlegi bírságösszegeket, kizárólag igen magas sebesség-túllépés esetén van lehetőség a legmagasabb összegű bírság kiszabására, kisebb sebesség-túllépés esetén kisebb összegű bírságra lehet számítani.

 

– Mi indokolta ezt a módosítást? Kaptak-e állampolgári panaszt a bírságösszegek nagysága miatt?

 

– Panasz nem érkezett, viszont a korábbi szabályozás sok esetben aránytalan bírság-kiszabást eredményezett, főleg az alacsony megengedett legnagyobb sebességek esetén. Például 30 km/ó megengedett legnagyobb sebesség esetén, ha a gépjárművet 76 km/ó sebességgel lefotózták, akkor már 300.000 forint bírságot kellett kiszabni. A módosítás az ilyen aránytalanságokat küszöbölte ki. Viszont az autópályán – a korábbi szabályozáshoz képest – kisebb sebesség-túllépés esetén is van lehetőség a legmagasabb összegű bírság kiszabására.
Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy a változások nem jelentenek tényleges enyhítést a szankcionálás tekintetében, kizárólag a bírság-összegek esetében beszélhetünk bizonyos esetekben enyhítésről. A módosítás több olyan elemet is tartalmaz, amely azt a célt szolgálja, hogy a büntetés elkerülhetetlen legyen, hiszen ennek van igazán visszatartó ereje, így várhatóan a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma tovább fog csökkeni.

 

– Említette, hogy bizonyos módosításokat a bírság-kiszabás hatékonyságának a növelése indokolt. Ez mennyire érinti a bírság-kiszabással kapcsolatos eljárási szabályokat?

 

– Az eljárási szabályok csak a korábban már említettek szerint módosulnak, alapvető változásról nem beszélhetünk. Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás szabályai, a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtására pedig az adózás rendjéről szóló törvény szabályai vonatkoznak. A végrehajtás esetén ez azt jelenti, hogy magánszemély esetében az önkormányzati adóhatóság, azaz a jegyző, jogi személy és egyéb szervezet esetében pedig az állami adóhatóság jár el. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvény alapján 2009. január 1-jétől a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések miatt kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 25%-a – függetlenül a bírságot jogerősen kiszabó szervtől – az önkormányzatot illeti meg.

 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu