A Belügyminisztérium majd Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a jegyzők személyében bekövetkezett változásokról készített felmérést.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 36. §-a tartalmazza a jegyzők jogállására vonatkozó rendelkezéseket. A települési önkormányzat jegyzője, a körjegyző és a főjegyző feladatait áttekintve megállapítható, hogy funkciójuk kettős. Egyrészt gondoskodnak az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, másrészt döntenek a hatáskörükbe tartozó államigazgatási ügyekben. Ezen alapvető feladatok mellett mint munkáltató gyakorolják a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat is. Az önkormányzati és az államigazgatási ügyek nagyságrendje a települések lakosságszámától, a képviselő-testületi ülések gyakoriságától, az önkormányzat által fenntartott intézmények számától függően eltérő lehet, és ezek mellett még számos tényező határozza meg a jegyző által ellátott feladatok mértékét.

Az önkormányzati rendszer tizenhat évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a jegyző államigazgatási feladatai lényegesen meghaladják az önkormányzati feladatok számát. A jogállására vonatkozó rendelkezések viszont egyértelműen a képviselő- testülethez kötik, hiszen a testület dönt pályázat kiírását követően a jegyző személyéről, és gyakorolja felette a törvényben meghatározott egyes munkáltatói jogokat is.

A képviselő-testület határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt, ez biztosítja annak lehetőségét, hogy a megfelelő képzettséggel és szakmai tudással rendelkező jegyző köztisztviselői jogviszonya folyamatos legyen, feladatainak ellátása ne csak egy adott önkormányzati választási ciklusra szorítkozzon, hanem a szakértelmet és az állandóságot biztosítva teremtse meg a közigazgatási feladatok ellátásának folyamatosságát.

A jegyző személyében bekövetkezett változások azonban arra utalnak, hogy viszonylag magas azoknak a jegyzőknek a száma, akik tisztségüket csak egy választási ciklus alatt töltik be egy adott településen, vagy jogviszonyuk még az önkormányzati ciklus közben megszűnik. Természetesen a jegyző személyében bekövetkezett változásoknak számos oka lehet, azonban a változások nagyságrendje önmagában is figyelemre méltó lehet.

A Belügyminisztérium 2003 őszén kérte fel a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőit, hogy mérjék fel a jegyzők személyében bekövetkezett változásokat az önkormányzati rendszer megalakulásától a 2003 szeptemberéig terjedő időszak vonatkozásában. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felkérésére a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok közreműködésével elkészült a felmérés második üteme, amely az első ütem befejezésétől a 2006. december 31-éig terjedő időszakot öleli fel. A felmérés (különösen az első felmérési időszakra eső) adatai csupán orientáló jellegűek, mivel sok esetben már a változások számának, okainak vagy következményeinek tisztázása nem volt lehetséges.

A jegyzői álláshelyek betöltésében bekövetkezett változások számát megyénkénti bontásban a táblázat mutatja be.

A felmérés első ütemében az adatokat választási ciklusonként, a második ütemében évenként gyűjtöttük. Az összehasonlíthatóság érdekében az egy hónapra jutó átlagértékek is feltüntetésre kerültek. A teljes időszak tekintetében az öszszes változás száma egy hónapra vetítve 21,98, ez alapján megállapítható, hogy a felméréssel érintett utolsó három évben a tizenhat év havi átlagánál kisebb mértékben változott a jegyzői kar összetétele. 

A változások okai

A jegyzői jogviszony a leggyakrabban az érintett képviselő-testületek és a jegyző közös megegyezése alapján szűnt meg. A vizsgált időszakban az összes jegyzői változás 47,4%-a történt ilyen módon. A jegyző lemondása szerepel a változás okaként az esetek 7,26%-ában, míg nyugállományba vonulás miatt a jegyzők 10,1%-ának szűnt meg a jogviszonya.

Összeférhetetlenség kimondása miatt a jegyzők 0,4%-a távozott, míg hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása miatt 1%-uk. A jegyzők személyében bekövetkezett változások 1,9%-a a jegyző elhalálozása miatt következett be.

A változások 4,5%-ának okáról nem áll rendelkezésre adat.

Viszonylag magas arányú (21,2%) azoknak az adatközléseknek a száma is, amelyek szerint a jogviszony a felmérésben külön nem részletezett egyéb ok miatt szűnt meg. Ennek legfőbb oka, hogy a felmérés első ütemét megelőzően konkrét adatfelmérés a jegyzői álláshelyek változásáról nem történt, és a visszamenőleges adatgyűjtés során a megszűnés konkrét oka sok esetben már nem volt kideríthető.

A felmérés második ütemének (2003–2006) adatai részletesebben térnek ki a jogviszony megszűnésének okaira. A fentieken túl két esetben a 70. életév betöltése indokolta a tisztség megszűnését. A körjegyzőségek számának folyamatos emelkedése miatt 96 jegyző megbízatása szűnt meg a vizsgált időszakban, ez megközelítően 11%-os arányt képvisel a változásokban. A körjegyzőségek számának abszolút értékben történő növekedése együtt jár a körjegyzőségi struktúra változásával is. Ennek következtében viszonylag kis számban szűntek meg és alakultak új körjegyzőségek, egyes esetekben a feladatok ellátását az ismét létrehozott polgármesteri hivatalokkal oldották meg. Mindezen okok következtében 37 körjegyző tisztsége szűnt meg, amely az összes változás 4,1%-a.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt 12, szakmai alkalmatlanság miatt 4 jegyzői jogviszony megszüntetésére került sor. Összeférhetetlenség miatt két esetben szűnt meg a jegyző tisztsége, mindkét esetben azért, mert a jegyzőt a 2006-os önkormányzati választásokon polgármesterré választották. Az előírt szakmai képesítés határidőben történő megszerzésének hiánya miatt 5, a szakvizsga határidőben történő letételének hiánya miatt 8 jegyző jogviszonya szűnt meg.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő okok miatt nem szűnt meg jegyzői tisztség.

A változással érintett jegyző további életútja

A jegyző további életútjára vonatkozóan az adatokból megállapítható, hogy 28,6%-uk a továbbiakban is jegyzőként (körjegyzőként, főjegyzőként) folytatta pályafutását (1323 fő), közigazgatási szervnél helyezkedett el 18,7% (866 fő), a közigazgatáson kívül talált új állást 8% (373 fő). 99 volt jegyzőnek nem sikerült elhelyezkednie (2,1%), 1598 fő (34,5%) elhelyezkedéséről nincs adat. A felmérés nem tért ki a nyugdíjba vonulók és a 70 év felettiek további életútjának vizsgálatára.

A jegyzői tisztség ellátása a változás után

A jogviszony megszűnése miatt a tisztség helyettesítéssel történő ellátását vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb arányban aljegyző, ügyrendi helyettes helyettesített 27,6% (1247) eset, másik jegyző látta el a helyettesítést 963 esetben (20,8%). 1463 alkalommal (31,6%) nem volt szükség helyettesítésre, mivel a jegyzőváltás tervezhető volt. A felmérés alapján 966 esetben nem volt beszerezhető adat a helyettesítés mikéntjére. A helyettesítőre vonatkozó számadatok magasabbak, mint az összes jegyzői változás száma, mivel előfordultak olyan helyzetek, amelyekben a jegyzői tisztség megszűnését követően a helyettesítést különböző módokon tudták megoldani az új jegyző kinevezéséig.

A felmérés kitért arra is, hogy a jegyző személyében bekövetkezett változás miatt milyen időtartamban volt szükség helyettesítésre, azaz mennyi ideig nem volt kinevezett jegyző az adott önkormányzatnál.

Mindezek alapján 1463 esetben a változástól függetlenül folyamatos volt a tisztség betöltése, 979 esetben három hónapon belül sikerült betölteni a jegyzői állást, fél éven belül 565 alkalommal neveztek ki új jegyzőt. Egy éven belül 310 esetben nevezték ki a testületek az új jegyzőt, több mint egy évre 341 esetben volt szükség. Nem áll rendelkezésre adat 954 esetben. A 2006. december 31-ei állapot szerint 73 jegyzői álláshely nem volt betöltve. 

Betöltött és betöltetlen jegyzői álláshelyek

A jegyzői álláshelyekre vonatkozó adatokra csak a felmérés második üteme tér ki.

Eszerint 2003. december 31-én 2142 jegyzői, körjegyzői, főjegyzői (a továbbiakban: jegyzői) álláshely volt a helyi önkormányzatoknál Magyarországon. Közülük 84-ben nem volt kinevezett jegyző, ez az összes jegyzői álláshely 3,9 százalékát jelenti.

2004. december 31-ére a betölthető jegyzői álláshelyek száma 2133-ra csökkent, a körjegyzőségek számának emelkedése miatt. Ezzel együtt csökkent a betöltetlen státuszok száma is, 77-re, ami 3,6%-os arányt jelent az összes jegyzői álláshelyhez viszonyítva.

A körjegyzőségek számának folyamatos növekedése miatt 2005. december 31-ére a jegyzői álláshelyek száma 2115-re csökkent. Tovább csökkent a betöltetlen álláshelyek száma is, 74-re. Így az üres álláshelyek aránya 3,5%-ra módosult.

2006. december 31-én, a további csökkenés következtében a betölthető jegyzői álláshelyek száma 2099-re csökkent. Némileg csökkent a betöltetlen státuszok száma is, 72-re, ez az összes álláshely 3,4%-át jelenti.

A fenti adatokból is következően a körjegyzőségek száma folyamatosan nő, 2006. december 31-én megközelítően minden harmadik jegyzői álláshely körjegyzői, illetve körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi városi jegyzői státusz volt, arányuk 31,7%. (2003-ban 28,5%, 2004- ben 29,3%, 2005-ben pedig 30,2%).

A betöltetlen jegyzői álláshelyekre vonatkozó adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egyes önkormányzatok évekig nem tudnak jegyzőt kinevezni, és a legtöbb ilyen esetben körjegyzőséghez sem tudnak vagy akarnak csatlakozni. A felmérés adatai szerint a 2003. év végén betöltetlen jegyzői álláshelyek Budapesten és 11 megyében egy évnél rövidebb időszakban nem voltak betöltve. 2004. december 31-én Budapesten és 12 megyében egy évnél rövidebb ideig voltak „üres” jegyzői státuszok. 2005 végén Budapest és 10 megye „üres” jegyzői álláshelyei kevesebb mint egy évig nem voltak betöltve. A 2006. december 31-i adatok ugyanilyen arányban utalnak az egy évnél rövidebb ideig betöltetlen jegyzői státuszokra. A fővárosban és 8 megyében a vizsgált időszak alatt, a december 31-ei állapotoknak megfelelően nem volt olyan betöltetlen jegyzői státusz, amely egy évnél hosszabb ideig nem került betöltésre (Baranya, Csongrád, Fejér, Győr- Moson-Sopron Heves, Jász-Nagykun- Szolnok, Komárom-Esztergom és Tolna megye).

Jellemzően az aprófalvas, nagyobb településszámú megyékben magasabb a hosszabb ideje (több év) betöltetlen jegyzői álláshelyek aránya.